Navigation path

Left navigation

Additional tools

Európai Bizottság

Sajtóközlemény

Brüsszel, 2014. április 9.

Be nem jelentett munkavégzés: A Bizottság új platformot javasol a hatékonyabb megelőzés és elrettentés érdekében

Az Európai Bizottság ma egy európai platform létrehozását javasolta a be nem jelentett (fekete) munkavégzés kialakulásának hatékonyabb megelőzésére, valamint az ilyen típusú munkavégzéstől való elrettentésre irányuló uniós szintű együttműködés megerősítése érdekében. A platform a be nem jelentett munkavégzéssel szembeni fellépésben részt vevő különböző nemzeti végrehajtó hatóságokat tömörítené egybe. A be nem jelentett munkavégzés komoly károkat jelent a munkakörülmények, a tisztességes verseny, valamint a költségvetések szempontjából.

A be nem jelentett munkavégzés megfosztja a munkavállalókat a szociális védelemtől, veszélyezteti az egészségüket és biztonságukat, valamint rontja a munkakörülményeket. Ezenkívül aláássa a vállalkozások közötti tisztességes versenyt és veszélyezteti az államháztartásokat és a szociális biztonsági rendszereket. Végső soron mindenkinek hátránya származik belőle. Ezért a Bizottság teljes elkötelezettséggel támogatja a tagállamokat e súlyos probléma megoldásában annak érdekében, hogy megóvhassuk a munkavállalókat, egyenlő feltételeket teremthessünk a vállalkozások számára és biztosíthassuk az adóbevételeket – jelentette ki Andor László, a foglalkoztatásért, a szociális ügyekért és a társadalmi befogadásért felelős uniós biztos.

Az új platform egybegyűjtené a be nem jelentett munkavégzés elleni fellépésekben részt vevő valamennyi végrehajtó hatóságot, így többek között a munkaügyi és társadalombiztosítási felügyeleteket, az adó- és bevándorlási hatóságokat, valamint egyéb érdekelt feleket, köztük a munkáltatók és a munkavállalók uniós szintű képviselőit. A javaslat szerint valamennyi tagállam tagja lenne a platformnak, mivel a be nem jelentett munkavégzés egyaránt érint minden tagállamot, és ahhoz, hogy megfelelően lehessen kezelni a határokon átnyúló problémákat, az összes ország együttes részvételére van szükség.

Uniós szinten a platform hiányosságot pótolna, mivel a be nem jelentett munkavégzésről eddig csak elszórtan esett szó és nem összehangolt módon a különböző bizottságokon és munkacsoportokon belül. Hatékonyabb együttműködést tenne lehetővé azon hatóságok és szervek között, amelyek napi szinten és a gyakorlatban foglalkoznak a be nem jelentett munkavégzéssel.

Az új platform:

olyan fórumot biztosítana, amelynek keretében a szakértők megoszthatnák egymással a vonatkozó információkat és a bevált gyakorlatokat, kiterjesztve ezáltal az eddig csupán korlátozott szintű kapcsolatokat

feltérképezné a nemzeti és uniós szinten rendelkezésre álló eszközöket, amelyekkel olyan közös problémákat lehetne kezelni, mint például a be nem jelentett munkavégzéshez kapcsolódó színlelt önfoglalkoztatás és az alvállalkozói láncok keretében előforduló, be nem jelentett munkavégzés.

kezelné a határokon átnyúló aspektusokat, feltárva például azokat a lehetőségeket, amelyek hatékonyabb adatcserét tesznek lehetővé a nemzeti közigazgatási szervek között

erősítené az olyan operatív együttműködéseket, mint például a közös képzések, a személyzetcsere és a közös felügyeletek

közös elveket és iránymutatásokat dolgozna ki a felügyeletekre vonatkozóan a be nem jelentett munkavégzéssel szembeni eredményes fellépés érdekében

közös tevékenységek, például európai kampányok és regionális vagy uniós szintű stratégiák révén növelné a problémával kapcsolatos tudatosságot.

Az európai platform létrehozásáról szóló határozatjavaslatot a Bizottság elfogadás céljából elküldi az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

Háttér-információk

Be nem jelentett munkavégzésnek minősül bármely olyan fizetett tevékenység, amely jellegét tekintve törvényes, azonban nincs bejelentve a hatóságoknál, figyelembe véve a tagállamok szabályozási rendszereiben meglévő különbségeket. Ez a fogalom beépült az európai foglalkoztatási stratégiába, és 2001 óta szerepel a tagállamoknak szóló foglalkoztatási útmutatókban. Egy 2013-ban végzett Eurobarométer felmérés szerint minden tizedik európai polgár (11%) elismerte, hogy az azt megelőző évben vásárolt olyan árut vagy vett igénybe olyan szolgáltatást, amely be nem jelentett munkavégzéshez kapcsolódott, 4%-uk pedig elismerte, hogy be nem jelentett munkát végzett (IP/14/298). A felmérés rámutatott arra, hogy a jelenség több ágazatot is érint, valamint hogy jelentős eltérések mutatkoznak az egyes tagállamok között.

Már a 2012. áprilisi Foglalkoztatási csomag is kiemelte, hogy a nem hivatalos vagy a be nem jelentett munkavégzés rendes foglalkoztatássá való átalakítása segítheti a munkanélküliség csökkentését, és egyben hangsúlyozta a tagállamok közötti jobb együttműködés szükségességét is.

A Bizottság 2013 közepén kezdte meg a konzultációt a munkáltatók és a munkavállalók uniós szintű képviselőivel a nemzeti végrehajtó hatóságok közötti fokozottabb együttműködést célzó lehetséges jövőbeli uniós intézkedésekről (IP/13/650). Ezt követően 2014 elején sor került a konzultáció második szakaszára. A szociális partnerek mindkét esetben jelezték, hogy egy uniós szintű fellépés hozzáadott értéket képviselne a nemzeti szintű erőfeszítésekhez képest.

Január 14-i állásfoglalásában az Európai Parlament szorosabb együttműködésre, valamint a munkaügyi felügyeletek megerősítésére szólított fel a be nem jelentett munkavégzés visszaszorítása érdekében.

További információk:

Cikk a Foglalkoztatási Főigazgatóság weboldalán

Eurobarométer felmérés: „Be nem jelentett munkavégzés az EU-ban”

Andor László honlapja

Kövesse Andor Lászlót a Twitteren

Iratkozzon fel az Európai Bizottságnak a foglalkoztatással, a szociális ügyekkel és a társadalmi befogadással foglalkozó ingyenes elektronikus hírlevelére!

Kapcsolattartók:

Jonathan Todd (+32 2 299 41 07)

Cécile Dubois (+32 2 295 18 83)

A nyilvánosság számára: Europe Direct a 00 800 6 7 8 9 10 11 telefonszámon vagy e­mailben


Side Bar

My account

Manage your searches and email notifications


Help us improve our website