Navigation path

Left navigation

Additional tools

Európai Bizottság

Sajtóközlemény

Brüsszel, 2014. március 17.

A 2014. évi európai igazságügyi eredménytábla: az Unión belüli igazságszolgáltatási rendszerek hatékonyságának javítása felé

Az Európai Bizottság a mai napon létrehozta az Unió második igazságügyi eredménytábláját, amely az Európai Unión belüli igazságszolgáltatási rendszerek minőségének, függetlenségének és hatékonyságának elősegítésére szolgál. Az Unió igazságügyi eredménytáblája egy olyan információs eszköz, amely objektív, megbízható és összehasonlítható adatokat jelenít meg a tagállami igazságszolgáltatásokra vonatkozóan. A 2013-as első eredménytáblát követve (IP/13/285), a 2014. évi európai igazságügyi eredménytábla továbbra is támogatást nyújt a tagállamoknak és az Uniónak ahhoz, hogy hatékonyabb igazságszolgáltatási rendszereket alakítsanak ki, és ezáltal hozzájárul az Unión belüli gazdasági növekedés ösztönzéséhez. Ezt annak révén éri el, hogy hozzájárulást nyújt az európai szemeszterhez, vagyis az Unió éves gazdaságpolitikai koordinációs eljárásához, amelynek célja a tagállamok gazdasági teljesítményének és versenyképességének ösztönzése országspecifikus ajánlások révén.

„A késedelmes igazságszolgáltatás az igazságszolgáltatás megtagadását jelenti. Az uniós igazságügyi eredménytábla az Unió gazdasági stratégiájának alapvető eszköze, amely lehetővé teszi, hogy hatékonyabb igazságszolgáltatást biztosítsunk a polgárok és a vállalkozások számára. A megfelelően működő, független igazságszolgáltatás rendkívül fontos a polgárok és a beruházók bizalmának megnyeréséhez, és elengedhetetlen az európai igazságszolgáltatási térségen belüli kölcsönös bizalom kialakításához.” – nyilatkozta Viviane Reding, uniós jogérvényesülési biztos. „Az Unió második igazságügyi eredménytáblájának kiadására olyan időszakban kerül sor, amikor a tagállamok igazságügyi reformokat hajtanak végre versenyképességük javítása céljából. A fejlődés és az adatok megerősítik annak fontosságát, hogy határozottan és elszántan folyatassuk az igazságszolgáltatási rendszerek hatékonyságának javítására irányuló erőfeszítéseket az Unió egész terüeltén.”

Az Unió 2014. évi igazságügyi eredménytáblája különböző forrásokból származó adatokat foglal egybe. A legtöbb számszerű adatot az Európa Tanács igazságszolgáltatás hatékonyságának értékelésével foglalkozó bizottsága (CEPEJ) szolgáltatta, amely a tagállamoktól gyűjt adatokat. A 2014. évi eredménytábla a polgári és kereskedelmi peres ügyekre, valamint a közigazgatási ügyekre fókuszál. Ugyanazokat mutatókat veszi figyelembe, mint 2013-ban, viszont néhány további információforrást is felhasznál:

  • Az igazságszolgáltatási rendszerek hatékonysága: a mutatók felölelik az eljárások hosszát, a befejezési arányt és a folyamatban lévő ügyek számát.

  • Minőség: a mutatók kiterjednek a bírák kötelező képzésére, a bírósági tevékenységek nyomon követésére és értékelésére, a bíróságok számára juttatott emberi erőforrásokra és költségvetésre, valamint az információs és kommunikációs (IKT) technológiák és az alternatív vitarendezési mechanizmusok elérhetőségére.

  • Függetlenség: az eredménytábla bemutatja az igazságszolgáltatási rendszer érzékelt függetlenségére vonatkozó adatokat. Ezen felül a 2014. évi eredménytábla első alkalommal nyújt általános áttekintést arról, hogy miként szervezték meg a nemzeti igazságszolgáltatási rendszereket annak érdekében, hogy megvédjék az igazságszolgáltatás függetlenségét olyan típusú helyzetekben, amelyek veszélyeztethetik azt. A dokumentum megvizsgálja például a bírók áthelyezésével és elbocsátásával szembeni jogi biztosítékokat.

A 2014. évi eredménytábla bemutatja továbbá két kísérleti tanulmány eredményeit, amelyek további pontosított adatokat szolgáltatnak a versenyjogi és fogyasztóvédelmi jogi ügyekkel kapcsolatos bírósági eljárások hosszáról átlagos napszámban kifejezve.

