Navigation path

Left navigation

Additional tools

Európai Bizottság

Sajtóközlemény

Brüsszel, 2014. január 22.

A Bizottság új éghajlat-változási és energiaügyi célokat tűzött ki 2030-ra a versenyképes, biztonságos és alacsony szén-dioxid-kibocsátású európai gazdaság érdekében

Az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának 40%-kal az 1990-es szint alá történő csökkentése, a megújuló energia arányának kötelezően legalább 27%-ra történő növelése EU-szerte, az energiahatékonyságra irányuló politikák erősítése, új irányítási rendszer kialakítása, valamint új mutatók létrehozása a versenyképes és biztonságos energiarendszer megteremtéséért. Ezek az Európai Bizottság által ma bemutatott, az éghajlat- és energiapolitika 2030-ra szóló új uniós keretprogram pillérei.

Az energiaárakra és -költségekre vonatkozó részletes vizsgálattal alátámasztott, 2030-ig megvalósítandó keretprogram a befektetők számára szabályozási biztonságot, a tagállamoknak pedig összehangolt megközelítést biztosít, mindezek eredményeképp pedig új technológiák kifejlesztése válik lehetővé. A keretprogram célja, hogy további előrelépés történjen az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság, valamint a versenyképes és biztonságos energiarendszer megvalósítása felé, amely által minden fogyasztó számára megfizethetővé válik az energia, növelhető az Unió energiaellátásának biztonsága, csökkenthető Európa energiaimporttól való függése, valamint új lehetőségek alakíthatók ki a növekedéssel és munkahelyteremtéssel kapcsolatban, figyelembe véve a hosszú távon lehetséges árhatásokat.

A 2030-ig megvalósítandó keretprogramot felvázoló közlemény legfelsőbb szinten kerül megvitatásra, mindenekelőtt az Európai Tanács és az Európai Parlament által. A közleményt a keretprogram erősítését célzó, a piaci stabilizációs tartaléknak a 2021-ben induló uniós kibocsátáskereskedelmi rendszeren belül történő kialakításáról szóló jogalkotási javaslat kíséri. Az európai energiaárakról- és költségekről szóló jelentés szerint a növekvő energiaárak részben csökkenthetők a költséghatékony energia-és éghajlat-politika, a versenyképes energiapiacok, valamint a hatékony energiahasználat biztosítása révén.

Az Európai Bizottság elnöke, José Manuel Barroso a következőképpen nyilatkozott: „Az éghajlatváltozás elleni fellépés kulcsfontosságú a Föld jövője szempontjából, a ténylegesen európai energiarendszer megléte pedig versenyképességünk alapvető eleme. A mai napon megalkotott csomag a bizonyíték arra, hogy a két kérdés egyidejű megoldása nem ellentétes egymással, hanem egymást kölcsönösen erősítik. Az EU érdeke, hogy olyan, munkahelyteremtésre képes gazdaságot építsen ki, amely a nagyobb hatékonyságnak és a hazai előállítású tiszta energiára való támaszkodásnak köszönhetően kevésbé szorul importált energiára. Az üvegházhatású gázok 40%-kal történő csökkentésének 2030-ig megvalósítandó, nagyra törő célkitűzése a leginkább költséghatékony mérföldkő az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság felé vezető úton. A megújuló energiaforrásokra vonatkozó legalább 27%-os cél pedig fontos jelzés: stabilitást biztosít a befektetők számára, „zöld munkahelyeket” hoz létre, valamint hozzájárul az energiaellátás biztonságához.”

Günther Oettinger energiaügyi biztos a következőket mondta: „A 2030-ra szóló keretprogram motorként fog szolgálni az Unióban a versenyképes és alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság, a befektetési stabilitás és a biztonságos energiaellátás kialakításában. Célom annak biztosítása, hogy az energia továbbra is megfizethető maradjon a háztartások és a vállalatok számára. A 2030-ra szóló keretprogram nagyratörő célokat fogalmazott meg az éghajlatváltozás elleni fellépés vonatkozásában, ugyanakkor azt is felismeri, hogy ezeket a lehető legalacsonyabb ráfordítással kell megvalósítani. A belső energiapiac megteremti az alapot ahhoz, hogy ez a cél elérhető legyen, én pedig továbbra is azon fogok dolgozni, hogy mindezt a lehetőségek maradéktalan kihasználása mellett valósítsuk meg. A célkitűzések egyben a megújuló energiára vonatkozó politikák európai egységesítését is magában foglalják.”

Connie Hedegaard, az Európai Unió éghajlat-politikai biztosa így fogalmazott: Annak ellenére, hogy sokan azt gondolták, a Bizottság ma nem tud semmiféle hatékony tervet bemutatni, képesek voltunk erre. Az üvegházhatású gázok 40%-os csökkentése a leginkább költséghatékony cél, amit az EU kitűzhet maga elé, amely egyben globális felelősségünket is szem előtt tartja. Mindemellett pedig Európának továbbra is nagy hangsúlyt kell fektetnie a megújuló energiaforrásokra. Emiatt van nagy jelentősége annak, hogy a Bizottság a mai napon egy uniós szinten kötelező célkitűzésre tesz javaslatot. A keretprogram részleteiről még megállapodásnak kell születnie, az irányt azonban már meghatároztuk Európa számára. Ha a világ minden más régiója számára is ilyen nagy jelentőséggel bírna az éghajlatváltozás elleni küzdelem, meglehetősen jobb helyzetben lennénk.

