Navigation path

Left navigation

Additional tools

Európai Bizottság

Sajtóközlemény

Brüsszel, 2014. április 24.

Munkafeltételek: egy friss felmérés szerint romlott a munkavállalók elégedettsége, és az elégedettségi szintek között jelentős eltérések tapasztalhatók

Egy ma közzétett Eurobarométer felmérés szerint, amely azt vizsgálja, miként hatott a válság a munkahelyek minőségére, az európai munkavállalóknak csupán alig több mint fele (53%) érzi úgy, hogy jó munkafeltételek mellett dogozik, és többségük (57%) úgy véli, hogy munkakörülményei romlottak az elmúlt öt évben. Noha a legtöbb dolgozó (az EU-ban átlagosan 77%) elégedett munkakörülményeivel, jelentős eltérések mutatkoznak az egyes tagállamok között: Dániában 94%-os az elégedettségi arány, Görögországban azonban csupán 38%. Általában véve a legtöbb munkavállaló nagyon elégedett a munkaidejével (80%), valamint a munkahelyi egészségvédelemmel és biztonsággal (85%).

Az Eurobarométer felmérés eredményei ahhoz az április 28-án Brüsszelben tartandó konferenciához is támpontul fognak szolgálni, amely a munkafeltételek terén jelenleg, illetve a jövőben végrehajtandó uniós fellépésekről folyik majd. A konferencia lehetőséget biztosít annak megvitatására, miként lehetne továbbfejleszteni az uniós munkafeltételek következetes és előretekintő megközelítését annak érdekében, hogy biztosítani lehessen a munkahelyek magas színvonalát, biztonságosságát és méltányosságát.

„A munkafeltételek védelme és javítása az EU-ban nem más, mint humántőkénk megóvása. Figyelemreméltó jogi és politikai örökséggel rendelkezünk ahhoz, hogy olyan jó munkakörülményeket biztosítsunk, amelyek maradéktalanul elégedetté teszik az európai dolgozókat. Ugyanakkor félő, és reálisan is fennáll a veszélye annak, hogy a gazdasági válság nyomán romlani fognak a munkakörülmények. A tagállamokkal, valamint a munkavállalói és munkáltatói szervezetekkel közösen újult erőfeszítéseket kell tennünk a munkafeltételek megőrzése és javítása érdekében” – nyilatkozta Andor László, a foglalkoztatásért, a szociális ügyekért és a társadalmi befogadásért felelős uniós biztos.

A 28 tagállamban végzett Eurobarométer felmérés a következőket tárja fel:

Dániában, Luxemburgban, Finnországban és Hollandiában a válaszolók több mint 80%-a jónak tartja a hazájában fennálló munkakörülményeket. A munkavállalók egyéni helyzete alapján szintén Dánia áll az első helyen, ahol a dolgozók 94%-a nyilatkozta, hogy elégedett munkakörülményeivel. Dániát a sorban Ausztria és Belgium követi (tízből kilenc munkavállaló elégedett), szorosan mögöttük pedig Finnország (89%), az Egyesült Királyság és Észtország áll (mindkét országban 88%).

A rangsor legalján Görögország áll, országos szinten ott a legalacsonyabb az elégedettségi arány (16%), és Görögország az egyetlen tagállam, ahol a válaszoló munkavállalók kevesebb mint fele elégedett jelenlegi munkafeltételeivel (38%).

Országos szinten még Horvátországban (18%), Spanyolországban (20%), Olaszországban (31%), Szlovéniában, Portugáliában és Romániában (mindenütt 32%), de még Szlovákiában (36%) és Lengyelországban (38%) is viszonylag alacsony az elégedettségi szint.

Az elégedettségi értékek közötti eltérés több tényezővel is magyarázható; nem csupán a válság befolyásolta a társadalmi és gazdasági viszonyokat, hanem például a szociális párbeszédből, a szociálpolitikából és a munkajogból eredő strukturális adottságok is, amelyek az egyes EU-tagállamok helyzetétől függően erősebbek vagy gyengébbek lehetnek.

A felmérés egy másik alapvető megállapítása, hogy volna még javítanivaló, különösen az alábbi területeken:

Számos megállapítás azt látszik megerősíteni, hogy a munkaintenzitás nőtt. A legjelentősebb munkahelyi veszélynek egyértelműen a stresszt tekintik a válaszadók (53%). Ezen túlmenően a munkaterhelés miatti elégedetlenség, a munkatempó és a hosszú (13 órát meghaladó) munkanapok inkább okoznak elégedetlenséget, mint egyéb tényezők, például a végzendő feladat iránti érdeklődés hiánya vagy a nem megfelelő heti vagy éves pihenőidők.

A munkaszervezés tekintetében – a munka és a magánélet közötti egyensúllyal összefüggésben – a válaszolók 40%-a nyilatkozott úgy, hogy nem kínálták fel neki azt a lehetőséget, hogy rugalmas munkaidőben dolgozzon.

