Navigation path

Left navigation

Additional tools

Európai Bizottság

Sajtóközlemény

Brüsszel, 2014. január 21.

A foglalkoztatási és szociális helyzet alakulása: az éves áttekintés rávilágít az aktív keresők szegénységének veszélyeire

A gazdasági válság egyik legkézzelfoghatóbb szociális következménye a munkaképes korú lakosság fokozódó elszegényedése. Ha – elsősorban a részmunkaidős foglalkoztatás terjedése miatt – folytatódik a bérek polarizálódása folytatódik, akkor a tendencia megfordításához aligha lesz elegendő a munkanélküliség fokozatos csökkenése. Ez a Foglalkoztatási és szociális fejlemények Európában 2013 (Employment and Social Developments in Europe Review) kiadvány egyik fő megállapítása. A jelentés ezen túlmenően kitér a szociális juttatásoknak a munkaerőpiacra való visszatérés lehetőségét erősítő pozitív hatásaira, az alig csökkenő, nemek közötti egyenlőtlenség következményeire és a gazdasági és monetáris unió szociális dimenziójára is.

A kiadvány bemutatja, hogy a munkahelyhez jutás segít a szegénységből való kilábalásban is – azonban csak az esetek felében: a munka fajtáján kívül sok függ a háztartás összetételétől és a partner munkaerő-piaci helyzetétől is.

„Nem csupán a munkahelyek teremtésre kell figyelmet fordítanunk, hanem minőségükre is: jó munkahelyek nélkül aligha érhetünk el olyan fenntartható fellendülést, amely a munkanélküliség mellett a szegénységet is csökkenti”, jelentette ki Andor László, a foglalkoztatásért, a szociális ügyekért és a társadalmi befogadásért felelős biztos.

A munkanélküliségi szociális juttatások pozitív hatása

A kiadvány egyik elemzése azt is bemutatja, hogy – a közvélekedéssel ellentétben – a munkanélküliségi támogatásban részesülők nagyobb valószínűséggel jutnak újra munkához, mint az ilyen támogatást nem kapók (minden más tényező azonosnak feltételezve). Ez különösen érvényes a jól megtervezett támogatási rendszerekre (ahol például a segély szintje idővel csökken), amelyek megfelelő feltételeket szabnak, például munkakeresésre köteleznek. Az ilyen rendszerek általában jobban segítik azt, hogy mindenki képességeinek megfelelő – és így jobb minőségű – munkához jusson, ami pedig segít a szegénységből való kiemelkedésben.

A jelentés arra is rámutat, hogy néhány országban (például Lengyelországban és Bulgáriában) a munkanélküliek jelentős hányada átesik a szociális biztonsági háló lyukain, így (munkanélküli és szociális segély híján) a családi szolidaritás igénybevételére és be nem jelentett munkára kényszerül. A munkanélküli segélyhez nem jutók kisebb valószínűséggel jutnak munkához, mert kisebb eséllyel érik el őket az aktivitásra serkentő intézkedések, és a segély igénybevétele érdekében sem kötelezik őket munkakeresésre.

Továbbra is fennállnak a nemek közötti különbségek

A válságban néhol ugyan csökkent a nemek közötti különbség, mégpedig jórészt azért, mert a válság a férfiak által dominált ágazatokat sújtotta leginkább, ám a nők számára hátrányos különbségek továbbra is fennállnak, legyen bár szó a munkaerő-piaci részvételről, a fizetésekről vagy az elszegényedés veszélyéről. Ráadásul a nők többségében még mindig kevesebb órát dolgoznak, mint a férfiak, ami – bár ez egyéni döntéseket is tükrözhet – szegényesebb karrierlehetőségekhez, kisebb fizetéshez és nyugdíjkilátásokhoz, az emberi tőke alulhasznosításához, végeredményben tehát kisebb gazdasági növekedéshez és jóléthez vezet. A nemek közötti különbségek tehát a gazdasági és szociális költségeket egyaránt növelik, ezért hatásosan fel kellene lépni ellenük, illetve az őket okozó társadalmi és intézményi akadályok és korlátok ellen.

A két nem által ledolgozott munkaórák közötti eltérés esetében különböző mintázatok figyelhetők meg a tagállamok között: egyes esetekben a nők nagy része dolgozik, ám viszonylag kevés órát (ilyen például Ausztria, Németország, Hollandia és az Egyesült Királyság), másutt a nők részvétele ugyan alacsonyabb, ám ha dolgoznak, akkor viszonylag hosszú munkaidőben (számos közép- és kelet-európai ország, Spanyolország, Írország). A nők nagy arányú és a férfiakéhoz hasonlóan hosszú munkaidős foglalkoztatását csupán néhány (jórészt északi és balti) ország tudta elérni. Úgy tűnik, az eredményes szakpolitikai keverék számos dolgot tartalmaz: mindkét nemnél egyenlő munkaidő, széles körben igénybe vehető rugalmas munkavégzés, ösztönzők a fizetetlen munka partnerek közötti felosztására, elérhető és megfizethető, naponta sok órás gyermekgondozás.

A gazdasági és monetáris unió (GMU) szociális dimenziója

A makrogazdasági, foglalkoztatási és szociális különbségek még mindig növekszenek, ami veszélyezteti az EU – a Szerződésekben is rögzített – céljait, nevezetesen hogy a gazdasági konvergencia előmozdításával mindenkinek javára szolgáljon, és javítsa a polgárok életét. A kiadvány bemutatja, hogy a különbségek növekedésének magjait már az euró első éveiben elvetették: az alacsony kamatok és az erőteljes tőkebeáramlás által sarkallt adósságfelhalmozódás nyomán egyes tagállamokban rendkívül kiegyensúlyozatlan lett a gazdasági növekedés, ami gyakran kiábrándító termelékenységi és versenyképességi problémákkal párosult.

Mivel a valutát nem lehetett leértékelni, ezért a versenyképességüket visszaszerezni próbáló euróövezeti országoknak belső leértékeléshez kellett folyamodniuk, vagyis le kellett szorítaniuk a béreket és az árakat. Ennek a politikának azonban (nem utolsósorban a növekvő munkanélküliség és szociális megpróbáltatások képében) megvannak a korlátai és hátrányai, eredményessége pedig számos tényező függvénye, mint például a gazdaság nyitottsága, a külső kereslet erőssége, valamint a nem költségalapú versenyképességet erősítő szakpolitikai lépések és beruházások megléte.

A Bizottság „A gazdasági és monetáris unió szociális dimenziójának megerősítése” című 2013. októberi közleményében javasolta a foglalkoztatási és szociális fejlemények fokozott megfigyelését (lásd: IP/13/893). A meglévő szakpolitika-koordinációs eszközöket hosszabb távon – a Szerződés módosítását követően – kiegészíthetné egy a megrázkódtatásokat tompító, a GMU egészére kiterjedő közös fiskális rendszer.

További információk

Cikk a Foglalkoztatási Főigazgatóság weboldalán

Foglalkoztatás és szociális elemzés

Andor László honlapja

Kövesse Andor Lászlót a Twitteren

Feliratkozás az Európai Bizottság ingyenes elektronikus hírlevelére (foglalkoztatási és szociális ügyek és társadalmi befogadás): ec.europa.eu/social/e-newsletter

Kapcsolattartók:

Jonathan Todd (+32 2 299 41 07)

Cécile Dubois (+32 2 295 18 83)

A nyilvánosság számára: Europe Direct telefonon: 00 800 6 7 8 9 10 11 vagy e­mailen


Side Bar

My account

Manage your searches and email notifications


Help us improve our website