Navigation path

Left navigation

Additional tools

Európai Bizottság

Sajtóközlemény

Strasbourg, 2014. március 11.

A valódi európai igazságszolgáltatási térség felé: a bizalom, a mobilitás és a növekedés megerősítése

Az Európai Bizottság a mai napon ismertette az EU igazságügyi politikájának jövőjére vonatkozó elképzeléseit. A Lisszaboni Szerződés hatályba lépése óta eltelt négy év során az európai igazságszolgáltatási térség kiépítése rohamléptekkel haladt előre. A Bizottság az igazságszolgáltatással kapcsolatos jogszabályokat használta, hogy visszaszorítsa a bürokráciát, illetve a polgárokat és a vállalkozásokat terhelő költségeket, serkentse a gazdasági fellendülést, továbbá megkönnyítse a szabad mozgáshoz való jogukat érvényesítő polgárok mindennapi életét. A Bizottság célkitűzése a jövőre nézve további előrelépések megvalósítása annak érdekében, hogy a bizalmon, a mobilitáson és a növekedésen alapuló közös európai igazságszolgáltatási térség 2020-ra teljes körűen működjön.

„Mindössze néhány év leforgása alatt az igazságügyi politika az Európai Unió tevékenységeinek homlokterébe került – ez az 1990-es években az egységes piacnak adott lendülethez hasonlatos. Hosszú utat tettünk meg, ám még további feladatok várnak ránk a valódi európai igazságszolgáltatási térség kialakítása érdekében” – nyilatkozta Viviane Reding, az Európai Bizottság alelnöke, az EU jogérvényesülésért felelős biztosa. „A különböző igazságszolgáltatási rendszereket összekötő hidak kiépítése nem más, mint bizalomépítés. A valódi európai igazságszolgáltatási térség működése csak akkor lehet optimális, ha megbízunk egymás igazságszolgáltatási rendszereiben. Emellett két másik kihívást sem szabad szem elől tévesztenünk: az uniós polgárok és vállalkozások mobilitását a belső határok nélküli térségben, valamint az uniós igazságügyi politika hozzájárulását az európai növekedéshez és munkahelyteremtéshez.”

A 2014-es év vége fordulópontot jelent az EU igazságügyi politikájának fejlődésében: 2014. december 1-jén lejár az Európai Tanács öt évre szóló Stockholmi Programja, illetve az ehhez kapcsolódó bizottsági cselekvési terv (IP/10/447), amelyek kijelölik a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség prioritásait. Egyúttal véget ér a Lisszaboni Szerződésben az igazságszolgáltatás tekintetében meghatározott átmeneti szakasz. Ennek nyomán az Európai Bíróság által végzett bírósági ellenőrzés és a Bizottság szerződések őreként betöltött szerepe többé nem fog a büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködésre korlátozódni, vagyis a Bizottság hatásköre ki fog terjedni arra, hogy a tagállamok által egyhangúan elfogadott uniós jog helytelen végrehajtása esetén kötelezettségszegési eljárást indítson.

Az EU igazságügyi politikájának jövőjéről alkotott bizottsági elképzeléseket a belügyekre vonatkozó jövőbeni menetrenddel (lásd: IP/14/234) együtt a mai napon tették közzé. Mindkét kezdeményezés közlemény formájában jelent meg. A jogérvényesülés terén a Bizottság három fő kihívást határoz meg: a kölcsönös bizalom fokozását, a mobilitás ösztönzését és a gazdasági növekedéshez való hozzájárulást.

  • Bizalom: A kölcsönös bizalom az az alapkő, amelyre az uniós igazságügyi politikának épülnie kell. Az európai elfogatóparancs, a tagállamok közötti kollízióra vonatkozó szabályok és más, hasonló uniós eszközök elengedhetetlenné teszik a különböző tagállamok igazságügyi hatóságai közötti kölcsönös bizalom meglétét. Az EU lefektette a kölcsönös bizalom kiépítésének lényeges alapjait, azonban ezek további megerősítésére van szükség annak biztosítása érdekében, hogy a polgárok, a gyakorló jogászok és a bírók maradéktalanul megbízzanak a bírósági ítéletekben, függetlenül attól, hogy melyik tagállamban hozták azokat.

