Navigation path

Left navigation

Additional tools

Be nem jelentett munkavégzés: a felmérés széles körben elterjedt problémát tár fel

European Commission - IP/14/298   24/03/2014

Other available languages: EN FR DE DA ES NL IT SV PT FI EL CS ET LT LV MT PL SK SL BG RO HR

Európai Bizottság

Sajtóközlemény

Brüsszel, 2014. március 24.

Be nem jelentett munkavégzés: a felmérés széles körben elterjedt problémát tár fel

Tíz európaiból egy (11%) elismeri, hogy az elmúlt év során vásárolt olyan árut vagy vett igénybe olyan szolgáltatást, amelyhez be nem jelentett munkavégzés kapcsolódik, míg 4%-uk bevallja, hogy munkájáért be nem jelentett fizetésben részesült. Ezenfelül 30-ból egy (3%) esetben a munkaadó a kifizetést részben készpénzben teljesítette („zsebbe fizetés”). Ezek az eredmények abból az Eurobarométer felmérésből származnak, amely arról tanúskodik, hogy a be nem jelentett munkavégzés Európában továbbra is széles körben elterjedt, noha a probléma kiterjedése és megítélése országonként eltér.

A felmérés során feltárt problémákra a Bizottság áprilisi javaslata kínál megoldást, amely olyan európai platform létrehozását indítványozza, amely a be nem jelentett munkavégzés megelőzésével és visszaszorításával foglalkozik, valamint a tagállamok közötti, az ügy hatékonyabb kezelésére irányuló együttműködés megerősítését célozza.

A be nem jelentett munkavégzés a munkavállalók számára veszélyes munkakörülményeket teremt és alacsonyabb jövedelmet biztosít, ezenfelül pedig a megfosztja a kormányokat a bevételektől, és aláássa szociális védelmi rendszereinket. A tagállamoknak olyan politikákat kell végrehajtaniuk, amelyek visszaszorítják a be nem jelentett munkavégzést, vagy ösztönzik annak szabályos munkavégzéssé történő átalakítását, valamint szorosabban együtt kell működniük az ilyen visszaélések megszüntetése érdekében. Az Európai Bizottság ennek érdekében javasolja egy, a be nem jelentett munkavégzés megelőzésével és visszaszorításával foglalkozó európai platform létrehozását, amely Európa-szerte javítaná a munkaügyi felügyelő hatóságok és a végrehajtó testületek közötti együttműködést” – nyilatkozta Andor László, a foglalkoztatásért, a szociális ügyekért és a társadalmi befogadásért felelős európai biztos.

A 28 uniós tagállamra kiterjedő Eurobarométer felmérés során az alábbi eredmények születtek:

A válaszadók 11%-a beismerte, hogy az elmúlt év során vásárolt olyan árut vagy vett igénybe olyan szolgáltatást, amelyhez be nem jelentett munkavégzés kapcsolódik, míg 4%-uk nyilatkozott úgy, hogy munkájáért be nem jelentett fizetésben részesült.

A válaszadók 60%-a a be nem jelentett áruk vagy szolgáltatások vásárlásának fő indokaként az alacsonyabb árakat jelölte meg, míg 22%-uk említette, hogy ezt baráti segítségből tette.

A be nem jelentett munkavégzés fő indokaként 50%-ban azt jelölték meg, hogy az mindkét fél számára előnnyel jár, 21%-ban említették, hogy nehéz bejelentett munkát találni, 16%-ban a magas adókat, 15%-ban pedig az egyéb jövedelmek hiányát adták meg indokként. A dél-európaiak különösen nagy arányban említették, hogy nehéz bejelentett munkát találni (41%), vagy hogy nincs egyéb jövedelmük (26%).

Az európaiak évente átlagosan 200 eurót költenek be nem jelentett áruk vagy szolgáltatásokra, míg a be nem jelentett munkát végzők évente átlagosan 300 eurót keresnek így.

A ház körüli javítások és felújítások (29%), az autószerelés (22%), a takarítás (15%) és az élelmezés (12%) tartoznak a leggyakrabban előforduló, be nem jelentett áruk és szolgáltatások közé.

Az európaiak elsősorban a ház körüli javítások és felújítások (19%), a kertészet (14%), a takarítás (13%) és az otthoni gyermekfelügyelet (12%) területén végeznek be nem jelentett munkát.

A válaszadók között Lettország, Hollandia és Észtország esetében volt legmagasabb a be nem jelentett munkavégzés aránya (11%). Jelentős tagállami eltérések vannak azonban annak megítélésében és értelmezésében, hogy mi minősül be nem jelentett munkavégzésnek, valamint hogy milyen jellegű és volumenű szolgáltatások sorolhatók ide.

A válaszadók 3%-a nyilatkozta azt, hogy fizetésük egy részét „zsebbe kapják”. Ezt a gyakorlatot leginkább a kisebb vállalatok alkalmazzák. A zsebbe kapott éves jövedelem aránya Dél-Európában a legmagasabb (69%), ezt követi Közép- és Kelet-Európa (29%), míg ez a szint alacsonyabb a kontinens országai és az északi országok esetében (17%, illetve 7%).

