Navigation path

Left navigation

Additional tools

Európai Bizottság

Sajtóközlemény

Strasbourg, 2014. március 11.

Az Európai Bizottság előterjeszti a jogállamiság Európai Unión belüli megóvására szolgáló keretet

Az Európai Bizottság a mai napon elfogadta azt az új keretet, amely az Unió 28 tagállamának bármelyikében a jogállamiságot fenyegető rendszerszintű veszélyek kezelésére szolgál. A kezdeményezés azt követően született, hogy a biztosi testület 2013. augusztus 28-án és 2014. február 25-én két irányadó vitát tartott, amelyek során azt a következtetést vonták le, hogy uniós szintű eszközt kell kidolgozni a jogállamiságot érő rendszerszintű fenyegetésekkel szemben. Az új jogállamisági keret kiegészíti majd a kötelezettségszegési eljárásokat – amelyek az uniós jog megsértésére vonatkoznak –, valamint a Lisszaboni Szerződés 7. cikke alapján történő eljárást – az úgynevezett „7. cikk szerinti eljárást” –, amelynek legszigorúbb rendelkezése lehetővé teszi a szavazati jogok felfüggesztését abban az esetben, ha a tagállam „súlyosan és tartósan megsérti” az uniós értékeket. Az új keret olyan korai figyelmeztető eszközt hoz létre, amely lehetővé teszi a Bizottság számára, hogy párbeszédet kezdjen az érintett tagállammal a jogállamot érő rendszerszintű fenyegetés súlyosbodásának elkerülése érdekében. Ha nem születik megoldás az új uniós jogállamisági keretben, végső eszközként a 7. cikk továbbra is minden esetben alkalmazható a válság megoldására és az Európai Unió értékeivel való összhang biztosítására. Az új keret nem hoz létre, illetve nem igényel új hatásköröket a Bizottság számára, hanem átláthatóvá teszi, hogy a Bizottság miként gyakorolja a Szerződések alapján őt megillető szerepet.

Az Európai Bizottság elnöke, José Manuel Durão Barroso, kijelentette: „A jogállamiság az Európai Unió egyik alappillére. Uniónk erre épül. Az Európai Bizottság a Szerződések őreként döntő szerepet játszik a jogállamiság fenntartásában. Rendszeresen hangsúlyoztam, hogy olyan megfelelőbb keretre van szükség, amely lehetővé teszi a Bizottság számára, hogy korai szakaszban és átlátható módon közbeavatkozhasson azokban az esetekben, amikor a jogállamiság súlyos és rendszerszintű megsértésére kerül sor valamely tagállamban. A Bizottság a mai napon eleget tesz annak a vállalásának, hogy közelmúltbeli tapasztalataink alapján a jövőben biztosítani fogja, hogy megakadályozzuk és hatékonyan megoldjuk a tagállamainkban a jogállamiságot érintő válságokat.”

„A jogállamiság tiszteletben tartása képezi az előfeltételét annak, hogy védelemben részesítsük az Uniónk alapját képező többi alapvető értéket. Az Európai Bizottság a Szerződések őre – tehát a jogállamiság egyik őrévé is kell válnunk.” – nyilatkozta Viviane Reding alelnök, uniós jogérvényesülési biztos. „Az elmúlt néhány év során minden olyan esetben, amikor egy tagállamban fenyegetés vagy potenciális fenyegetés érte a jogállamiságot, minden intézmény a Bizottsághoz fordult, és arra kértek minket, hogy tegyünk intézkedéseket pártatlan döntőbíróként. A mai napon létrehozzuk azt az eszközt, amelyre szükség van ahhoz, hogy eljárhassunk és védelmet nyújtassunk polgárainak számára azokkal a fenyegetésekkel szemben, amelyek a jogállamiságot érik az Uniónkon belül. Az Európai Unió a jogállamiság, és a tagállamok egyenlőségének tiszteletben tartására épül. Ebből következően a jogállamiság megóvására szolgáló új eszköz a jogállamiságot érő súlyos és rendszerszintű fenyegetések ugyanazon határértéke esetén alkalmazandó minden tagállamra, függetlenül azok földrajzi elhelyezkedésétől és méretétől.”

Az új jogállamisági keret fő jellemzői

Az új keret teljes mértékben a jelenlegi uniós Szerződésekre épül, és kiegészíti a meglévő eszközöket, nevezetesen a 7. cikk szerinti eljárást, valamint a Bizottság kötelezettségszegési eljárását. Mindez természetesen nem zárja ki, hogy a jövőben új szerződéses rendelkezések szülessenek ezen a területen.

