Navigation path

Left navigation

Additional tools

Európai Bizottság

Sajtóközlemény

Brüsszel, 2014. február 28.

Az Egyenlő Díjazás Napja: a nemek közötti bérszakadék Európa-szerte 16,4%-on rekedt meg

Európában a nők még mindig 59 napot dolgoznak „ingyen” – ezt mutatják az Európai Bizottság által ma közzétett legfrissebb adatok. A nemek közötti bérszakadék – a nők és a férfiak órabére közötti átlagos különbség a gazdaság egészében – az elmúlt néhány évben alig változott, és továbbra is 16% körül mozog (jelenleg – a múlt évhez hasonlóan – 16,4%). A legfrissebb adatok alapján tehát az Egyenlő Díjazás Európai Napja egymás után immár másodszor esik február 28-ára. Az egész EU-ra kiterjedő esemény az új naptári év azon napját jelöli, amikortól a nők – a férfiakhoz képest – már ténylegesen pénzt keresnek munkájukkal. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy jelenleg a nők 59 napot ingyen dolgoznak, a fennmaradó munkanapokra leosztva így érik el a férfiak keresetét. Az Egyenlő Díjazás Európai Napja negyedik ízben kerül megrendezésre európai szinten: az Európai Bizottság 2011 március 5-én indította útjára a kezdeményezést (lásd: IP/11/255), másodjára 2012. március 2-án tartották (lásd: IP/12/211), harmadik alkalommal pedig 2013. február 28-án rendezték meg (IP/13/165).

„Az Egyenlő Díjazás Európai Napja emlékeztet arra, hogy a nők továbbra is egyenlőtlen bérezési feltételekkel szembesülnek a munkaerőpiacon. A bérszakadék csupán elhanyagolható mértékben csökkent az elmúlt néhány év során. A helyzet még a láthatónál is sötétebb, hiszen az előző évek igen szerény javuló tendenciája nagyrészt a gazdasági válságnak tudható be, amelynek nyomán inkább a férfiak keresete csökkent, minthogy a nők keresete növekedett volna,” mondta Viviane Reding alelnök, az EU jogérvényesülésért felelős biztosa. „Az egyenlő munkáért járó egyenlő díjazás az EU alapelveinek egyike, ám sajnálatos módon az európai nők számára egyelőre nem ez a valóság. A tétlenség évei után most eljött a változás ideje. Az Európai Bizottság jelenleg a változást ösztönző kezdeményezésen dolgozik, hogy hamarosan véglegesen szükségtelenné váljon az Egyenlő Díjazás Napja.”

A nemek közötti bérszakadékot a férfiak keresetének százalékában szokás megadni, és a férfi és női munkavállalók átlagos bruttó órabérének különbségét jeleníti meg az uniós gazdaság egészére vonatkozóan. A legfrissebb adatok szerint 2012-ben az Európai Unióban átlagosan 16,4% volt a különbség a nők és a férfiak bére között. Az elmúlt évekhez képest – amikor ez az adat 17% körül vagy afelett mozgott – a bérszakadék egy enyhén csökkenő tendenciát követően jelenleg stagnál. Dánia, a Cseh Köztársaság, Ausztria, Hollandia és Ciprus folyamatosan javuló tendenciát mutat, míg más országokban (Lengyelország, Litvánia) a csökkenő tendencia 2012-ben a visszájára fordult. Egyes országokban – például Magyarországon, Portugáliában, Észtországban, Bulgáriában, Írországban és Spanyolországban – az elmúlt néhány évben tovább mélyült a nemek közötti bérszakadék.

A bérszakadék csökkenő tendenciája több tényezővel is magyarázható, ilyen például a magasabban képzett női munkavállalók növekvő aránya vagy a gazdasági visszaesés súlyosabb hatása a férfiak által dominált bizonyos ágazatokra (például az építőiparra vagy a gépiparra). A változást tehát nem kizárólag a nők díjazásának és munkakörülményeinek javulása idézte elő.