A Bizottság által meghatározott, 2030-ig megvalósítandó politikai keret kulcselemei a következők:

  1. Az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére vonatkozó kötelező cél: Az EU 2030-ra vonatkozó energiaügyi-és éghajlat-változási politikájának legfőbb célkitűzése – az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának 40%-kal az 1990-es szint alá történő csökkentése – kizárólag tagállami intézkedések révén valósítható meg. Az EU kibocsátáskereskedelmi rendszerét (EU ETS) alkalmazó ágazatokban a kibocsátási korlátot éves szinten 1,74%-ról 2,2%-ra növelnék 2020 után. Az EU ETS-en kívüli ágazatok kibocsátását 30%-kal a 2005-ös szint alá kellene csökkenteni, és ez a vállalás egyenlően oszlana meg a tagállamok között. A Bizottság a Tanácsot és az Európai Parlamentet arra kéri, hogy 2014 végéig állapodjanak meg annak érdekében, hogy az EU 2015 elején elkötelezhesse magát a 40%-os csökkentés mellett, amely az új globális klímamegállapodásról szóló nemzetközi tárgyalások részét képezi majd. A megállapodás megkötésére 2015 végén, Párizsban kerülhet sor.

  2. EU-szerte kötelező megújulóenergia-cél: A megújuló energia központi szerepet játszik a versenyképes, biztonságos és fenntartható energiarendszerre való áttérésben. Az EU-szerte kötelező, 2030-ig megvalósítandó legalább 27%-os megújulóenergia-cél egyrészt a piacorientált megközelítés alkalmazása révén kedvező feltételeket teremt a kialakulóban lévő technológiák számára, másrészt jelentős előnyökkel jár az energiakereskedelmi egyensúly, az uniós hazai energiaforrásokba vetett bizalom, a munkahelyteremtés és a növekedés szempontjából. A megújuló energiára vonatkozó, uniós szintű célkitűzésre szükség van annak érdekében, hogy az ágazatba történő beruházások folytatódjanak. A nemzeti célkitűzéseket azonban nem az uniós jogszabályokon keresztül fogalmazzák meg, ezáltal a tagállamok rugalmasan alakíthatják át energiarendszerüket a tagállami preferenciákhoz és körülményekhez való alkalmazkodás érdekében. Az uniós megújulóenergia-cél megvalósítását a nemzeti energiaterveken alapuló új irányítási rendszer biztosítaná (lásd alább).

  1. Energiahatékonyság: A hatékony energiahasználat az EU minden energiapolitikával kapcsolatos célkitűzéséhez hozzájárul, és enélkül elképzelhetetlen a versenyképes, biztonságos és fenntartható energiarendszerre való áttérés. Az energiahatékonyság 2030-ra szóló keretprogramban betöltött szerepét az energiahatékonysági irányelv felülvizsgálata során is figyelembe veszik; ennek elfogadására várhatóan még ebben az évben sor kerül. A felülvizsgálat elkészültét követően a Bizottság fontolóra veszi az irányelv lehetséges módosításának szükségességét. A tagállamok nemzeti energiaterveinek szintén szem előtt kell tartania az energiahatékonyságot.

  2. Az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer reformja: A Bizottság piaci stabilizációs tartalék létrehozását javasolja 2021-től, a következő ETS kereskedelmi időszak kezdetétől. A tartalék kezelné az elmúlt években a kibocsátási egységek terén kialakuló többlet kérdését, valamint ellenállóbbá tenné a rendszert a sokkhatásokkal szemben azáltal, hogy a kibocsátási egységek automatikusan árverésre kerülnének. A nemrégiben elfogadott megállapodás mellett – miszerint 900 millió kibocsátási egység árverésre bocsátását ütemezik későbbre (2019-2020) – a tartalék létrehozása is az érdekelt felek széles körének támogatását élvezi. A ma előterjesztett jogszabály értelmében a tartalék működése teljes mértékben az előre meghatározott szabályok alapján történne, amely nem hagyna mérlegelési lehetőséget a Bizottság és a tagállamok számára a végrehajtás tekintetében.