A 2014. évi európai igazságügyi eredménytábla legfontosabb megállapításai (a három terület szerinti bontást lásd a Mellékletben) az alábbiak:

  • Egyes tagállamok továbbra is sajátos nehézségekkel küzdenek igazságszolgáltatási rendszereik hatékonysága tekintetében. Az elhúzódó elsőfokú eljárások, amelyek alacsony befejezési aránnyal és/vagy nagyszámú folyamatban lévő üggyel párosulnak, kiemelik a további javítás szükségességét. Bár egyes tagállamokban (például Portugáliában) a közelmúltban markáns reformokat fogadtak el, ezek hatásai még nem jelenhetnek meg az eredménytáblában, mivel annak adatai főként 2012-ből származnak.

  • Az információs és kommunikációs technológiai (IKT) eszközök nagyobb mértékben állnak a bíróságok rendelkezésre, de van lehetőség a további előrelépésre, különösen a bíróságok és a polgárok közötti kapcsolattartás terén. Az alternatív vitarendezési mechanizmusok jelenleg már jóformán minden tagállamban igénybe vehetők, a legtöbb tagállamban pedig sor kerül a bírósági tevékenységek nyomon követésére és értékelésére.

  • A tagállamok közel harmadában a bírák uniós jogi továbbképzéseken való részvételi aránya meghaladja az 50%-ot. A bírák és gyakorló jogászok képzése, valamint az IKT-eszközök döntő szerepet játszanak a kölcsönös bizalomra épülő európai igazságszolgáltatási térség eredményes működésében.

  • Több tagállamban javult a függetlenség érzete, egyes tagállamokban azonban romlás következett be.

A következő lépések

Az eredménytábla megállapításait figyelembe veszik majd a 2014-as európai szemeszter országspecifikus értékeléseinek elkészítése során, emellett a gazdasági kiigazítási programokkal összefüggésben is szem előtt fogják tartani azokat. Az uniós alapok (a Regionális Fejlesztési és a Szociális Alap) felhasználhatók a nemzeti igazságszolgáltatási reformok támogatására.

Az igazságszolgáltatás függetlenségének védelmére szolgáló jogi biztosítékok első összehasonlító áttekintése alapján a Bizottság tovább kívánja fejleszteni az említett összehasonlító adatokat. A Bizottság együttműködik a bírósági és a tagállami szakértőkkel, valamint a gyakorló jogászokkal és az európai igazságügyi hálózatokkal a jövőbeni eredménytáblákon szereplő adatok minőségének, hozzáférhetőségének és összehasonlíthatóságának javítása érdekében.

Háttér

Az unió gazdaságait összehangoló európai szemeszternek már most is részét képezi az igazságszolgáltatási rendszerek minőségének, függetlenségének és hatékonyságának javítása. A nemzeti igazságügyi reformok szintén a gazdasági kiigazítási programok szerves részét képezik Görögországban, Portugáliában és Cipruson.

Az uniós igazságügyi eredménytábla hozzájárul az európai szemeszter eljárásához annak elősegítése révén, hogy az igazságüggyel kapcsolatos kérdések kitüntetetett figyelemben részesüljenek. Az egyes tagállamok helyzetének konkrét értékelése mellett, a 2013-as eredménytábla hozzájárult ahhoz, hogy az igazságügy terén országspecifikus ajánlásokat intézzenek tíz tagállamhoz (BG, ES, HU, IT, LV, MT, PL, RO, SI, SK). Ily módon az eredménytábla támogatja mind az Uniót, mind pedig a tagállamokat abban, hogy az állampolgárok és a vállalkozások javára hatékonyabb igazságszolgáltatási rendszer kerüljön kialakításra, egyúttal hozzájárul ahhoz is, hogy az érintett tagállamokban, valamint az Unió egészében egyaránt megerősödjenek a növekedési stratégiák.

Bár az eredménytábla nem nyújt átfogó, egységes minősítést, áttekintést ad az egyes igazságszolgáltatások működéséről a valamennyi tagállam közös érdekére vonatkozó különféle mutatók alapján. A dokumentum nem ajánl egyetlen konkrét igazságszolgáltatási típust sem. Függetlenül a nemzeti igazságszolgáltatási rendszer által követett modelltől, illetve azoktól a jogi hagyományoktól, amelyekbe beágyazódik, a gyorsaság, a függetlenség, a megfizethetőség és a felhasználóbarát hozzáférhetőség azon lényeges paraméterek közé tartoznak, amelyek egy hatékony igazságszolgáltatási rendszert jellemeznek.