A munkahelyi egészségvédelmet és biztonságot illetően három munkavállalóból kevesebb mint egy nyilatkozott úgy, hogy munkahelyén intézkedések vannak érvényben az újonnan felmerülő (például a nanotechnológiák vagy a biotechnológia okozta) kockázatok kiküszöbölésére vagy az idősebb, illetve krónikus beteg munkavállalók munkakörülményeinek megkönnyítésére. A válaszolók a stressz mellett a másik legjelentősebb munkahelyi veszélyként a rossz ergonómiai feltételeket nevezték meg. 28%-uk véli úgy, hogy a munkahelyen az ismétlődő mozdulatok és a fárasztó vagy kínos testhelyzetek jelentik a legnagyobb egészségi és biztonsági kockázatot, míg 24%-uk számára a terhek napi szintű emelése, cipelése és mozgatása jár ilyen veszéllyel.

Uniós konferencia a munkafeltételekről

Április 28-án konferenciára kerül sor közel 300 érdekelt fél részvételével, akiknek öt műhelytalálkozó keretében lehetőségük nyílik majd arra is, hogy mélyreható megbeszéléseket folytassanak a munkahelyi biztonságról és egészségvédelemről, a szerkezetátalakításról, a munka és a magánélet közötti egyensúlyról, a gyakornokok helyzetéről, valamint a munkafeltételek javítását célzó uniós fellépések nemzetközi dimenziójáról.

A Bizottság felkéri mind az európai, mind pedig a nemzeti szintű szakszervezeteket, munkáltatói szervezeteket és döntéshozókat, hogy nyilvánítsák ki véleményüket és közösen tegyenek kezdeményezést a munkakörülmények és a munkaminőség javítására, ami elengedhetetlen az Európa 2020 stratégia célkitűzéseinek megvalósításához. A jó munkafeltételek, ideértve az egészséges és biztonságos környezetet is, gyakran együtt járnak a munkavállalók magasabb szintű motivációjával, kreativitásával és elkötelezettségével, s ez végső soron magasabb termelékenységi szintet is eredményez.

Háttér-információk

A felmérést a 28 tagállamban végezték 2014. április 3. és 5. között. 26 571, különböző társadalmi hátterű és demográfiai csoportba tartozó munkavállalót kérdeztek meg anyanyelvén, telefonos interjú formájában (vezetékes és mobiltelefonon).

E felmérés keretében a „munkafeltételek” definíciója a munkaidőt, a munkaszervezést, a munkahelyi egészségvédelmet és biztonságot, a munkavállalói képviseletet és a munkáltatóval való kapcsolatot foglalta magában.

Az Európa 2020 stratégia nagyratörő célokat határoz meg a foglalkoztatottság növelése és a szegénység visszaszorítása érdekében. Az európai szemeszter, a foglalkoztatási csomag és a szociális beruházási csomag mind hozzájárulnak ahhoz, hogy az egyre inkább érezhető foglalkoztatási és társadalmi kihívásokat szisztematikusan és a páneurópai érdekeltséget szem előtt tartva lehessen kezelni.

Az EU egy sor átfogó szakpolitikára és jogszabályra támaszkodik, amelyek célja a munkafeltételek javítása az EU-ban, ideértve a munkajog vagy a munkahelyi biztonság és egészségvédelem terén meghatározott minimumkövetelményeket is. Az elmúlt évben az Európai Bizottság a szerkezetátalakítás (IP/13/1246) és a szakmai gyakorlatok (IP/13/1200) minőségi keretrendszerére tett javaslatot. Ez utóbbit a Miniszterek Tanácsa 2014 márciusában fogadta el (IP/14/236).

2014. április 7-én az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség (EU-OSHA) „Az egészséges munkahelyek – kezeljük a stresszt” címmel kampányt indított, hogy felhívja a figyelmet a munkahelyi stresszel kapcsolatos lelki, testi és szociális kockázatokra (IP/14/386).

További információk

Eurobarométer felmérés: „Munkafeltételek az EU-ban”, valamint országonkénti adatlapok az adott nyelven

Konferencia a munkafeltételekről: Brüsszel, 2014. április 28.

Munkavállalói jogok

Szerkezetátalakítás

A fiatalok foglalkoztatása

Andor László honlapja

Kövesse Andor biztos bejegyzéseit a Twitteren

Iratkozzon fel az Európai Bizottságnak a foglalkoztatással, a szociális ügyekkel és a társadalmi befogadással foglalkozó ingyenes elektronikus hírlevelére!

Kapcsolattartás:

Jonathan Todd (+32 2 299 41 07)

Cécile Dubois (+32 2 295 18 83)

Tájékoztatás a nyilvánosság számára: Europe Direct a 00 800 6 7 8 9 10 11 telefonszámon vagy e-mailben


Side Bar