  3. Versenyképes, megfizethető és biztonságos energia: A Bizottság kulcsfontosságú mutatók meghatározására tesz javaslatot annak érdekében, hogy értékelni lehessen az elért eredményeket, továbbá hogy a lehetséges politikai kezdeményezések számára tényszerű alapot biztosítson. A mutatók többek között az alábbiakra terjednek ki: a legfőbb kereskedelmi partnerek és az EU közötti energiaár-különbségek, az energiaellátás diverzifikálása, az uniós hazai energiaforrásokra épülő energiaellátás, továbbá a tagállamok közötti összekapcsolódási képesség. A mutatók segítségével a politikák biztosítani fogják a versenyképes és biztonságos energiarendszer 2030-ig történő kialakítását. A rendszer továbbra is a piaci integrációra, az ellátás diverzifikálására, a fokozódó versenyre, az uniós hazai energiaforrások fejlesztésére, valamint a kutatás, fejlesztés és innováció támogatására fog építeni.

  4. Új irányítási rendszer: A 2030-ig megvalósítandó program javaslatot tesz egy új irányítási keretre, melynek alapját a versenyképes, biztonságos és fenntartható energiáról szóló nemzeti programok képezik. A Bizottság jövőbeni útmutatása alapján a terveket a tagállamok közös megközelítés alapján készítik el, amely erősebb befektetői biztonságot és nagyobb átláthatóságot garantál, valamint fokozza a koherenciát, az uniós koordinációt és a felügyeletet. A Bizottság és a tagállamok közötti, több körben zajló eljárás biztosítani fogja, hogy a tervek kellően hatékonyak és egységesek legyenek, továbbá megfeleljenek a szabályoknak.

A 2030-ig megvalósítandó keretprogramot felvázoló közleményt az energiaárakra- és költségekre vonatkozó jelentés kíséri, amely értékeli az árak és költségek fő elemeit, továbbá összehasonlítja az uniós árakat az EU főbb kereskedelmi partnerei által megadott árakkal. Az energiaárak 2008 óta szinte az összes tagállamban növekedtek, főként az adók és illetékek, valamint a magas hálózati költségek következtében. A nemzetközi partnerekkel történő összehasonlítás növekvő árkülönbségre hívja fel a figyelmet, különösen az amerikai olajárak tekintetében; ez alááshatja Európa versenyképességét, mindenekelőtt az energiaintenzív iparágakban. A növekvő energiaárakat ennek ellenére részben ellensúlyozhatják a költséghatékony energiaügyi-és éghajlat-változási politikák, a versenyképes energiapiacok és az energiahatékonyság növelését célzó intézkedések, mint például az energiahatékony termékek fokozottabb használata. Az európai ipar energiahatékonyságával kapcsolatban – figyelembe véve a fizikai korlátokat – további erőfeszítések megtételére lehet szükség. Mindezt az indokolja, hogy a versenytársak is ugyanezt teszik, valamint hogy az európai ipar harmadik országokba irányuló befektetések megtétele mellett döntött a terjeszkedő piacok elérése érdekében. E megállapítások beépültek a 2030-ra szóló keretprogramba is.

A következő lépések

Az Európai Tanács a tervek szerint tavaszi ülésén, március 20-21-én vitatja meg a keretprogramot.

Háttér

A keretprogram alapját a jelenlegi, 2020-ig megvalósítandó célkitűzéseket tartalmazó, éghajlattal és energiával kapcsolatos csomag, valamint a Bizottság által kialakított, az alacsony szén-dioxid-kibocsátású, versenyképes gazdaság 2050-ig történő megvalósításának ütemterve képezi. A 2030-ra szóló politikai keretprogramot felvázoló közlemény a Bizottság 2013. márciusi Zöld könyvét követi, amely széles körű nyilvános konzultációt indított a 2030-ig megvalósítandó legcélszerűbb éghajlat-változási és energiaügyi célkitűzésekkel, valamint azok szerkezetének meghatározásával kapcsolatban. Az említett dokumentumok tükrözik az EU arra irányuló törekvését, miszerint az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását 2050-ig 80-95%-kal az 1990-es szint alá kell csökkenteni. Ez a cél a fejlett országokkal közösen tett vállallások részét képezi.

További információk:

A keretprogram energiaügyi vonatkozásait illetően:

http://ec.europa.eu/energy/2030_en.htm

A keretprogram éghajlatváltozással kapcsolatos vonatkozásait illetően:

http://ec.europa.eu/clima/policies/2030/index_en.htm

Lásd még:

MEMO/14/39 – Kérdések és válaszok az ETS piaci stabilizációs tartalékával kapcsolatban

MEMO/14/40 – Kérdések és válaszok a 2030-ra szóló keretprogrammal kapcsolatban

MEMO/14/38 – Kérdések és válaszok az energiaárakról szóló tanulmánnyal kapcsolatban

Kapcsolattartók:

Pia Ahrenkilde Hansen (+32 2 295 30 70) - Alejandro Ulzurrun (+32 2 295 48 67)

Isaac Valero Ladron (+32 2 296 49 71) - Mirna.bratoz (+32 2 298 72 78)

Sabine Berger (+32 2 299 27 92) - Nicole Bockstaller (+32 2 295 25 89)

A nagyközönség számára: Europe Direct Telefon: 00 800 6 7 8 9 10 11 vagy e­mail


Side Bar

My account

Manage your searches and email notifications


Help us improve our website