A „Foglalkoztatási és szociális fejlemények Európában” (Employment and Social Developments in Europe - ESDE) címmel végzett felmérés 2013-as kiadása tovább elemzi az eredményeket. Az előző, 2007-es felméréssel összehasonlítva – még ha a be nem jelentett munkavégzés összességében ugyanazon a szinten is maradt – megfigyelhetők bizonyos mértékű országspecifikus fejlemények.

Egyes tagállamokban, mint például Lettországban erősen csökkent a be nem jelentett munkavégzés kínálata, míg Spanyolországban és Szlovéniában kismértékben emelkedett.

A be nem jelentett munkavégzés iránti kereslet látványosan növekedett Görögországban, Cipruson, Máltán és Szlovéniában.

A válság óta – különösen Közép- és Kelet-Európában – kevesebbszer fordul elő, hogy a vállalatok „zsebbe fizettek” volna, Görögországban ugyanakkor gyakoribbá vált e jelenség.

A válságnak a be nem jelentett munkavégzésre gyakorolt hatásait tovább elemezve megállapítható, hogy a munkaerőpiacok 2007 óta tartó gyengülése a be nem jelentett munkavégzés kínálatának növekedéséhez vezetett. Kevésbé nyilvánvaló azonban az összefüggés a be nem jelentett munkavégzés és a növekvő szegénység között. A jelek szerint mind a magasabb arányú munkanélküliség, mind pedig a növekvő szegénység a „zsebbe kapott jövedelmek” elfogadásának növekedéséhez vezet. Úgy tűnik, hogy az adózás szintje nem befolyásolja közvetlenül a be nem jelentett munkavégzés mértékét, viszont érzékelhető annak a hatása, hogy az emberek hogyan értékelik a közszolgáltatásokat, valamint az adóbevételek felhasználásának hatékonyságát.

Az ESDE-elemzés ismerteti továbbá, hogy a különböző tagállamok számos sikeres intézkedést hoztak a be nem jelentett munkavégzés leküzdésére. Ezen intézkedések az alábbiakat foglalják magukban:

a be nem jelentett munkavégzés hivatalossá tételét ösztönző eszközök, mint például az adminisztratív egyszerűsítés, közvetlen adóösztönzők a vásárlók számára vagy a szolgáltatásra váltható utalványok,

a nagyobb adózási fegyelmet és az elkötelezettségi kultúrát elősegítő intézkedések, például figyelemfelkeltő kampányok útján,

jobb felderítés és szigorúbb szankciók.

A következő lépések

A Bizottság 2014 áprilisában javasolni fogja, hogy hozzanak létre egy, a be nem jelentett munkavégzés megelőzésével és megakadályozásával foglalkozó európai platformot, amely összefogná a tagállamok különböző végrehajtó testületeit, mint például a munkaügyi felügyelő hatóságokat, a szociális biztonsággal foglalkozó hatóságokat, az adó- és bevándorlási hatóságokat, valamint a többi érintettet. A platform elősegítené a be nem jelentett munkavégzés hatékonyabb és eredményesebb megelőzését és megakadályozását célzó uniós szintű együttműködést.

Háttér

Az Eurobarométer felmérés során 26 563, különböző szociális és demográfiai csoporthoz tartozó válaszadót kérdeztek meg. E felmérés eredményei a 2007-es, a be nem jelentett munkavégzés uniós szintű felmérésére tett első kísérlet eredményeit egészítik ki. Mindkét felmérés a szolgáltatások és áruk, valamint a „zsebbe kapott fizetések” egyéni kínálatára és vásárlására összpontosít, ezért nem fedi le a be nem jelentett munkavégzésnek vállalatoknál előforduló összes formáját.

Be nem jelentett munkavégzésnek minősül bármely olyan fizetett tevékenység, amely jellegét tekintve törvényes, azonban nincs bejelentve a hatóságoknál, figyelembe véve a tagállamok rendelkezéseiben meglévő különbségeket. Ez a fogalom beépült az európai foglalkoztatási stratégiába, és 2001 óta szerepel a tagállamoknak szóló foglalkoztatási útmutatóikban.

Már a 2012. áprilisi Foglalkoztatási csomag is kiemelte, hogy a nem hivatalos vagy a be nem jelentett munkavégzés rendes foglalkoztatássá való átalakítása segítheti a munkanélküliség csökkentését, valamint a tagállamok közötti jobb együttműködés megvalósítását.

A Bizottság 2013 közepén kezdte meg a konzultációt a munkáltatók és a munkavállalók uniós szintű képviselőivel a nemzeti végrehajtó hatóságok közötti fokozottabb jövőbeli együttműködést célzó lehetséges jövőbeli uniós intézkedésekről (IP/13/650). Ezt követte a 2014 elején megtartott második konzultáció.

További információk:

hhttp://ec.europa.eu/public_opinion/archives/eb_special_419_400_en.htm - 402Eurobarometer "Undeclared work in the EU"

Andor László honlapja

Kövesse Andor Lászlót a Twitteren

Iratkozzon fel az Európai Bizottságnak a foglalkoztatással, a szociális ügyekkel és a társadalmi befogadással foglalkozó ingyenes elektronikus hírlevelére!

Kapcsolattartók:

Jonathan Todd (+32 2 299 41 07)

Cécile Dubois (+32 2 295 18 83)


Side Bar

My account

Manage your searches and email notifications


Help us improve our website