  • Mobilitás: Az európaiak növekvő mértékben élnek a szabad mozgáshoz való jogukkal: egyre jellemzőbb, hogy a határokat átlépve utaznak, tanulnak, házasodnak, alapítanak családot, vásárolnak és adnak el termékeket és szolgáltatásokat Európában. Jelenleg csaknem 14 millió uniós polgár él állampolgárságától eltérő tagállamban. Annak ellenére, hogy a polgárok egyre nagyobb mértékben élnek jogaikkal, továbbra is bizonyos gyakorlati és jogi nehézségekbe ütköznek, amikor más tagállamban próbálják érvényesíteni az otthon élvezett jogaikat. A Bizottság foglalkozik ezekkel a mindennapi problémákkal: az uniós polgárságról szóló legutóbbi jelentésében például 12 intézkedésre tett javaslatot a polgárok jogainak megerősítése érdekében (IP/13/410 és MEMO/13/409). Az igazságügyi politikának továbbra is prioritásként kell kezelnie azoknak az akadályoknak a felszámolását, amelyekkel a valamennyi uniós tagállamra kiterjedő mozgás és letelepedés szabadságának jogát érvényesítő uniós polgárok szembesülnek.

  • Növekedés: Az elmúlt évek folyamán mozgósították az igazságügyi politikákat, hogy az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés javítása és a vitarendezés megkönnyítése révén támogassa a vállalatokat, a növekedést és a gazdasági stabilitást. Annak biztosítása, hogy az egyik tagállamban hozott ítélet bürokratikus eljárások nélkül elismerhető egy másik tagállamban (IP/12/1321); a választható közös európai adásvételi jogra irányuló javaslat, amelyet alkalmazva a vállalatok az EU 28 tagállamában végezhetnek üzleti tevékenységet (MEMO/14/137); az egységes digitális piacra vonatkozó korszerű adatvédelmi jog (MEMO/14/60) és a „mentés és helyreállítás” kultúrájának kialakítása felé tett lépések a több országot érintő fizetésképtelenség terén (IP/12/1354) csupán néhány a számos példa közül. A jövőben az EU igazságügyi politikájának változatlanul támogatnia kell a gazdasági fellendülést, a növekedést és a munkanélküliség kezelését. Strukturális reformokra van szükség annak biztosítása érdekében, hogy az igazságügyi rendszerek gyorsak, megbízhatóak és hitelesek legyenek. A vállalkozásoknak biztosnak kell lenniük abban, hogy Unió-szerte képesek lesznek hatékonyan érvényesíteni a szerződéseket és kezelni a jogvitákat, anélkül, hogy a ma még fennálló akadályokba botlanának.

E kihívások kezelése érdekében a Bizottság azt javasolja, hogy a jövőbeni uniós igazságügyi politika többféle módszer ötvözetén alapuljon: az elért eredmények egységes keretbe foglalása, az uniós jog és gyakorlat kodifikálása – amennyiben ez szükséges – és adott esetben a meglévő keretek kiegészítése új kezdeményezésekkel. Eseti alapú elemzésre és hatásvizsgálatokra lesz szükség, hogy meg lehessen állapítani, melyik a legmegfelelőbb megközelítés az egyes területeken.

Az egységes keretbe foglalás például elengedhetetlen a hatékony jogorvoslati megoldások és a független nemzeti végrehajtó hatóságok meglétének biztosításához, ami lehetővé teszi a jogok gyakorlati érvényesítését; a bírók és gyakorló jogászok képzéséhez, hogy az „uniós jog valódi bíróivá” váljanak; valamint az információs technológiák alkalmazásának javításához a jogi, bírósági és peren kívüli eljárásokban.

A meglévő uniós jogszabályok és az Európai Bíróság joggyakorlatának kodifikálása megfontolandó a fogyasztóvédelmi jogok vagy a bűncselekmények gyanúsítottjait megillető eljárási jogok terén – ez a jelenlegi keret ésszerűsítését és a jogok elérhetőségének megkönnyítését jelenti a polgárok és a vállalkozások számára.

