Navigation path

Left navigation

Additional tools

Fizetésképtelenség: A Bizottság új megközelítést javasol a vállalkozások megmentésére és második esély megadására a csődbe jutott tisztességes vállalkozóknak

European Commission - IP/14/254   12/03/2014

Other available languages: EN FR DE DA ES NL IT SV PT FI EL CS ET LT LV MT PL SK SL BG RO HR

Európai Bizottság

Sajtóközlemény

Brüsszel, 2014. március 12.

Fizetésképtelenség: A Bizottság új megközelítést javasol a vállalkozások megmentésére és második esély megadására a csődbe jutott tisztességes vállalkozóknak

Az Európai Bizottság a mai napon több „közös elvet” határozott meg a pénzügyi nehézségekkel küzdő vállalkozásokra vonatkozó nemzeti fizetésképtelenségi eljárásokkal kapcsolatosan. A cél az, hogy a hangsúlyt a felszámolás helyett az életképes vállalkozások korai szakaszban történő szerkezetátalakításának ösztönzésére és ezzel a fizetésképtelenség megelőzésére helyezzük. Évente körülbelül 200 000 vállalkozás néz szembe fizetésképtelenséggel az EU-ban, és emiatt 1,7 millió ember veszíti el a munkáját, ezért a Bizottság lehetőséget akar adni az életképes vállalkozásoknak a szerkezetátalakításra és a talpon maradásra. A fizetésképtelenségre vonatkozó nemzeti jogszabályok megreformálása mindenki számára előnyös forgatókönyv lehet: segít a tisztességes vállalkozók piacon maradásában és munkahelyek megőrzésében, egyúttal javítja a környezetet a hitelezők számára, amelyek a befektetett tőkéjük nagyobb részét kaphatják vissza, mint ha az adós egyszerűen csődbe ment volna. A csődöt követően a tisztességes vállalkozóknak rövid időn belül második esélyt kellene kapniuk, mivel a bizonyítékok azt mutatják, hogy ezek a vállalkozások másodszorra többnyire sikeresebbek. A fizetésképtelenség európai megközelítéséről szóló ajánlás mai napon történő elfogadására a tavalyi évben folytatott nyilvános konzultációt (IP/13/655), valamint a több országot érintő fizetésképtelenségre vonatkozó meglévő uniós jogszabályok felülvizsgálatára tett javaslatot követően kerül sor, amely a közelmúltban megkapta az Európai Parlament jóváhagyását (MEMO/14/88).

„A vállalkozások nélkülözhetetlenek a jólét és a munkahelyek megteremtéséhez, egy vállalkozás elindítása – és működtetése – azonban nehéz, különösen a mai gazdasági légkörben” – nyilatkozta Viviane Reding, az Európai Bizottság alelnöke, jogérvényesülésért felelős uniós biztos. „A pénzügyi nehézségekkel küzdő uniós vállalkozások egyre növekvő számára tekintettel újra kell gondolnunk a vállalatok fizetésképtelenségére vonatkozó megközelítésünket. Henry Ford első autógyára indulása után másfél évvel csődbe ment, ő azonban nem adta fel, és megalapította a világ egyik legsikeresebb vállalatát. Nem kellene akadályoznunk a megújulást – amennyiben egy tisztességes vállalkozó elsőre nem sikeres, lehetővé kell tenni, hogy újabb próbát tegyen. Fizetésképtelenségre vonatkozó jogszabályainknak elő kellene segítenie az újrakezdést.”

„Ki kell alakítanunk egy hatékony mechanizmust, amely lehetővé teszi, hogy különbséget tegyünk a tisztességes és tisztességtelen vállalkozók között, mivel alapvető fontosságú, hogy mérsékeljük azt a jelenlegi megbélyegzést, amit a csőd jelent" – hangsúlyozta Antonio Tajani alelnök, uniós ipar- és vállalkozáspolitikai biztos. „Ennek a különbségtételnek elő kell segítenie, hogy megszüntessük a csődbe ment tisztességes vállalkozókkal szembeni diszkriminációt, hogy azok jogosultak legyenek az új vállalkozások indításához rendelkezésre álló valamennyi piaci támogatásra."

