Navigation path

Left navigation

Additional tools

Európai Bizottság

Sajtóközlemény

Brüsszel, 2014. április 14.

Alapvető jogok: Az Alapjogi Charta jelentősége folyamatosan nő
A polgárok is egyre inkább élvezik az előnyeit

Az Európai Unió Alapjogi Chartájának alkalmazásáról szóló, az Európai Bizottság által ma közzétett negyedik éves jelentésből kiderül, hogy a Charta fontossága és jelentősége egyre nő: az Európai Unió Bírósága egyre gyakrabban alkalmazza azt határozataiban, miközben a tagállami bírák is egyre inkább tudatában vannak a Charta hatásának, és gyakran az Európai Bírósághoz fordulnak útmutatásért. Az Európai Bizottság a Charta fokozatos „életre keltése” jegyében különféle intézkedéseket tett az uniós polgárok Chartában rögzített jogainak előmozdítása és védelme érdekében. A Bizottság 2010-ben megalkotta az „alapjogi ellenőrző listát”, amelynek segítségével azóta minden jogalkotási javaslatot ellenőriznek, hogy az mindenben megfelel-e az alapvető jogoknak. A Charta alkalmazásáról szóló éves jelentés ismerteti az elért eredményeket, valamint a tapasztalt kihívásokat és felmerült aggályokat is. A jelentésből kiderül, hogy az Európai Bizottság az összes uniós politika központi elemévé emelte az alapvető jogok tiszteletben tartását.

„Közel négy év telt el, mióta az Európai Bizottság bemutatta az Alapjogi Charta végrehajtására vonatkozó stratégiáját: ez idő alatt sikeresen megerősítettük az alapvető jogok kultúráját az összes uniós intézményben. Minden biztos esküt tesz az Alapjogi Chartára, minden uniós jogalkotási javaslat esetében ellenőrizzük, hogy az megfelel-e a Charta követelményeinek, és az európai és tagállami bíróságok is fokozatosan eljutottak odáig, hogy határozataikhoz viszonyítási pontként használják a Chartát – nyilatkozta Viviane Reding, alelnök, a jogérvényesülésért, az alapvető jogokért és az uniós polgárságért felelős biztos. – Örömmel látom, hogy a Charta ma már teljes mértékben érvényesül: valódi biztonsági hálót biztosít a polgároknak, és iránytűként szolgál az uniós intézmények, a tagállamok és a bíróságok számára. Akár azt is el tudom képzelni, hogy egy napon a tagállamok polgárai közvetlenül – az uniós joggal való egyértelmű összefüggés hiányában is – támaszkodhatnak majd a Chartára. Egyszer talán a Charta lesz Európa saját alapjogi törvénye.”

A ma közzétett jelentés átfogó képet nyújt arról, miként hajtották végre sikerrel az alapvető jogokat az Unióban az elmúlt év folyamán. Bemutatja például, hogyan nyújtott iránymutatást az Európai Bíróság a tagállami bíráknak arról, hogy alkalmazható-e a Charta az uniós jogszabályok nemzeti szintű végrehajtása során (a sokat vitatott, 2013-as Åkerberg Fransson-ítélet). Kiemeli továbbá, hogy az uniós intézmények mennyire szem előtt tartják a Chartában rögzített jogokat az uniós jogalkotási javaslatok kidolgozása, illetve a jogszabályok elfogadása során, miközben a tagállamok csak az uniós szakpolitikák és jogszabályok végrehajtásakor kötelesek figyelembe venni a Chartát. A jelentés végül példákat mutat be olyan esetekre, amikor a Chartában rögzített alapvető jogok is szerepet játszottak a Bizottság által a tagállamokkal szemben indított kötelezettségszegési eljárásokban.

A jelentésből kiderül az is, hogy a polgárok részéről igen nagy az érdeklődés az alapvető jogokkal kapcsolatos kérdések iránt: 2013-ban a Europe Direct kapcsolattartó központokhoz intézett állampolgári megkeresésekben leggyakrabban felvetett témák a szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jog (az összes megkeresés 48%-a), fogyasztójogi kérdések (12%), az igazságügyi együttműködés (11%), a polgársághoz kapcsolódó kérdések (10%), a megkülönböztetés tilalma és a társadalmi jogok (5%), valamint az adatvédelem (4%) voltak (lásd: 1. melléklet).

A Charta valóra váltásának két módja

1. A Charta érvényesülését elősegítő bizottsági intézkedések

Azokon a területeken, ahol az Unió megfelelő hatáskörrel rendelkezik, a Bizottság javaslatot tehet olyan uniós jogszabályokra, amelyek biztosítják a Chartában előírt jogok és elvek tényleges megvalósulását.

