Navigation path

Left navigation

Additional tools

Innovatívabb Európa – továbbra is nagy regionális különbségekkel

European Commission - IP/14/198   04/03/2014

Other available languages: EN FR DE DA ES NL IT SV PT FI EL CS ET LT LV MT PL SK SL BG RO HR

Európai Bizottság

Sajtóközlemény

Brüsszel, 2014. március 4.

Innovatívabb Európa – továbbra is nagy regionális különbségekkel

Az Európai Unió fokozatosan áthidalja az innovációs szakadékot, amely közte és Egyesült Államok és Japán között fennáll. Az uniós tagállamok teljesítményében mutatkozó különbségek azonban továbbra is igen szembetűnőek, és csak lassan fogyatkoznak. Az innovációs szakadék regionális szinten még jelentősebb: az uniós régiók csaknem ötöde esetében romlott az innovációs teljesítmény. Ezek az Innovatív Unió 2014. évi kutatási és innovációs eredménytáblájának és a 2014. évi regionális innovációs eredménytáblának a legfontosabb megállapításai. Az Európai Unión belüli rangsor összességében viszonylag állandó: Svédország áll az élen, majd Dánia, Németország és Finnország következik. E négy országban valósul meg a legtöbb befektetés a kutatásba és az innovációba. Az előző évekhez képest Portugália, Észtország és Lettország fejlődött a legtöbbet. Az általános előrelépést az segítette elő, hogy az EU-beli kutatási rendszerek nyitottabbá és vonzóbbá váltak, illetve fokozódott a vállalati innovációs együttműködés, valamint a tudás piaci hasznosítása. (Ez utóbbi mutatók a licenciák és szabadalmak után külföldről befolyó bevételek alapján mérhetők.) A kutatásra és a fejlesztésre fordított közkiadásoknak az elmúlt években tapasztalt növekedését azonban aláássa, hogy a vállalatok kockázatitőke-befektetései és nem K+F-re irányuló innovációs kiadásai folyamatosan csökkennek.

Antonio Tajani ipar- és vállalkozáspolitikai biztos, az Európai Bizottság alelnöke a következőképpen nyilatkozott: „Az Európa újraiparosítására irányuló törekvések sikerének záloga, hogy az innováció egész Európát áthassa. Másként nem érhetjük el arra irányuló célkitűzésünket, hogy 2020-ra az EU GDP-jének legalább 20%-át a gyártási ágazat állítsa elő. E növekedéshez elengedhetetlen az üzleti befektetések számának növekedése, az innovatív európai megoldások iránti igény erősödése, valamint az innovációs megoldások kereskedelemben való elterjedését nehezítő akadályok megszüntetése. Innovatívabb vállalatokra és növekedésbarát keretre van szükségünk ahhoz, hogy az innovációk sikeresen eljussanak a piacokra.”

Máire Geoghegan-Quinn, a kutatásért, az innovációért és a tudományért felelős biztos kijelentette: „Az eredménytábla alapján megerősíthető, hogy a kutatásra és az innovációra fordított befektetés a gazdasági teljesítményt nézve bőven megtérül. Új kutatási és innovációs programunk, a Horizont 2020 – amely az elkövetkező hét évben csaknem 80 milliárd euróból gazdálkodhat – elősegíti e lendület fenntartását. A GDP 3%-ára irányuló, 2020-as célkitűzésünk csak úgy valósulhat meg, ha az EU egészében növeljük az innovációs beruházás mértékét”.

Johannes Hahn regionális ügyekért és várospolitikáért felelős biztos a következőket nyilatkozta: „Az Európában fogant remek ötleteket arra kell használnunk, hogy munkahelyeket teremtő és fenntartható növekedést hozó, nyereséges vállalkozásokat hozzunk létre. Az új európai költségvetés és a megújult regionális politika ritka lehetőséget kínál az innováció elősegítésére. Az európai strukturális és beruházási alapok segítségével több mint 100 milliárd euró értékű beruházás valósul meg a kutatás és innováció, a digitális növekedés, a kis- és középvállalkozások, valamint a környezetbarát energia és az energiahatékonyság területén. Az új eredménytáblák arról tanúskodnak, hogy míg egyes régiók kiváló mutatókkal büszkélkedhetnek, a tagállami teljesítmények eltérőek. Az új regionális politika ezt a problémát is orvosolni kívánja: a 274 európai régió mindegyikének intelligens szakosodási stratégiát kell kidolgoznia, amely az innovációt is magában foglalja. A globális versenyben való helytálláshoz a régióknak innovatív módon kell gazdasági erejükre építeni.”

