Navigation path

Left navigation

Additional tools

A belügyi politika jövőjének kialakítása – a következő szakasz

European Commission - IP/14/234   11/03/2014

Other available languages: EN FR DE DA ES NL IT SV PT FI EL CS ET LT LV MT PL SK SL BG RO HR

Európai Bizottság

Sajtóközlemény

Strasbourg, 2014. március 11.

A belügyi politika jövőjének kialakítása – a következő szakasz

Hogyan segítheti elő a migrációra, a menekültügyre és a biztonsággal kapcsolatos kérdésekre vonatkozó uniós munka még inkább azt, hogy Európa minden uniós polgár számára nyitott, virágzó és biztonságos lakóhellyé és munkahellyé váljon? A belügyi politikákat 2010-től 2014-ig keretbe foglaló Stockholmi Program a végéhez közeledik. A Bizottság most előterjeszti a jövőbeni belügyi politikai prioritásokra vonatkozó stratégiai elképzelését.

Az elmúlt öt év során lényeges előrelépés történt a nyitottabb és biztonságosabb Európa kialakítása felé az uniós intézmények, a tagállamok, a nemzetközi szervezetek, a civil társadalom és a magánszféra közötti termékeny és hatékony együttműködésnek köszönhetően. A munka azonban még korántsem ért véget.

A mai napon a Bizottság bemutatja a jövőbeli belügyi napirendre vonatkozó elképzelését: az elfogadott jogszabályok és a meglévő eszközök teljes körű érvényesítésére, valamint annak biztosítására van szükség, hogy az EU képes legyen megfelelő válaszokat adni az előtte álló lehetőségekre és kihívásokra egyaránt.

„Büszkén tekinthetünk az elmúlt években elért eredményekre: a közös európai menekültügyi rendszer létrehozására, a schengeni térség megerősítésére, a szervezett bűnözés – például az emberkereskedelem, az internetes veszélyforrások vagy a korrupció – elleni fellépésünk megszilárdítására. Azonban még többet kell tennünk, és fel kell készülnünk a jövőbeni kihívásokra és lehetőségekre. Előretekintő Európát szeretnék, ahol a belügyi intézkedések hozzájárulnak a gazdasági növekedéshez és a biztonságos környezet megteremtéséhez valamennyi európai polgár számára. Fontos döntések előtt állunk. Össze kell fognunk, és olyan szakpolitikákat kell kialakítanunk, amelyek tükrözik közös prioritásainkat és jövőbeni igényeinket”, mondta Cecilia Malmström uniós belügyekért felelős biztos.

Európa egy globalizált és kölcsönösen összekapcsolt világ része, ahol a nemzetközi mobilitás fokozódására lehet számítani. Az EU-nak készen kell állnia arra, hogy kiaknázza a migrációban rejlő lehetőségeket, nem utolsósorban a népesség elöregedésére és a zsugorodó munkaerőre való tekintettel.

A fejlesztések a következőkre irányulhatnak: jobb szinergiák biztosítása más szakpolitikai területekkel – például a kereskedelempolitikákkal –, valamint a szolgáltatást nyújtó, magasan képzett szakemberek rövid távú mozgásának lehetővé tétele; strukturális párbeszédek kezdeményezése a tagállamokkal, a vállalkozásokkal és a szakszervezetekkel a munkaerő-migráció iránti igényről; a külföldi képesítések és szakismeretek elismerésének előmozdítása; a migránsok hatékony munkaerő-piaci integrációja, és tágabb értelemben a fogadó társadalomba történő integrációja iránti kötelezettségvállalás megszilárdítása.

Az EU-nak készen kell állnia arra, hogy valódi szolidaritásról és valamennyi tagállam együttes felelősségvállalásáról tanúskodó módon tegyen eleget menekültügyi kötelezettségeinek. Az új közös menekültügyi szabályok koherens és hatékony végrehajtására van szükség. A további munkának biztosítania kell, hogy a nagy menekültügyi nyomás időszakaiban is számítani lehessen a segítségnyújtásra. A szolidaritás egyik példája a nemzetközi védelem kedvezményezettjeinek áttelepítése. A feltérképezésre váró további ötletek között szerepel a menedékkérelmek közös feldolgozásának kifejlesztése, valamint vészhelyzetek esetén a befogadási helyszínek összevonása.

Az EU-nak emellett fokoznia kell a letelepítésre vonatkozó kötelezettségvállalását, és mérlegelnie kell a legálisan járható utak megnyitását a védelmet kereső személyek előtt, ami a humanitárius vízumokra vonatkozó összehangolt megközelítés kialakításával kezdődik.

Jobban ki kell használni a meglévő külső migrációs és menekültügyi szakpolitikát, illetve eszközöket az EU déli határai mentén várható jövőbeli fejlemények kezelése, a szomszédos országokkal való együttműködés hatékonyságának fokozása és az EU vonzerejének növelése érdekében. Egy olyan világban, ahol egyre nagyobb méreteket ölt a kölcsönös függés, a belügyi kérdéseket be kell ágyazni az EU átfogó külpolitikájába, aminek köszönhetően lehetővé válik a harmadik országokkal folytatott megerősített együttműködés és párbeszéd, továbbá a más uniós szakpolitikákkal alkotott szinergia.

Az illegális migráció megelőzése és visszaszorítása a jól irányított migrációs politika elengedhetetlen része, amely a különféle intézkedések ötvözését teszi szükségessé – ilyenek például: az illegális munkaerőt alkalmazó munkaadók elleni fellépés, az embercsempészetre és emberkereskedelemre vonatkozó uniós megközelítés továbbfejlesztése, valamint a származási és tranzitországokkal folytatott együttműködés szorosabbra fűzése.