Néhány példa a 2013-ban előterjesztett bizottsági javaslatok közül:

Öt intézkedést hajtottak végre az uniós polgárok számára a büntetőeljárásokban nyújtott biztosítékok megerősítésére (IP/13/1157, MEMO/13/1046). Az intézkedések annak biztosítására irányultak, hogy mindenütt tiszteletben tartsák a rendőrség és az igazságügyi hatóságok által meggyanúsított vagy vádolt valamennyi polgár ártatlanságának vélelmét és a tárgyaláson való részvételhez való jogot, valamint hogy a gyermekeknek megfelelő biztosítékokat nyújtsanak a büntetőeljárás során, és már az eljárás korai szakaszától kezdve biztosítsák az ideiglenes költségmentességet, különös tekintettel az európai elfogatóparancs alapján letartóztatott személyekre.

Egyensúlyt kell teremteni a már létező büntetőjogi intézkedések (például az európai elfogatóparancs) és a polgároknak a Chartával összhangban erős védelmi jogokat biztosító jogi eszközök között. Az eljárási jogokra és a bűncselekmények sértettjeinek jogaira vonatkozó, Unió-szerte alkalmazandó, szilárd minimumszabályok kulcsfontosságúak az európai igazságszolgáltatási térségbe vetett kölcsönös bizalom megerősítéséhez. E tekintetben 2013-ban újabb mérföldkövet jelentett az ügyvédi segítség igénybevételéhez való jogról szóló irányelv elfogadása (IP/13/921).

A romák integrációja szintén egy olyan terület, ahol az Unió folyamatosan dolgozik a jogegyenlőség védelmének megerősítésén, és ösztönzi a pozitív intézkedések elfogadását. A Bizottság nyomon követi a nemzeti romaintegrációs stratégiák előrehaladását, és közzétette a 28 uniós tagállamra vonatkozó első eredményeket (IP/14/371). Ezenfelül a Bizottság által 2013 júniusában benyújtott tanácsi ajánlás egyhangú elfogadásával az összes tagállam kötelezettséget vállalt a roma közösségek gazdasági és társadalmi integrációjának javítására (IP/13/1226, IP/13/607).

Néhány példa a 2013-ban jogsértés miatt kezdeményezett végrehajtási intézkedésekre:

A Bizottság jogi fellépés útján biztosította, hogy Ausztria adatvédelmi hatósága ne a szövetségi kancellária részeként, hanem saját költségvetéssel és alkalmazottakkal, önállóan működjön; Magyarország pedig 2013 márciusában lépéseket tett a Bíróság 274 bíró és ügyész korai kényszernyugdíjazására vonatkozó ítéletének végrehajtása érdekében (MEMO/12/832).

2. A Chartát alkalmazó bíróságok

Az uniós bíróságok határozataikban egyre gyakrabban hivatkoznak a Chartára, és folytatják a Charta alkalmazhatóságának egyértelműsítésére irányuló tevékenységüket. Az indokolásukban a Chartára hivatkozó európai bírósági (azaz bírósági, törvényszéki és közszolgálati törvényszéki) határozatok száma a 2011. évi 43-ról 2012-ben 87-re emelkedett. 2013-ban pedig már 114 határozat idézte az Alapjogi Chartát: ez a 2011. évi adat csaknem háromszorosa (lásd: 2. melléklet).

A tagállami bíróságok szintén egyre gyakrabban hivatkoznak a Chartára a Bírósághoz benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelmeikben: az ilyen hivatkozások száma 2011-hez képest 2012-ben 65%-kal (27-ről 41-re) nőtt. 2013-ban a hivatkozások száma (a 2012. évhez hasonlóan) 41 maradt.

A Chartára való hivatkozás gyakorlatának terjedése jelentős lépés az alapvető jogok védelmének olyan, koherensebb rendszere felé vezető úton, amely az uniós jog végrehajtásakor valamennyi tagállamban azonos szintű jogokat és védelmet biztosít.

Ahogy egyre gyakoribbá válnak a Chartára való hivatkozások, úgy tudatosul egyre jobban az emberekben a Charta létezése. A 2013-ban magánszemélyek által a Bizottsághoz intézett több mint 4000 alapvető jogokra vonatkozó levélnek csak 31%-a foglalkozott olyan kérdésekkel, amelyek teljes mértékben kívül esnek az Unió hatáskörén (ez az adat 2010-ben 69%, míg 2012-ben 42% volt). Ez arról tanúskodik, hogy a Bizottság arra irányuló tájékoztató tevékenysége, hogy a Charta hogyan és mikor alkalmazható, meghozta gyümölcsét. A Bizottsághoz ezenkívül közel 120 petíciót nyújtottak be, és több mint 900 kérdést kapott az Európai Parlamenttől.

