Navigation path

Left navigation

Additional tools

Európai Bizottság - sajtóközlemény

Az EU „beruházási offenzívát” indít a munkahelyteremtés és a növekedés fellendítésére

Strasbourg, 26 november 2014

European Commission and European Investment Bank press release

Az Európai Bizottság a mai napon 315 milliárd EUR összegű beruházási tervet jelentett be, amelynek célja, hogy Európa újból elinduljon a növekedés és több ember kerüljön vissza a munkaerőpiacra.

A terv három fő részből áll (lásd 1. tájékoztató)

  • új, közpénzekkel fedezett Európai Stratégiai Beruházási Alap (ESBA) létrehozása legalább 315 milliárd EUR összegű további befektetési tőke mobilizálására a következő három év (2015–2017) során;
  • támogatási programokkal párosuló hiteles projektportfólió meghatározása, annak érdekében, hogy a beruházásokat az azokra leginkább rászoruló területekre irányítsák;
  • ambiciózus ütemterv Európa beruházási vonzerejének fokozása és a szabályozási szűk keresztmetszetek kiküszöbölése érdekében.

Az Európai Bizottság becslései szerint a tervezett intézkedések a következő három évben összességében 330–410 milliárd euróval járulhatnak hozzá az uniós GDP-hez, és mintegy 1,3 millió új munkahelyet hozhatnak létre (lásd 3. melléklet).

Az Európai Bizottság elnöke, Jean-Claude Juncker a következőket nyilatkozta a tervvel kapcsolatosan: „Ha Európa többet fordít beruházásokra, jobban virágzik majd az európai gazdaság, és nő a munkahelyek száma – ez ennyire egyszerű. A mai napon az Európai Befektetési bankkal szoros partnerségben előterjesztett beruházási terv a beruházások öszetönzésének nagyratörő és új módja, amely anélkül valósul meg, hogy új adósságállomány keletkezne. Itt az ideje, hogy befektessünk a jövőnkbe az Európa számára kulcsfontosságúnak számító stratégiai területeken, köztük az energiaügy, a közlekedés, a széles sávú hálózatok, az oktatás, a kutatás és az innováció területén. Számítok az Európai Parlamentre és a tagállamokra abban, hogy kiveszik részüket a stratégiai beruházások új európai alapjának létrehozásában és annak mielőbbi működőképessé tételében. Mozgásba kell hoznunk Európát, és ma eljött az alkalom, hogy felálljunk a rajtvonalra.

Jyrki Katainen, a munkahelyteremtésért, a növekedésért, a beruházásokért és a versenyképességért felelős alelnök kijelentette:„Európában új beruházásokra van szükségünk, és ehhez további magánforrásokat kell mozgósítanunk.Az új Európai Stratégiai Beruházási Alap révén meghatványozódnak majd a forrásaink. Minden egyes, közpénzből származó és az Alapba befizetett euró révén megközelítőleg 15 euró értékű olyan beruházás keletkezik majd, amely másképp nem jöhetett volna létre. Az Alap igen jelentős „tűzerővel” indul majd, és amennyiben újabb érdekelt felek csatlakoznak hozzá, tovább bővítheti tevékenységét. A Bizottság felszólítja a tagállamokat és a nemzeti fejlesztési bankokat az Alaphoz való csatlakozásra, hogy ezáltal megsokszorozódjon az Alap hatása és még pozitívabb visszahatást gyakorolhasson az európai gazdaságra.”

Werner Hoyer, az Európai Beruházási Bank elnöke a következőket mondta: „Európában bőséges likviditással rendelkezünk, a beruházások szintje azonban nem kielégítő. Bizalmi válsággal nézünk szembe, így jelenleg az a kihívás áll előttünk, hogy a magánberuházásokat ismét vonzó projektekkel kapcsoljuk össze. Ennek eléréséhez több kockázatot kell vállalnunk, hogy a projektgazdákat a beruházásaik elindítására ösztönözzük. Az új Európai Stratégiai Beruházási Alap célzott, katalizátorként ható kockázatviselő képességgel ruházza fel a gazdaságilag életképes beruházásokat, a projektek kiválasztása és irányítása során a Bank szakértelmére és tapasztalataira támaszkodva. Ezt más kezdeményezések kísérik majd, köztük a szabályozási akadályok elhárítása és egy beruházási tanácsadó szolgálat létrehozása, amelynek célja a projektfejlesztés és -előkészítés ösztönzése szerte Európában.”