A meglévő igazságügyi politikák és jogi eszközök kiegészítésekor mindig szem előtt kell tartani a kölcsönös bizalom fokozására, a polgárok életének megkönnyítésére és a növekedés további ösztönzésére irányuló célokat. Az alkalmazandó megközelítések között szerepelhet például a kölcsönös elismerés, a hagyományos harmonizáció és a harmonizált, opcionális anyagi vagy eljárási jog.

Következő lépések

Az Európai Parlament és a Tanács ülésein már napirendre került az uniós igazságügyi politikák jövőjének kérdése. A biztosi testület február 25-én irányadó vitát tartott. A ma elfogadott bizottsági közlemény további tárgyalások, elsősorban az Európai Tanács június 24-i tanácskozása alapjául fog szolgálni.

Háttér-információk

Az elmúlt években mélyreható változások történtek az EU igazságügyi politikájában. Az önálló igazságügyi portfólió létrehozására csak 2010-ben – a jelenlegi Európai Bizottság mandátumának kezdetekor – került sor. A Bizottság azóta több mint 50 javaslatot terjesztett elő ezen a területen, 95%-ban teljesítve a Stockholmi Programot, és lefektetve a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló, az európai polgárok szolgálatában álló valódi európai térség – a Lisszaboni Szerződés egyik kulcsfontosságú célkitűzésének – alapköveit.

Mindössze néhány év leforgása alatt nagy előrelépések történtek: a bűncselekmények sértettjeinek új uniós jogai (IP/12/1200), a gyanúsítottak tisztességes eljáráshoz való megerősített jogai a büntetőeljárásokban (IP/12/575, IP/13/995, IP/13/921), valamint az ítéletek kölcsönös elismerésének megkönnyítése (IP/12/1321) javították az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférést, míg a személyes adatok védelmére vonatkozó bizottsági javaslatok várhatóan megszilárdítják az alapvető jogokat, és lendületet adnak az egységes digitális piacnak (MEMO/14/60). A Bizottság továbbá kezdeményezte az Európai Ügyészség létrehozását annak biztosítása érdekében, hogy az uniós költségvetés minden egyes euróját rendeltetésének megfelelően költsék el, és védjék a bűnözőkkel szemben (MEMO/14/124). Emellett az olyan kezdeményezések mint az uniós igazságügyi eredménytábla (IP/13/285) rávilágítottak arra, hogy az igazságszolgáltatási rendszer hatékony működése mekkora jelentőséggel bír a növekedés szempontjából.

Tavaly novemberben az Európai Bizottság „Assises de la Justice” címmel konferenciát szervezett (IP/13/1117), amelyen bírók, jogászok, kutatók, politikai döntéshozók és az üzleti élet képviselői vettek részt Európa minden szegletéből, hogy eszmecserét folytassanak az igazságügyi politikák jövőjéről. 2014 januárjában hasonló konferenciára került sor az európai uniós belügyi politika jövőjének megvitatása céljából.

További információk

Press pack:

http://ec.europa.eu/justice/newsroom/effective-justice/news/140311_en.htm

MEMO/14/174

Link to updated Assises factsheets

Viviane Reding alelnök, uniós jogérvényesülési biztos honlapja: http://ec.europa.eu/reding

Kövesse az alelnök bejegyzéseit a Twitteren: @VivianeRedingEU

Kövesse az uniós jogérvényesüléssel kapcsolatos bejegyzéseket a Twitteren: @EU_Justice

Kapcsolattartók:

Mina Andreeva (+32 2 299 13 82)

Natasha Bertaud (+32 2 296 74 56)

Közönségtájékoztatás: Europe Direct telefon: 00 800 6 7 8 9 10 11 vagy e-mail

Melléklet: A nemzeti igazságszolgáltatási rendszerek iránti bizalom

Forrás: 385. Eurobarométer felmérés, 2013. november – Igazságszolgáltatás az EU-ban


Side Bar

My account

Manage your searches and email notifications


Help us improve our website