A keret a jogállamiságot helyezi a középpontba. A jogállamiság az alapja valamennyi olyan értéknek, amelyre az Unió épül. A jogállamiság tiszteletben tartásának garantálása révén a többi alapvető érték védelmét is megerősítjük. A Bizottság az Európai Bíróság és az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítélkezési gyakorlatában kifejtett elvek alapján tágan határozta meg a jogállamot, amely lényegében véve olyan rendszert jelent, ahol alkalmazzák és végrehajtják a jogszabályokat (lásd a 2. mellékletet).

A keret azokban helyzetekben aktiválható, amikor olyan rendszerszintű működési zavar következik be, amely hátrányosan érinti a jogállamiság nemzeti szintű biztosítása céljából létrehozott intézmények és mechanizmusok sértetlenségét, stabilitását és megfelelő működését. Az uniós keretet nem abból a célból alakították ki, hogy kezelje az alapvető jogok megsértésének és az igazságszolgáltatás tévedéseinek egyedi helyzeteit vagy elszigetelt eseteit.

A tagállamok egyenlősége: a keret azonos módon alkalmazandó majd valamennyi tagállamban, továbbá a jogállamiságot érő rendszerszintű fenyegetésnek tekintett eseményekre vonatkozó azonos kritériumok alapján fog működni.

Az uniós keret korai figyelmeztető eszközt hoz létre a jogállamiságot érő fenyegetések kezelésére, amely lehetővé teszi a Bizottság számára, hogy párbeszédet kezdjen az érintett tagállammal annak érdekében, hogy megoldást találjanak, mielőtt sor kerülne a Szerződés 7. cikkében meghatározott, meglévő jogi mechanizmusok alkalmazására.

Az Európai Bizottság – az uniós értékek független őreként – központi szerepet játszik ebben az új jogállamisági keretben. A Bizottság támaszkodhat más uniós intézmények és nemzetközi szervezetek (nevezetesen az Európai Parlament, a Tanács, az Alapjogi Ügynökség, az Európa Tanács, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet [EBESZ] stb.) szakértelmére.

Három szakaszból álló eljárás

A keret célja lehetővé tenni a Bizottság számára, hogy az érintett tagállammal együtt megoldást találjon annak megakadályozása érdekében, hogy a jogállamiságot érő, kialakulóban lévő rendszerszintű fenyegetés a „súlyos megsértés egyértelmű veszélyévé” fejlődhessen, ami kiválthatja az EUSZ 7. cikkének alkalmazását. Amennyiben egyértelmű jelek mutatnak arra, hogy rendszerszintű fenyegetés éri a jogállamiságot valamely tagállamban, a Bizottság „7. cikket megelőző eljárást” indíthat azáltal, hogy párbeszédet kezdeményez az érintett tagállammal. Az eljárás az alábbi három szakaszból áll (lásd az 1. mellékletben szereplő ábrát):

  • A Bizottság értékelése: A Bizottság összegyűjt és megvizsgál valamennyi vonatkozó információt, és értékeli, hogy egyértelmű jelei vannak-e a jogállamiságot érő rendszerszintű fenyegetésnek. Ha ennek eredményeként a Bizottság arra a véleményre jut, hogy a jogállamiságot érő rendszerszintű fenyegetés valóban fennáll, akkor párbeszédet kezdeményez az érintett tagállammal, azáltal, hogy eljuttatja hozzá a „jogállamiságra vonatkozó véleményét”, ami az adott tagállamnak szóló figyelmeztetés – és megindokolja az aggodalmait. A Bizottság lehetőséget nyújt az érintett tagállamnak a válaszadásra.

  • A Bizottság ajánlása: Második szakaszban, amennyiben addig nem születik megnyugtató megoldás az ügyben, a Bizottság a tagállamnak szóló, „jogállamiságra vonatkozó ajánlást” bocsát ki. A Bizottság ajánlást fogalmaz meg arra nézve, hogy a tagállam megszabott határidőn belül oldja meg a körvonalazott problémákat, és tájékoztassa a Bizottságot az ebből a célból megtett intézkedésekről. A Bizottság nyilvánosságra hozza az ajánlását.

  • A Bizottság ajánlásának nyomon követése: A harmadik szakaszban a Bizottság ellenőrzi ajánlásának a tagállam általi nyomon követését. Ha a megadott határidőn belül nem kerül sor kielégítő nyomon követésre, a Bizottság igénybe veheti az EUSZ 7. cikkében meghatározott egyik mechanizmust.