A beruházási terv részletesebben a következő három részből áll:

1. Kiegészítő beruházási források mozgósítása (lásd 2. tájékoztató)

A beruházási terv a következő három évben (2015–2017) legalább 315 milliárd euró összegű köz- és magánberuházást jelent a reálgazdaság számára. Napjainkban, amikor a közpénzeket illetően forrásszűkében vagyunk, miközben a pénzintézetek számlái, illetve és az egyéni és vállalati számlák felhasználható pénzügyi likviditást mutatnak, az jelenti a nagy kihívást, hogy megtörjük a bizalomhiány és a beruházások alacsony szintje alkotta ördögi kört.A beruházási terv a köz- és magánforrások intelligens mozgósítását irányozza elő ennek során a közforrásból származó minden egyes eurót újabb magánberuházások megvalósítására használnak majd fel, az adósságállomány növelése nélkül.

Az új Európai Stratégiai Beruházási Alap (ESBA) az Európai Beruházási Bankkal (EBB) való partnerségben valósul meg. Az uniós költségvetésből származó 16 milliárd EUR összegű kezességvállalásra épül, az EBB által tett 5 milliárd eurós kötelezettségvállalás mellett. A korábbi tapasztalatokon alapuló óvatos becslés szerint az Alap multiplikátor hatása 1:15 lesz. Más szóval minden egyes, közpénzből származó és az Alapon keresztül mobilizált euró révén 15 euró értékű olyan beruházás keletkezik, amely másképp nem valósult volna meg.

Az Alap az infrastrukturális – nevezetesen a széles sávú és energiahálózatokkal kapcsolatos – beruházásokra, valamint az ipari központok közlekedési infrastruktúrája, továbbá az oktatás, a kutatás és innováció, a megújuló energia és a kkv-k és a közepes piaci tőkeértékű vállalatok[1] területén történő beruházásokra helyzi a hangsúlyt.

ESBA

Kockázatviselő képesség

Multiplikátor
(átlagolt)

Beruházás
a reálgazdaságba

Hosszú távú befektetések

16 milliárd

 

15

 

240 milliárd

Kkv-k és közepes piaci tőkeértékű vállalatok

5 milliárd

75 milliárd

Összesen

21 milliárd

315 milliárd


Annak köszönhetően, hogy az Alap az EBB csoport létező struktúrájába illeszkedik majd, a felállítása gyorsan – már 2015 tavaszán – megtörténhet. Az Alap képes arra, hogy több mint 315 milliárd kiegészítő finanszírozást mozgósítson a 2015–2017 közötti időszakban. Az a célunk, hogy az Alap 2015 közepére működőképes legyen.

Ezenfelül ezt a beruházást kiegészíti majd a 2014–2020-ra vonatkozó európai strukturális és beruházási alapok tőkeáttételi hatásának maximálisra növelése, amelynek során a hagyományos vissza nem térítendő támogatások helyett inkább kölcsönöket, saját tőkét vagy garanciákat alkalmaznak majd. Ezáltal a tőkeáttételi mutató 1:3–1:4 közé emelkedik. Az innovatív pénzügyi eszközök összegének megkettőzésével és az ezáltal létrejött tőkeáttételi hatás kiaknázásával 20–35 milliárd euró mozgósítható kiegészítő beruházások céljára 2015 és 2017 között.

2. Támogatási programokkal párosuló hiteles projektportfólió annak érdekében, hogy a pénzeszközöket az azokra leginkább rászoruló területekre irányítsák (lásd 3. tájékoztató)

A beruházási terv segítségével a források eljutnak a reálgazdaságba egy, az uniós szintű, életképes projekteket azonosító átlátható projektportfólió létrehozása révén, továbbá a projektek kiválasztásához és strukturálásához, valamint több innovatív pénzügyi eszköz alkalmazásához nyújtott technikai támogatásnak köszönhetően.

Az új Alap támogatja a stratégiai beruházásokat az infrastruktúra – nevezetesen a széles sávú és az energiahálózatok, az ipari központok közlekedési infrastruktúrája, továbbá az oktatás, a K+F, a megújuló energia és az energiahatékonyság – területén.

Ezenfelül Európa-szerte támogatást biztosít a kkv-k és a közepes piaci tőkeértékű vállalatok kockázatfinanszírozásához. A támogatás révén a kedvezményezettek áthidalhatják a tőkehiányt azáltal, hogy magasabb összegű közvetlen saját tőkéhez jutnak és kiegészítő garanciák állnak rendelkezésükre a kkv-hitelekhez.

A tagállamok már most is benyújtják a 2014-ben létrehozott közös Bizottság–EBB munkacsoport számára az alábbi három kulcsfontosságú kritérium szerint kiválasztott projektek listáját:

  • Uniós hozzáadott értékkel rendelkező, az uniós célkitűzéseket támogató projektek
  • Gazdasági életképesség és érték – a magas társadalmi–gazdasági megtérüléssel rendelkező projektek előtérbe helyezése
  • A legkésőbb három éven belül elkezdhető projektek, azaz amelyek esetében a 2015–2017-es időszakban ésszerűen tőkekiadások várhatók.