A 28 tagállam és más európai országok innovációs teljesítményének országonkénti összefoglalása a következő dokumentumban olvasható MEMO/14/140

A tagállamok besorolása négy teljesítménycsoportba

Az Innovatív Unió 2014. évi eredménytáblája a következő négy csoportba sorolja a tagállamokat:

  • Dánia (DK), Finnország (FI), Németország (DE) és Svédország (SE) alkotja a „vezető innovátorok” csoportját. Náluk az innovációs mutatók jóval meghaladják az uniós átlagot.

  • A „követő innovátorok” csoportjába tartozik Ausztria (AT), Belgium (BE), Ciprus (CY), az Egyesült Királyság (UK), Észtország (EE), Franciaország (FR), Hollandia (NL), Írország (IE), Luxemburg (LU) és Szlovénia (SI). Ezekben az országokban az innovációs teljesítmény meghaladja az uniós átlagot, vagy közel azonos vele.

  • A Cseh Köztársaság (CZ), Görögország (EL), Horvátország (HR), Lengyelország (PL), Litvánia (LT), Magyarország (HU), Málta (MT), Olaszország (IT), Portugália (PT), Spanyolország (ES) és Szlovákia (SK) innovációs mutatói az uniós átlag alatt vannak. Ezek az országok „mérsékelt innovátoroknak” nevezhetők.

  • Bulgária (BG), Lettország (LV) és Románia (RO) a „lemaradó innovátorok” csoportjába tartoznak: teljesítményük jóval az uniós átlag alatt van.”

Ábra: Az EU tagállamainak innovációs teljesítménye

Mitől sikeresek a vezető innovátorok?

A leginnovatívabb országok minden szempontból egyértelműen túlszárnyalják az uniós átlagot: a kutatási és a felsőoktatási rendszertől kezdve a vállalati innováción és a szellemi tulajdonon át a kkv-innovációig és a gazdasági hatásokig. Mindez kiegyensúlyozott tagállami kutatási és innovációs rendszerekről tanúskodik.

Az Európai Unió nemzetközi összehasonlításban

Az EU-n kívüli többi európai ország közül Svájc továbbra is az innováció bajnoka, hiszen minden uniós országot rendre maga mögé utasít. A globális összevetésből kitűnik, hogy Dél-Korea, az Egyesült Államok és Japán az Európai Uniónál előbbre tartanak az innovációs teljesítmény területén. Az Egyesült Államokkal és Japánnak összehasonlítva az innovációs szakadék csökkent, Dél-Koreával összevetve azonban tovább nőtt.

Ausztráliával, Kanadával és a BRICS-országokkal (vagyis Brazíliával, Oroszországgal, Indiával, Kínával és Dél-Afrikával) összehasonlítva az EU megőrizte vezető pozícióját. A gyors ütemű fejlődést mutató Kínát leszámítva az EU előnye stabil maradt, sőt nőtt is.

Regionális innovációs eredménytábla, 2014

Az Innovatív Unió ez évi eredménytábláját a 2014. évi regionális innovációs eredménytábla kíséri, amely – bizonyos kutatási és innovációs mutatók segítségével – összehasonlítva értékeli az Európai Unió, Norvégia és Svájc 190 régiójának innovációs teljesítményét.

Az innovációs eredménytábla háttere

Az Innovatív Unió 2014. évi eredménytáblája jelenleg 25 mutató felhasználásával készül. Ezek három fő kategóriát különítenek el:

Potenciál, vagyis az innovációt lehetővé tevő legfontosabb tényezők (emberi erőforrások, nyitott, kiváló és vonzó kutatási rendszerek, valamint finanszírozás és támogatás).

Vállalati tevékenységek: az európai vállalatok innovációs tevékenységeinek mértékét jelző mutatók (vállalati beruházások, kapcsolatépítés és vállalkozó szellem, szellemi tulajdon).

Eredmények: a gazdaság egészére gyakorolt jótékony hatásokat jelző mutatók (innovátorok, gazdasági hatások).

További információk

Az Innovatív Unió 2014. évi eredménytábláját bemutató jelentés teljes terjedelmében a következő címen érhető el:

A 2014. évi regionális innovációs eredménytáblát bemutató jelentés teljes terjedelmében a következő címen érhető el:

Kapcsolattartók:

Carlo Corazza (+32 2 295 17 52) Twitter: @ECspokesCorazza

Michael Jennings (+32 2 296 33 88) Twitter: @ECSpokesScience

Michael Jennings (+32 2 296 65 65) Twitter: @shirinwheelerEU


Side Bar

My account

Manage your searches and email notifications


Help us improve our website