A férfiak és nők közötti egyenlő bánásmód elvének a foglalkoztatás területén történő megvalósításáról (2006/54/EK irányelv) szóló, 2013. decemberi bizottsági jelentésből kiderül, hogy számos tényező áll az egyenlő díjazás útjában. Ezek közé tartozik a bérrendszerek átláthatatlansága, a jogi egyértelműség hiánya az egyenlő értékű munka meghatározásában, valamint az eljárási akadályok. Ilyen akadály többek között, hogy a munkavállalók nem kellően tájékozottak ahhoz, hogy sikerre vigyék az egyenlő díjazásra vagy a munkavállalói kategóriák bérszintjéről való tájékoztatásra vonatkozó követeléseiket (IP/13/1227). A bérezés átláthatóbbá tétele javíthatná a bérdiszkrimináció egyéni károsultjainak helyzetét, akik ezáltal könnyebben tudnák összehasonlítani saját helyzetüket a másik nem munkavállalóinak helyzetével.

A Bizottság jelenleg vizsgálja az európai szintű fellépés lehetőségeit a fizetések átláthatóságának javítására, és ezáltal a bérszakadék kezelésére, ami elősegítené és megkönnyítené az egyenlő díjazás elvének eredményes gyakorlati alkalmazását.

Háttér-információk

A nemek közötti egyenlőség egyike azon alapelveknek, amelyekre az Európai Unió épül. Az egyenlő díjazás elve 1957 óta rögzítve van a szerződésekben, és szerepel a férfiak és nők közötti esélyegyenlőség és egyenlő bánásmód elvének a foglalkoztatás és munkavégzés területén történő megvalósításáról szóló 2006/54/EK irányelvben is.

2013. december 9-én a Bizottság jelentést fogadott el, amely értékeli az egyenlő díjazásra vonatkozó rendelkezések gyakorlati alkalmazását az egyes uniós tagállamokban (IP/13/1227). Ebből kiderül, hogy valamennyi tagállam számára a 2006/54/EK irányelvben foglalt szabályok helyes alkalmazása és érvényesítése lesz a legnagyobb kihívás a közeljövőben.

Az uniós jogszabályok megfelelő végrehajtásának nyomon követése mellett a Bizottság minden téren további lépéseket tett a bérszakadék megszüntetése érdekében – ilyen fellépés volt többek között: az „Egyenlőség kifizetődő” kezdeményezés 2012-ben és 2013-ban, amely műhelytalálkozók és képzések szervezésén keresztül járult hozzá, hogy a munkaadók mérsékeljék a nemek közötti bérszakadékot; az európai szemeszter keretében közzétett éves országspecifikus ajánlások, amelyek ráirányították a tagállamok figyelmét a bérszakadék-probléma megoldásának szükségességére; az Egyenlő Díjazás Európai Napjai; a bevált módszerek cseréje; a tagállami kezdeményezések finanszírozása a strukturális alapokon keresztül, valamint a civil társadalmi tevékenységek.

Példák az egyenlő díjazás nemzeti szintű megvalósításának bevált módszereire:

2012-ben a belga parlament törvényt fogadott el, amely arra kötelezi a vállalatokat, hogy kétévente készítsenek összehasonlító elemzést bérstruktúrájukról. Belgium volt továbbá az az uniós tagállam, amely elsőként rendezte meg az Egyenlő Díjazás Napját (2005-ben).

A francia kormány szigorította a meglévő szankciókat azok ellen a legalább 50 főt foglalkoztató cégek ellen, amelyek nem tesznek eleget a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó kötelezettségeiknek. Egy 2012-es rendelet nyomán 2013 áprilisában első ízben állapították meg, hogy két vállalkozás nem felelt meg az egyenlő díjazásra vonatkozó jogszabályoknak.

Az egyenlő bánásmódról szóló osztrák törvény az egyenlő díjazásról való jelentéstételre kötelezi a vállalatokat. A fokozatosan hatályba léptetett szabályok jelenleg a 250-nél, 500-nál, illetve 1000-nél több főt foglalkoztató vállalatokra nézve kötelezőek. A 150-nél több főt foglalkoztató vállalatoknak 2014-től kell jelentést készíteniük.

