Navigation path

Left navigation

Additional tools

A romák társadalmi beilleszkedése: az uniós keretrendszer első eredményei

European Commission - IP/14/371   04/04/2014

Other available languages: EN FR DE DA ES NL IT SV PT FI EL CS ET LT LV MT PL SK SL BG RO HR

Európai Bizottság

Sajtóközlemény

Brüsszel, 2014. április 4.

A romák társadalmi beilleszkedése: az uniós keretrendszer első eredményei

Az Európai Bizottság által összehangolt fellépés Európa-szerte a politika hangsúlyos részévé tette a romaintegráció ügyét. Lassan megmutatkoznak a romák életkörülményeinek javítása terén elért első eredmények – derül ki abból a ma bemutatott jelentésből, amely a tagállamoknak a nemzeti romaintegrációs stratégiák uniós keretrendszere alapján megvalósított intézkedéseivel foglalkozik.

Az unió vezetői által 2011-ben aláírt keretrendszer (IP/11/789) elsőként határozott meg egy a romák integrációjának koordinációjára vonatkozó megalapozott folyamatot. Két évvel később, a tagállami miniszterek egyhangúlag elfogadták az első olyan jogi eszközt, amely uniós szinten foglalkozott a romák társadalmi befogadásával, valamint kötelezettséget vállaltak a Bizottság által javasolt ajánlássorozat végrehajtására, amelynek célja a romák és a népesség többi része közötti társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése az oktatás, a foglalkoztatás, az egészségügy és a lakhatás terén (IP/13/1226).

A mai napon a Bizottság által bemutatott jelentés értékeli az uniós keretrendszer alapján 2011 óta elért eredményeket, és ismerteti a sikeres tagállami példákat, valamint azokat a területeket, amelyeken további erőfeszítésekre van szükség. Annak ellenére, hogy bőven akad még tennivaló, már tapasztalható előrelépés: több roma gyermeket iratnak be bölcsődébe és óvodába, és egyre nő a romák munkakereséséhez segítséget biztosító mentori programok, valamint a roma és nem roma közösségek közötti, a lakhatás és az egészségügyi ellátások területét érintő közvetítő programok száma. Az uniós alapok felhasználását szabályozó új rendeleteknek köszönhetően a tagállamok a 2014–2020 közötti időszakban az Európai Szociális Alapból juttatott támogatás 20%-át a társadalmi befogadás elősegítésére kötelesek fordítani.

„Négy évvel ezelőtt a tagállamok többsége még egyáltalán nem foglalkozott a romaintegráció kérdésével. Köszönhetően az összehangolt fellépésnek azt tapasztaljuk, hogy a helyzet változóban van” – nyilatkozta Viviane Reding alelnök, uniós jogérvényesülési biztos. „A nemzeti romaintegrációs stratégiák uniós keretrendszere mérföldkövet jelentett, hiszen ennek révén a nemzeti kormányok a legmagasabb szinten vállaltak kötelezettséget a romák integrációjának javítására. Az évszázadok óta tartó kirekesztést és diszkriminációt természetesen nem lehet egyik napról a másikra jóvá tenni, de az első lépést megtettük azzal, hogy a romaintegráció témáját az európai politika hangsúlyos részévé tettük. Három év elteltével például nőtt a roma gyermekek iskola előtti nevelésben való részvétele. Következő lépésként célzottabb szabályokat és egy, kifejezetten a romák integrációjára figyelemmel kialakított finanszírozási eszközt tudnék elképzelni annak biztosítására, hogy a finanszírozás a megfelelő módon kerüljön felhasználásra.”

„Ahhoz, hogy változtathassunk az európai társadalom perifériájára szorult roma közösségek életén, biztosítanunk kell, hogy az e célra előirányzott pénzeszközök ténylegesen a nemzeti romaintegrációs stratégiák támogatását szolgálják. A tagállamoknak szem előtt kell tartaniuk a romák integrációjának fontosságát akkor, amikor oktatási, foglalkoztatási, egészségügyi és lakhatási szakpolitikáikról döntenek” jelentette ki Andor László, a foglalkoztatásért, a szociális ügyekért és a társadalmi összetartozásért felelős európai biztos. „A tagállamoknak most biztosítaniuk kell, hogy a következő hétéves pénzügyi időszakban a romaintegráció prioritást jelentsen az uniós pénzeszközök felhasználása során.”