A 2014. évi európai igazságügyi eredménytábla a 2013. évi európai igazságügyi eredménytáblával azonos mutatókat alkalmaz a peres eljárások lefolytatásához szükséges időre, a lezárt ügyek arányára, a folyamatban lévő ügyek számára, az elektronikus eszközök eljárások keretében történő használatának gyakoriságára, az alternatív vitarendezési mechanizmusok igénybevételére, valamint a bírák által igénybe vehető képzésekre és a bíróságok anyagi forrásaira vonatkozóan. Nem elég igazságot szolgáltatni, tudni kell érzékeltetni is az igazságszolgáltatás hatékony működését; éppen ezért az eredménytábla – a Világgazdasági Fórum megállapításai alapján – adatokat szolgáltat az igazságszolgáltatási rendszerek függetlenségének mértékéről.

További információk:

MEMO/14/194

Sajtóanyagok: 2014. évi európai igazságszolgáltatási eredménytábla / Ország szerinti adatlap – Az igazságszolgáltatás hatékonyságával foglalkozó európai bizottság (CEPEJ) által a tagállamoktól begyűjtött adatok:

http://ec.europa.eu/justice/newsroom/effective-justice/news/140317_en.htm

Viviane Reding alelnök, uniós jogérvényesülési biztos honlapja:

http://ec.europa.eu/reding

Kövesse az alelnök bejegyzéseit a Twitteren: @VivianeRedingEU

Kövesse az uniós jogérvényesüléssel kapcsolatos bejegyzéseket a Twitteren: @EU_Justice

Kapcsolattartók:

Mina Andreeva (+32 2 299 13 82)

Natasha Bertaud (+32 2 296 74 56)

A nagyközönség számára: Europe Direct a 00 800 6 7 8 9 10 11 telefonszámon vagy e­mailben

ANNEX

1. Efficiency

Figure 1: Time needed to resolve litigious civil and commercial cases* (1st instance/in days) (source: CEPEJ study)

*Litigious civil (and commercial) cases concern disputes between parties, for example disputes regarding contracts, following the CEPEJ methodology. The length of proceedings expresses the time (in days) needed to resolve a case in court, that is the time taken by the court to reach a decision at first instance. Az „ügyintézési idő” mutatót úgy kapjuk meg, ha egy adott év végén az el nem döntött ügyek számát elosztjuk az eldöntött ügyek számával, és az eredményt megszorozzuk 365-el.

Figure 2: Rate of resolving litigious civil and commercial cases (1st instance/in %) (source: CEPEJ study)

The clearance rate is the ratio of the number of resolved cases over the number of incoming cases. It measures whether a court is keeping up with its incoming caseload. The length of proceedings is linked to the rate at which the courts can resolve cases, the 'clearance rate', and to the number of cases that are still waiting to be resolved, 'pending cases'. When the clearance rate is about 100% or higher it means the judicial system is able to resolve at least as many cases as come in. When the clearance rate is below 100%, it means that the courts are resolving fewer cases than the number of incoming cases, and as a result, at the end of the year, the number of unresolved cases adds up as pending cases. If this situation persists over several years, this could be indicative of a more systemic problem as backlogs build up which further aggravate the workload of courts, and which cause the length of proceedings to rise further.

Figure 3: Number of litigious civil and commercial pending cases (1st instance/per 100 inhabitants) (source: CEPEJ study)

The number of pending cases expresses the number of cases that remains to be dealt with at the end of a period. The number of pending cases influences the disposition time. Therefore, in order to improve the length of proceedings measures to reduce the number of pending cases are required.

2. Quality

Figure 4: ICT Systems for the registration and management of cases (weighted indicator-min=0, max=4) (source: CEPEJ study)

Figure 5: Judges participating in continuous training activities in EU Law or in the law of another Member State (as a % of total number or judges)* ( source: European Commission, European Judicial Training, 2012)

*In a few cases reported by the Member States the ratio of participants to existing members of a legal profession exceeds 100%, meaning that participants took part in more than one training activity on EU law. Some of the exceptionally high figures may suggest that, the data delivered concerns training in all subjects and not just in EU law.

Figure 6: Budget for courts (in EUR per inhabitant)* (source: CEPEJ study)

* This figure indicates the annual approved budget allocated to the functioning of all courts, whatever the source and level of this budget (national or regional).

3. Independence

Figure 7: Perceived judicial independence (higher value means better perception) (source: World Economic Forum [WEF])

A Világgazdasági Fórum mutatója a felmérésben szereplő következő kérdésre adott válaszokon alapul: "To what extent is the judiciary in your country independent from the influences of members of government, citizens, or firms?" The survey was replied to by a representative sample of firms in all countries representing the main sectors of the economy (agriculture, manufacturing industry, non- manufacturing industry, and services).


Side Bar

My account

Manage your searches and email notifications


Help us improve our website