Az új schengeni kormányzás képes biztosítani, hogy az európai polgárok és az uniós gazdaság továbbra is maradéktalanul ki tudja aknázni a határforgalom-ellenőrzés nélküli térségen belüli mozgás előnyeit. A legális utazók utazási lehetőségeinek javítása az EU vízumpolitikájának korszerűsítése és az „intelligens határellenőrzés” kezdeményezés végrehajtása révén hozzá fog járulni ahhoz, hogy a schengeni térség vonzóbb úti céllá váljon a harmadik országbeli, jóhiszemű utazók számára, ugyanakkor változatlanul megmaradjon a térség magas szintű biztonsága.

A védelmet biztosító Európa továbbfejlesztése szükségessé teszi a számítástechnikai bűnözéshez, a határokon átnyúló szervezett bűnözéshez, az emberkereskedelemhez, az erőszakos szélsőségekhez és a terrorizmushoz kapcsolódó új, súlyos biztonsági kihívások kezelését.

A 2010-ben elfogadott belső biztonsági stratégia végrehajtása lehetővé tette az előrelépést, és öt célkitűzése1 továbbra is érvényes, ugyanakkor a konkrét intézkedéseket és cselekvéseket felül kell vizsgálni. Például meg kell erősíteni a tagállamok bűnüldöző hatóságai közötti gyakorlati együttműködést (például közös nyomozócsoportok, képzések, közös gyakorlatok, továbbá az információcsere-rendszerek jobb kihasználása révén).

Mindazonáltal sokkal többet lehetne tenni az alábbi területeken is: – korrupció elleni küzdelem (az antikorrupciós jelentés nyomon követése); – az emberkereskedelem kezelése (ki kell dolgozni a 2016 utáni időszakra szóló stratégiát); – az illegális fegyverkereskedelem elleni fellépés (az értékesítésre és az EU-n belüli transzferekre vonatkozó meglévő uniós jogszabályok felülvizsgálata, valamint az együttműködés fokozása által); – válaszintézkedések a kiberbiztonsági fenyegetésekre (az EU kiberbiztonsági stratégiájának gyakorlati megvalósítása, a számítástechnikai bűnözés elleni tagállami központok létrehozásának ösztönzése, valamint a gyermekek online szexuális bántalmazása elleni globális szövetség munkájának folytatása által); – a terrorizmus megelőzése, valamint a radikalizáció és toborzás kezelése (többek között a radikalizálódást figyelő uniós információs központ megerősítésén keresztül); – Európa jelentős válságokkal és katasztrófákkal szembeni ellenállóképességének fokozása (a berendezések és a kommunikációs rendszerek interoperabilitásának javítása által); – a belső biztonságnak az uniós külpolitika részeként történő kezelése és az EU támogatási és együttműködési programjaival való összehangolása.

Háttér-információk

A belügyi politikákat 2010 óta keretbe foglaló Stockholmi Program 2014-ben jár le. Ezt szem előtt tartva a Bizottság 2013-ban vitát indított azokról a jövőbeni kihívásokról és prioritásokról, amelyekkel a szakpolitikáknak az elkövetkező években foglalkoznia kell.

A mai közleményt a belügyi szakpolitikák jövőjéről szóló számos esemény és vita előzte meg, amelyek során az érdekelt felek és a civil társadalom megoszthatták a belügyi portfólióba tartozó kérdésekről alkotott nézeteiket és elképzeléseiket.

Szemináriumokra és meghallgatásokra is sor került különféle szellemi műhelyek és civil szervezetek bevonásával. Emellett az érintett szereplők és a polgárok is felkérést kaptak, hogy a Belügyi Főigazgatóság honlapján nyilvános konzultáció keretében osszák meg véleményüket és elképzeléseiket. 2014. január 29–30-án a Bizottság magas szintű konferenciát rendezett Brüsszelben a belügyi politikák továbbfejlesztésének megvitatása céljából.

A Bizottság közleménye hozzájárulást jelent az Európai Tanács által 2014 júniusában elfogadandó stratégiai iránymutatásokhoz.

Hasznos linkek

MEMO/14/174

Közlemény: Nyitott és biztonságos Európa: váltsuk valóra

Uniós belügyek a számok tükrében: statisztikai háttéradatok

Cecilia Malmström honlapja

Kövesse Malmström biztos bejegyzéseit a Twitteren

A Belügyi Főigazgatóság honlapja

Kövesse a Belügyi Főigazgatóság bejegyzéseit a Twitteren, és írjon üzenetet a #euhome címkével

Kapcsolattartók:

Michele Cercone (+32 2 298 09 63)

Tove Ernst (+32 2 298 67 64)

Közönségtájékoztatás: Europe Direct telefon: 00 800 6 7 8 9 10 11 vagy e-mail

1 :

Az öt kijelölt stratégiai célkitűzés a következő: 1. a nemzetközi bűnözői hálózatok felgöngyölítése, 2. a terrorizmus, a radikalizálódás és a terroristatoborzás megelőzése, 3. a virtuális tér biztonságának növelése a polgárok és a vállalkozások számára, 4. a biztonság megerősítése a határigazgatás útján, 5. Európa válságokkal és katasztrófákkal szembeni ellenállóképességének javítása.


Side Bar

My account

Manage your searches and email notifications


Help us improve our website