Míg a roma közösségek életét továbbra is megnehezíti a szegénység, a társadalmi kirekesztés és a megkülönböztetés, a ma bemutatott jelentés beszámol a 28 tagállamban elért eredményekről is. A főbb megállapítások a következők:

Oktatás: Jó úton járunk afelé, hogy minden roma származású kisgyerek legalább az általános iskolát elvégezze. Kiemelendő Finnország, ahol a bölcsődei és óvodai részvétel 2%-ról 60%-ra nőtt; Magyarország új törvényt hozott, melynek értelmében a gyermekeknek kötelező két évig óvodába járniuk; hasonló kétéves kötelező időszakot vezetett be Bulgária is; végezetül Írország létrehozta a vándorló közösségeket kísérő „utazó tanárok” rendszerét. Ugyanakkor további erőfeszítésekre lesz szükség ahhoz, hogy számos uniós országban felszámolható legyen a hagyományos iskolákban tapasztalható szegregáció.

Foglalkoztatás: Az elmúlt négy évben történtek ugyan kísérletek a romák foglalkoztathatóságának javítására, ezekhez az intézkedésekhez azonban ritkán kapcsolódtak olyan szisztematikus fellépések, amelyek a keresleti oldalra irányultak volna a megkülönböztetés felszámolása és a munkaadók ösztönzése által. Az ígéretesnek tekinthető gyakorlatok közé sorolható, hogy Ausztriában az oktatást támogató mentorok segítik a munkát kereső romákat; Finnországban az Unió által finanszírozott foglalkoztatási közvetítők nyújtanak támogatást; egy spanyolországi program keretében pedig munkaügyi tanácsadók nyújtanak támogatást.

Lakhatás: A tagállamok komoly eredményeket értek el azzal, hogy a romák befogadását a roma és nem roma közösségek kölcsönös feladataként értelmezték, ugyanakkor az eredményekhez kisebb projektekre van szükség Európa-szerte. Pozitív példaként említhető Belgium, ahol 38, a lakhatási problémákra specializálódott közvetítő kezdte meg munkáját, valamint egy németországi munkacsoport Berlinben, amely a romák közösségekbe való integrációja mellett azon dolgozik, hogy az emberek nyitottan viszonyuljanak a romákkal való együttéléshez.

Egészségügy: Intézkedései során több ország is arra összpontosított, hogy javítsa az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférést a legkiszolgáltatottabb csoportok számára. Franciaország például az iránt vállalt elkötelezettséget, hogy elérhetővé teszi az egészségügyi ellátást, Románia és Spanyolország pedig a roma közösségekben tevékenykedő egészségügyi közvetítőket képeztet ki. Az alapvető egészségügyi ellátás biztosítása továbbra is kihívást jelent néhány tagállamban.

Megkülönböztetés: A Bizottság fellépése valamennyi tagállamban biztosította a megkülönböztetés felszámolására irányuló erős jogi keret kialakítását, ugyanakkor az országoknak további erőfeszítéseket kell tenniük annak érdekében, hogy az előírások gyakorlati alkalmazására is sor kerüljön (IP/14/27). Az egyenlőséggel foglalkozó nemzeti szervek létfontosságú szerepet játszanak ennek során. Szlovákia átmenetileg a romákat érintő pozitív cselekvési intézkedéseket vezetett be.

Finanszírozás: A romaintegrációt elősegítő intézkedésekhez szükséges elegendő finanszírozás biztosítása továbbra is kihívást jelent. Első alkalommal fordul elő, hogy a tagállamoknak az Európai Szociális Alapból juttatott források 20%-át a társadalmi befogadás területén kell felhasználniuk. Ez az arány jelenleg 15%. A 2020-at követő pénzügyi időszak tekintetében a Bizottság meg fogja vizsgálni, hogyan lehetne tovább növelni a romák társadalmi beilleszkedését elősegítő pénzügyi támogatásokat, például egy speciális romaügyi eszközön keresztül. További országspecifikus példák találhatók a nemzeti tájékoztatókban.

Uniós romaügyi csúcstalálkozó

Az említett értékelés képezi a harmadik uniós szintű romaügyi csúcstalálkozó alapját, amely a helyi, nemzeti és uniós politikusok, valamint a civil társadalom képviselőinek részvételével kerül megrendezésre. A találkozó célja áttekinteni, hogy mennyiben valósultak meg, valamint járultak hozzá a roma közösségek életének javításához azok a nemzeti romaintegrációs stratégiák, amelyeket a tagállamok az uniós keretrendszer alapján évente benyújtottak. Az uniós intézményeket, a nemzeti kormányokat és parlamenteket, a nemzetközi és civil szervezeteket (köztük roma szervezeteket), valamint a helyi és regionális hatóságokat képviselő mintegy 500 résztvevő beszámol majd az eddig elért eredményekről alkotott véleményéről, valamint megvitatja a romák integrációjának további javítását szolgáló jövőbeni lehetőségeket. Bővebb tájékoztatás a romaügyi csúcstalálkozó napirendjéről, témáiról és résztvevőiről: IP/14/317.