A jelentés végül felhívja a figyelmet az Uniónak az emberi jogok európai egyezményéhez (EJEE) történő csatlakozása terén tett előrehaladásra is. 2013 áprilisában véglegesítették az Unió emberi jogok európai egyezményéhez történő csatlakozásáról szóló megállapodástervezetet, ami komoly mérföldkövet jelent a csatlakozási folyamatban. A Bizottság következő lépésként felkérte a Bíróságot a megállapodástervezet véleményezésére.

A ma közzétett jelentést kísérő előrehaladási jelentés vázolja a nők és férfiak közötti egyenlőségre vonatkozó bizottsági stratégia végrehajtása terén 2013 során elért eredményeket (lásd: IP/14/423).

Háttér-információk

A Lisszaboni Szerződés 2009. december 1-jei hatálybalépésével az Európai Unió Alapjogi Chartája jogilag kötelező erejűvé vált. A Charta olyan alapvető jogokat rögzít – köztük a véleménynyilvánítás szabadságát és a személyes adatok védelmét –, amelyek Európa közös értékeit és alkotmányos örökségét tükrözik.

2010 októberében a Bizottság elfogadta a Charta hatékony végrehajtására irányuló stratégiát, és „alapjogi ellenőrző listát” állított össze (3. melléklet), amelynek segítségével hatékonyabban mérheti fel, milyen hatással vannak jogalkotási javaslatai az alapvető jogokra. A Bizottság továbbá vállalta, hogy tájékoztatja a polgárokat arról, mikor léphet fel az alapvető jogokat érintő kérdésekben, valamint hogy éves jelentéseket tesz közzé a Charta alkalmazásáról az elért eredmények nyomon követése érdekében.

A Bizottság nemzeti, regionális és helyi, valamint uniós szinten is együttműködik az érintett hatóságokkal annak érdekében, hogy az emberek jobban megismerjék alapvető jogaikat, és tudják, hová fordulhatnak segítségért, ha úgy érzik, megsértették jogaikat. A Bizottság az európai igazságügyi portálon keresztül gyakorlati tájékoztatást nyújt az egyének jogainak érvényesítéséről, valamint párbeszédet kezdeményezett ombudsmanokkal, esélyegyenlőségi szervezetekkel és emberi jogi intézményekkel az alapvető jogokkal kapcsolatos panaszok kezeléséről.

A Charta elsősorban az uniós intézményeknek szól. Célja a tagállami rendszerek kiegészítése, nem pedig azok kiváltása: a tagállamok továbbra is saját alkotmányos rendszerüket és az abban rögzített alapvető jogokat alkalmazzák. A Charta végrehajtásának konkrét lépései elősegítették az alapjogi érzékenység kialakulását a Bizottság új jogalkotási vagy szakpolitikai javaslatainak előkészítése során. Ez a megközelítés az uniós döntéshozatali folyamat valamennyi szakaszában kulcsfontosságú, így akkor is, amikor az Európai Parlament és a Tanács – amelyekben a tagállamok képviseltetik magukat – módosítja a Bizottság által előterjesztett javaslatokat.

További információ:

MEMO/14/284 (angol nyelven)

Sajtóanyagok: Az alapvető jogokról és a nemek közötti egyenlőségről szóló jelentések:http://ec.europa.eu/justice/newsroom/fundamental-rights/news/140414_en.htm

Európai Bizottság – Alapvető jogok: http://ec.europa.eu/justice/fundamental-rights/index_hu.htm

Viviane Reding alelnök alapvető jogokkal kapcsolatos nyilatkozata – A szavaktól a tettekig: http://ec.europa.eu/justice/events/assises-justice-2013/files/factsheets/fundamental_rights_en.pdf

Viviane Reding alelnök, uniós jogérvényesülési biztos honlapja: http://ec.europa.eu/reding

Kövesse az alelnök bejegyzéseit a Twitteren: @VivianeRedingEU

Kapcsolattartás:

Mina Andreeva (+32 2 299 13 82)

Joshua Salsby (+32 2 297 24 59)

Tájékoztatás a nyilvánosság számára: Europe Direct a 00 800 6 7 8 9 10 11 telefonszámon vagy e-mailben

MELLÉKLET

1. melléklet: Az alapvető jogokhoz kapcsolódó állampolgári tájékoztatáskérések

The figures collected by the Europe Direct Contact Centres (EDCC) confirm that there is a high degree of interest among citizens on justice, citizenship and fundamental rights. In 2013, the EDCC replied to 11974 enquiries from citizens on the topics listed above.

2. melléklet: A Chartára hivatkozó uniós bíróságok

The European Union Courts have increasingly referred to the Charter in their decisions. The number of decisions of these Courts quoting the Charter in their reasoning developed from 43 in 2011 to 87 in 2012. In 2013, the number of these decisions quoting the Charter amounted to 114, which is almost a triple of the number of cases of 2011.

3. melléklet: A bizottsági javaslatok kidolgozásához készített „alapjogi ellenőrző lista”


Side Bar

My account

Manage your searches and email notifications


Help us improve our website