Ezenfelül a jegyzékben szereplő projekteknek rendelkezniük kell azzal a potenciállal, hogy máshonnan származó forrásokat mozgósítsanak. Továbbá ésszerű méretűeknek és méretezhetőeknek kell lenniük (ágazatonként/alágazatonként elkülönítve).

A Bizottság és az EBB emellett elindít egy nagy horderejű technikai segítségnyújtási programot is a projektek azonosítása érdekében, és annak céljából, hogy azok vonzóbbá váljanak a magánbefektetők számára.

3. A beruházási akadályok felszámolásának menetrendje (4. tájékoztató)

A beruházási terv menetrendet tartalmaz a beruházásokat visszavető ágazatspecifikus szabályok felszámolására.

Az üzleti környezet és a finanszírozási feltételek javítása érdekében a terv a pénzügyi ágazaton belüli intézkedésekre helyezi a hangsúlyt; ezek közé tartozik például tőkepiaci unió létrehozása, amelynek célja, hogy javítsa a kkv-k és a hosszú távú beruházások számára biztosított tőkekínálatot.

Prioritást élvez majd a fontos infrastrukturális ágazatokban – köztük az energiaügy, a távközlés, a digitális piacok és a közlekedés területén – továbbra is mindenhol jelen lévő jelentős szabályozási és nem szabályozási akadályok, valamint a szolgáltatási és termékpiacokon jelen lévő akadályok megszüntetése. Decemberben a Bizottság a 2015. évi munkaprogramjában javasolatot tesz a kifejezetten a beruházási tervhez kapcsolódó kezdeményezések prioritási listájára.

A következő lépések – rövid távon (2014. december/2015. január) (lásd 5. tájékoztató)

A Bizottság felkéri az Európai Parlamentet és a decemberi Európai Tanácsot az európai beruházási terv jóváhagyására, amely kötelezettségvállalást foglal magában a releváns jogalkotási intézkedések gyorsított eljárásban történő elfogadására.

A tagállamok rövidesen véglegesítik az európai strukturális és beruházási alapok programozását az azok által biztosított tőkeáttétel maximálása céljából, miközben az Európai Beruházási Alap összege növekedni fog az EBB-től származó első kiegészítő hozzájárulásoknak köszönhetően. Ezzel párhuzamosan a Bizottság és az EBB kezdeményezni fogja a stratégai beruházások új európai alapjának létrehozására irányuló hivatalos megállapodást.

A közös Bizottság–EBB munkacsoport várhatóan december során terjeszti elő a lehetséges beruházási projektek első listáját az átlátható európai projektportfólió kidolgozásának megkezdése érdekében. A technikai segítségnyújtás az EBB és a kulcsfontosságú nemzeti és regionális szereplők együttes tevékenységének köszönhetően erősödik majd, hogy ezáltal olyan „beruházási tanácsadó hálózat” jöhessen létre, amely egyablakos ügyintézési szolgáltatásokat kínál a projektgazdák, a befektetők és az állami irányító hatóságok számára.

Valamennyi vonatkozó intézkedést el kell fogadni annak érdekében, hogy 2015 közepére felállítható legyen a stratégiai beruházások új európai alapja. 2016 közepéig az Európai Bizottság és az állam- és kormányfők áttekintik az elért eredményeket, és szükség esetén fontolóra veszik a további lehetőségeket.

További információk:

Kérdések és válaszok

Website

Linkedin

Twitter #investEU


 Melléklet

1. A „beruházási szakadék” Európában

(reál bruttó állóeszköz-felhalmozás, EU-28, 2013. évi árak, milliárd EUR)


2. Beruházási terv Európa számára


3. Honnan származik a pénz?


4. A beruházási tervben rejlő lehetőségek

 


[1]A közepes piaci tőkeértékű vállalatok tekintetében nincs közös uniós fogalommeghatározás. Miközben a kkv-k a fogalommeghatározás szerint 250 alkalmazottnál kevesebbet foglalkoztatnak, a közepes piaci tőkeértékű vállalatok esetében ez a létszám sokkal kevésbé körülhatárolt: 250 és 3 000 alkalmazott között lehet.

 

IP/14/2128

Kapcsolattartás a sajtóval

Annikky LAMP (+32 2 295 61 51)
Margaritis SCHINAS (+ 32 2 296 05 24)
Mina ANDREEVA (+32 2 299 13 82)
Vandna KALIA (+32 2 299 58 24)

Tájékoztatás a nyilvánosság számára:


Side Bar