Háttér-információk

A romaintegrációnak nem csak a társadalmi befogadás szempontjából van jelentősége. Pozitív gazdasági hatással is jár, különösen azokban a tagállamokban, ahol nagyszámú roma kisebbség él. A romák több országban is az iskoláskorú népesség, valamint a jövő munkavállalóinak jelentős és egyre növekvő csoportját képviselik. Az eredményes munkaerő-aktivizálásra irányuló szakpolitikák, a roma munkakeresők számára nyújtott, egyénre szabott és elérhető támogatási szolgáltatások elengedhetetlenül fontosak ahhoz, hogy a romák élhessenek a bennük rejlő lehetőségekkel, valamint aktívan és egyenlően részt vehessenek a gazdaságban és a társadalomban.

A roma közösségek társadalmi befogadása és integrációja a tagállamok és az Európai Unió közös felelőssége. A Bizottság a nemzeti romaintegrációs stratégiák uniós keretrendszere által nyomon követi a tagállamok által elért előrehaladást (IP/11/400, MEMO/11/216), emellett rendszeres kapcsolatot biztosít a nemzeti stratégiák felügyeletéért felelős 28 tagállami koordinátor között, hogy megvitassák az eredményeket és az előttük álló kihívásokat (MEMO/14/107).

Az Európai Bizottság 2013. évi jelentésében felszólította az uniós tagállamokat, hogy az Európában élő romák gazdasági és társadalmi integrációjának javítása érdekében hajtsák végre nemzeti stratégiáikat (IP/13/607). Az értékelés megállapításait felhasználják a társadalmi-gazdasági politikai koordináció európai szemeszterének éves folyamatában is, aminek eredményeként az Unió a romakérdésre vonatkozó országspecifikus ajánlásokat bocsáthat ki. Ez az éves ciklus segít annak biztosításában, hogy a romaintegráció az európai politika hangsúlyos és állandó részét képezze, valamint hogy a különböző szakpolitikák ne akadályozzák a romák befogadására irányuló célok teljesülését. 2013-ban öt tagállam kapott a nemzeti romaintegrációs stratégia végrehajtására és a romákat érintő intézkedések érvényesítésére vonatkozó országspecifikus ajánlásokat (Bulgária, Cseh Köztársaság, Magyarország, Románia, Szlovákia).

Az uniós alapok a tagállamok társadalmi integrációs projektjeinek finanszírozására állnak rendelkezésre, ebbe a romaintegráció olyan területei tartoznak bele, mint az oktatás, a foglalkoztatás, a lakhatás és az egészségügy. Összesen körülbelül 26,5 milliárd EUR-t különítettek el a társadalmi integrációs projektekre a 2007–2013 közötti időszakban. A 2014–2020 közötti új pénzügyi időszakban az Európai Szociális Alapon keresztül legalább 80 milliárd eurót különítenek majd el a humán tőkébe, a foglalkoztatásba és a társadalmi befogadásba való beruházásokra. A tagállamoknak az Európai Szociális Alapból juttatott forrásokból legalább 20%-ot (kb. 16 milliárd eurót) a társadalmi befogadásra kell előirányozniuk. A cél megfelelő pénzügyi forrásokat biztosítani a romák integrációjához. A tagállamok feladata e források kezelése. A Bizottság segítségképpen iránymutatást nyújt a tagállamok számára, amely ismerteti, hogy hogyan kell kidolgozni az uniós pénzeszközök ráfordítására, valamint a romák befogadását célzó projektekre vonatkozó operatív programokat úgy, hogy azok biztosítsák a befogadás megjelenését és a romák szükségleteinek fokozottabb figyelembevételét (MEMO/14/249).

További információk:

MEMO/14/249

Sajtóanyagok: 2014-es romaügyi jelentés:

http://ec.europa.eu/justice/newsroom/discrimination/news/140404_en.htm

Speech by President Barroso at the European Roma Summit

http://europa.eu/rapid/press-release_SPEECH-14-288_en.htm

Európai Bizottság – az EU és a romák:

http://ec.europa.eu/justice/discrimination/roma/index_hu.htm

Viviane Reding alelnök, uniós jogérvényesülési biztos honlapja:

http://ec.europa.eu/reding

Andor László, a foglalkoztatásért, a szociális ügyekért és a társadalmi összetartozásért felelős biztos honlapja:

http://ec.europa.eu/commission_2010-2014/andor/index_hu.htm

Kövesse Viviane Reding alelnök és Andor László biztos bejegyzéseit a Twitteren:

@VivianeRedingEU @LaszloAndorEU

Kövesse az uniós jogérvényesüléssel kapcsolatos bejegyzéseket a Twitteren: @EU_Justice

A romaügyi csúcstalálkozóval kapcsolatos a #RomaEU címke segítségével követheti a Twitteren:


Side Bar

My account

Manage your searches and email notifications


Help us improve our website