Az egész eljárás a Bizottság és az érintett tagállam közötti folyamatos párbeszéden alapul. A Bizottság rendszeresen és pontosan tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

Háttér:

A jogállamiság betartása képezi az előfeltételét annak, hogy az EUSZ 2. cikkében meghatározott valamennyi alapvető értéket védelemben részesítsük. Mindez annak is előfeltétele, hogy fenntartsuk a Szerződésekből és nemzetközi jogból származó valamennyi jogot és kötelezettséget. Az Európai Bizottság 2009 óta több alkalommal is szembesült egyes tagállamokban olyan válsághelyzetekkel, amelyek a jogállamisággal kapcsolatos konkrét problémákat hoztak felszínre. Barroso elnök az Unió helyzetéről szóló 2012. évi beszédében emlékeztetett arra, hogy a politikai Unió azt is jelenti, hogy meg kell erősíteni az Unió alapértékét jelentő jogállamiságot, és e célra irányuló kezdeményezést jelentett be(SPEECH/12/596). Az Európai Parlament 2013. július 3-án elfogadott állásfoglalása, valamint a Bel- és Igazságügyi Tanács 2013. június 6-i következtetései osztották ezt az álláspontot (lásd még SPEECH/13/348).

A biztosi testület 2013. augusztusi szemináriuma keretében folytatott első alkalommal irányadó vitát arról, hogy miként javítható a jogállamiság védelme az Európai Unión belül. Reding alelnök az Európai Politikai Tanulmányok Központjában tartott szeptemberi beszédében körvonalazta az Európai Unió lehetséges új jogállamisági keretére vonatkozó elképzelését (SPEECH/13/677). Az Unió igazságszolgáltatásának jövőjéről szóló, 600 érdekelt és érdeklődő részvételével tartott 2013. novemberi, Assises de la Justice elnevezésű konferencia egyik –Towards a new rule of law mechanism (Az új jogállamisági mechanizmus felé) című – ülését kifejezetten ennek a témának szentelték.

Az említett viták alapján a biztosi testület 2014. február 25-én újabb irányadó vitát tartott azt megelőzően, hogy sor került a mai napon előterjesztett új jogállamisági keret elfogadására.

További információk:

José Manuel Barroso elnök 2012. évi beszéde az Unió helyzetéről:

SPEECH/12/596

José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnökének honlapja:

http://ec.europa.eu/commission_2010-2014/president/index_en.htm

Viviane Reding alelnök, uniós jogérvényesülési biztos honlapja:

http://ec.europa.eu/reding

Kövesse az elnök és az alelnök bejegyzéseit a Twitteren: @BarrosoEU @VivianeRedingEU

Kapcsolattartók:

Pia Ahrenkilde Hansen (+32 2 295 30 70)

Natasja Bohez Rubiano (+32 2 296 64 70)

Mina Andreeva (+32 2 299 13 82)

Natasha Bertaud (+32 2 296 74 56)

A nagyközönség számára: Europe Direct a 00 800 6 7 8 9 10 11 telefonszámon vagy e­mailben

Annex 1: The new EU rule of law framework

Annex 2: The rule of law in the Union legal system

In its case law, the Court of Justice has highlighted a number of general principles of law stemming from the constitutional traditions common to the Member States that are linked to the rule of law. These include:

(a) the principle of legality, which in substantial terms includes a transparent, accountable, democratic and pluralistic process for enacting laws;

(b) legal certainty, which requires amongst other things that rules are clear and predictable and cannot be changed retrospectively;

(c) prohibition of arbitrariness of the executive powers. The principle of the rule of law regulates the exercise of public powers and makes sure that every State intervention has a legal basis and is constrained by law;

(d) independent and effective judicial review, including respect for fundamental rights. The Court reiterated that the EU is a union based on the rule of law in which the acts of its institutions are subject to review of their compatibility with, in particular, the Treaties, the general principles of law and fundamental rights. Citizens are entitled to effective judicial protection.

(e)There is a clear link between the right to a fair trial and the separation of powers. Only a tribunal which is independent from executive powers can guarantee a fair trial to citizens. The Court referred to an operational separation of powers implying an independent and effective judicial review, pointing out that "[…] EU law does not preclude a Member State from simultaneously exercising legislative, administrative and judicial functions, provided that those functions are exercised in compliance with the principle of the separation of powers which characterises the operation of the rule of law";

(f) equality before the law. The Court has emphasised the role of equal treatment as a general principle of EU law by stating that "it must be recalled that the principle of equal treatment is a general principle of EU law, enshrined in Articles 20 and 21 of the Charter of Fundamental Rights of the European Union".

Source: A more comprehensive version of these principles and the case law can be found in Annex 1 of the Communication "A new EU Framework to strengthen the Rule of Law".


Side Bar

My account

Manage your searches and email notifications


Help us improve our website