A Bizottság mai ajánlása elősegíti a fizetésképtelenségre vonatkozó nemzeti szabályok koherens keretrendszerének kialakítását, felkérve a tagállamokat, hogy:

  • A hosszadalmas és költséges eljárásokat mellőzve még korai szakaszban, a hivatalos fizetésképtelenségi eljárás megkezdése előtt segítsék elő azon vállalkozások szerkezetátalakítását, amelyek pénzügyi nehézségekkel küzdenek, annak érdekében, hogy csökkenjen a felszámolást kérő vállalkozások száma;

  • Tegyék lehetővé az adósoknak vállalkozásuk szerkezetátalakítását anélkül, hogy ehhez hivatalos bírósági eljárást kellene indítaniuk;

  • Tegyék lehetővé a nehéz pénzügyi nehézségekkel küzdő vállalkozásoknak, hogy négy hónapos (legfeljebb 12 hónapra megújítható) ideiglenes felfüggesztést kérjenek a szerkezetátalakítási terv elfogadásához, mielőtt a hitelezők végrehajtási eljárást indíthatnának velük szemben;

  • Segítsék elő a szerkezetátalakítási terv elfogadásának folyamatát, mind az adós, mind a hitelező érdekeit szem előtt tartva, annak érdekében, hogy növeljék az esélyt az életképes vállalkozások megmentésére;

  • Csökkentsék a csődnek a vállalkozók jövőbeni vállalkozásindítási esélyeire gyakorolt negatív hatásait, különösen azzal, hogy az adósság elszámolására szolgáló időszakot három évben maximalizálják.

A következő lépések: Az ajánlás felkéri a tagállamokat, hogy legkésőbb egy éven belül hozzák meg a megfelelő intézkedéseket. Az ajánlás elfogadása után másfél évvel a Bizottság a tagállamok éves jelentései alapján értékelni fogja a helyzetet, hogy mérlegelje, szükség van-e további lépésekre a fizetésképtelenségre vonatkozó horizontális megközelítés megerősítése érdekében.

Háttér

A fizetésképtelenség egy dinamikus és modern gazdaságban hétköznapi jelenségnek számít. A vállalkozások mintegy 50%-a öt évet sem ér meg, és évente körülbelül 200 000 cég válik fizetésképtelenné az EU-ban, ami azt jelenti, hogy Európában naponta körülbelül 600 vállalkozás megy csődbe. Ezen esetek negyedének van több országot érintő eleme, és ez a szám egyre emelkedik: a válság kezdete óta a fizetésképtelenséggel kapcsolatos esetek száma megkétszereződött, és ez a tendencia a jelek szerint 2014-ben is folytatódik.

A tények azonban arra engednek következtetni, hogy a kudarcot vallott vállalkozók tanulnak a saját hibáikból, és másodszorra többnyire sikeresebbek. A később sikeressé váló vállalkozók közel 18%-a kudarcot vallott az első próbálkozásával.

Ezért fontos tehát, hogy olyan korszerű jogszabályokat és hatékony eljárásokat biztosítsunk a kellő gazdasági háttérrel rendelkező vállalkozók számára, amelyek segítségével azok sikerrel leküzdhetik a pénzügyi nehézségeket, és újabb esélyt kaphatnak. A fizetésképtelenségi szabályok jelenleg azonban több uniós tagállamban a pénzügyi nehézségekkel küzdő életképes vállalkozásokat továbbra is inkább a felszámolás, mint a szerkezetátalakítás irányába terelik. Azáltal továbbá, hogy hosszú elszámolási időszakot írnak elő, e szabályok akadályozzák a tisztességes vállalkozókat abban, hogy a fizetésképtelenséget követően másodszor is próbálkozzanak.

A tapasztalat az mutatja, hogy minél előbb képesek a szerkezetátalakításra a nehézséggel küzdő vállalkozások, annál nagyobb az esélyük a sikerre. A korai szerkezetátalakításra azonban (a hivatalos fizetésképtelenségi eljárások megkezdése előtt) több országban nincs lehetőség (például Bulgária, Magyarország, a Cseh Köztársaság, Litvánia, Szlovákia, Dánia esetében), és az eljárások sok esetben ott sem hatékonyak és olcsók, ahol ez opciót jelent, ami csökkenti a vállalkozások ösztönzőit a felszínen maradáshoz. Végezetül, néhány országban sok évbe telhet, mielőtt egy csődbe jutott tisztességes vállalkozó mentesülhet régi adóssága alól és egy másik üzleti elképzelést próbálhat ki (Ausztria, Belgium, Észtország, Görögország, Olaszország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Málta, Horvátország, Lengyelország, Portugália, Románia). Egy tisztességes vállalkozó csődje esetében a rövidebb adósságelszámolási időszak révén biztosítható az, hogy a csődbe jutó vállalkozás ne legyen egy életre megbélyegezve.