A 2013. március 8-i portugál határozat intézkedéseket tartalmaz a nők és férfiak munkaerő-piaci esélyei, illetve eredményei közötti egyenlőség biztosítására és előmozdítására, például a bérszakadék felszámolására. A lépések között a nemek közötti bérszakadékról szóló, ágazatonkénti jelentéstétel is szerepel.

További információk

Európai Bizottság – Nemek közötti bérszakadék:

http://ec.europa.eu/justice/gender-equality/gender-pay-gap/index_hu.htm

Európai Bizottság – Az egyenlőség kifizetődő:

http://ec.europa.eu/justice/gender-equality/equality-pays-off/index_en.htm

Viviane Reding alelnök, jogérvényesülésért felelős biztos honlapja:

http://ec.europa.eu/reding

Kövesse az alelnök bejegyzéseit a Twitteren: @VivianeRedingEU

Kövesse a Jogérvényesülési Főigazgatóság bejegyzéseit a Twitteren: @EU_Justice

Kapcsolattartók:

Mina Andreeva (+32 2 299 13 82)

Natasha Bertaud (+32 2 296 74 56)

Közönségtájékoztatás: Europe Direct telefon: 00 800 6 7 8 9 10 11 vagy e-mail

Melléklet

1. A nemek közötti bérszakadékkal kapcsolatos statisztika

Forrás: Eurostat 2012, EL kivételével (2010)

2. A nemek közötti bérszakadék az uniós tagállamokban

2008

2009

2010

2011

2012

Difference 2012- 2008

EU

17.3

17.2 (p)

16.2

16.4 (p)

16.4 (p)

-0.9

BE

10.2

10.1

10.2

10.2

10.0

-0.2

BG

12.3

13.3

13.0

13.0

14.7

2.4

CZ

26.2

25.9

21.6

22.6

22.0

-4.2

DK

17.1

16.8

15.9

16.3

14.9

-2.2

DE

22.8

22.6

22.3

22.2 (p)

22.4 (p)

-0.4

EE

27.6

26.6

27.7

27.3

30.0

2.4

IE

12.6

12.6

13.9

11.7 (p)

14.4 (p)

 1.8

EL

22.0

:

15.0

:

:

ES

16.1

16.7

16.2

17.8 (p)

17.8 (p)

1.7

FR

16.9

15.2

15.6

15.0 (p)

14.8 (p)

-2.1

HR

:

:

15.5

17.6

18.0

:

IT

4.9

5.5

5.3

5.8

6.7

1.8

CY

19.5

17.8

16.8

16.4

16.2

-3.3

LV

11.8

13.1

15.5

13.6

13.8

2.0

LT

21.6

15.3

14.6

11.9

12.6

-9.0

LU

9.7

9.2

8.7

8.7 (p)

8.6 (p)

-1.1

HU

17.5

17.1

17.6

18.0

20.1

2.6

MT

9.2

7.7

7.2

6.2

6.1

-3.1

NL

18.9

18.5

17.8

17.9

16.9

-2.0

AT

25.1

24.3

24.0

23.7

23.4

-1.7

PL

11.4

8.0

4.5

5.5

6.4

-5.0

PT

9.2

10.0

12.8

12.5

15.7

6.5

RO

8.5

7.4

8.8

11.0

9.7

1.2

SI

4.1

-0.9

0.9

2.3

2.5

-1.6

SK

20.9

21.9

19.6

20.5

21.5

0.6

FI

20.5

20.8

20.3

19.6

19.4 (p)

-1.1

SE

16.9

15.7

15.4

15.8

15.9

-1.0

UK

21.4

20.6

19.5

20.1

19.1

-2.3

Forrás: Eurostat, jövedelemszerkezeti felmérés

*(p) = előzetes adat


Side Bar

My account

Manage your searches and email notifications


Help us improve our website