A tagállamok jogszabályai közötti különbségek hatással vannak a határon túli hitelezőknek járó visszafizetési arányokra, a határokon átnyúló befektetési döntésekre, valamint a vállalatcsoportok szerkezetátalakítására. Az egységesebb megközelítés uniós szinten nemcsak a hitelezők befektetéseinek megtérülését és a határon átnyúló befektetések áramlását javítaná, hanem pozitív hatása lenne a vállalkozói készség, a foglalkoztatás és az innováció tekintetében is.

A hatályos uniós keretszabályok a fizetésképtelenség területén

A több országot érintő fizetésképtelenséggel kapcsolatos uniós jogszabályokat a fizetésképtelenségi eljárásról szóló 1346/2000/EK rendelet (fizetésképtelenségi rendelet) foglalja magában, amely 2002. május 31-e óta alkalmazandó. A fenti jogszabály rendelkezéseket tartalmaz a joghatóságra, az elismerésre és az e területen alkalmazandó jogra vonatkozóan, valamint rendelkezik a több tagállamban indított fizetésképtelenségi eljárások koordinálásáról is. A rendelet akkor alkalmazandó, ha az adósnak a saját tagállamától eltérő tagállamban van vagyona vagy hitelezője.

2012 decemberében az Európai Bizottság intézkedéscsomagot nyújtott be a fizetésképtelenségre vonatkozó szabályok korszerűsítése céljából (IP/12/1354, MEMO/12/969). 2014. február 5-én, az Európai Parlament a bizottsági javaslat mellett szavazott, amelyről most a minisztereknek kell megállapodniuk a Tanácsban, hogy a javaslatból jogszabály legyen (MEMO/14/88).

Ezzel párhuzamosan, 2013 júliusában a Bizottság nyilvános konzultációt indított az üzleti kudarccal és a fizetésképtelenséggel kapcsolatos európai megközelítésről, IP/13/655), amelyben véleményt kért az olyan kulcsfontosságú kérdésekről, mint az adósság elszámolásához szükséges idő, az eljárások megindításának feltételei, a szerkezetátalakítási tervekre vonatkozó szabályok, valamint a kkv-k számára szükséges intézkedések.

Több uniós tagállam számára fogalmaztak meg ajánlásokat az európai szemeszter - az EU gazdaságpolitikai koordinációjának ciklusa - keretében, felkérve azokat, hogy reformálják meg fizetésképtelenségi rendszereik több aspektusát (ez vonatkozik Spanyolországra, Lettországra, Máltára és Szlovéniára). Több másik tagállam most hajtja végre jogszabályainak reformját a pénzügyi nehézségekkel küzdő vállalkozások megmentésére vonatkozó lehetőségek javítása, a vállalkozásokra vonatkozó elszámolási időszakok csökkentése, vagy általánosabban a fizetésképtelenségi kereteik teljesítményének javítása érdekében (ez vonatkozik Hollandiára, Luxemburgra, Lengyelországra, Lettországra, Ciprusra, Észtországra, Horvátországra és az Egyesült Királyságra).

További információk

A Bizottság ajánlása az üzleti kudarccal és a fizetésképtelenséggel kapcsolatos új megközelítésről

http://ec.europa.eu/justice/newsroom/civil/news/140312_en.htm

Európai Bizottság – Fizetésképtelenségi eljárás:

http://ec.europa.eu/justice/civil/commercial/insolvency/index_en.htm

Viviane Reding alelnök, uniós jogérvényesülési biztos honlapja:

http://ec.europa.eu/reding

Kövesse Viviane Reding alelnököt a Twitteren: @VivianeRedingEU

Antonio Tajani alelnök, uniós ipar- és vállalkozáspolitikai biztos honlapja:

http://ec.europa.eu/commission_2010-2014/tajani/index_en.htm

Kövesse Antonio Tajani alelnököt a Twitteren: @AntonioTajaniEU

Kapcsolattartók:

Mina Andreeva (+32 2 299 13 82)

Natasha Bertaud (+32 2 296 74 56)

Közönségtájékoztatás: Europe Direct telefon 00 800 6 7 8 9 10 11 vagy e­mail


Side Bar

My account

Manage your searches and email notifications


Help us improve our website