Navigation path

Left navigation

Additional tools

A radikalizálódásra és erőszakos szélsőségekre adott uniós válasz megerősítése

European Commission - IP/14/18   15/01/2014

Other available languages: EN FR DE DA ES NL IT SV PT FI EL CS ET LT LV MT PL SK SL BG RO HR

Európai Bizottság

Sajtóközlemény

Brüsszel, 2014. január 15.

A radikalizálódásra és erőszakos szélsőségekre adott uniós válasz megerősítése

A terrorista és erőszakos szélsőséges tevékenységek folyamatosan változnak, és az Unión belül jelentős, egyre fokozódó kockázatot jelentenek. Ilyen tevékenységeket nem kizárólag szervezett csoportok folytatnak: egyre jellemzőbb a kisebb csoportok és magányos elkövetők megjelenése, akiket számos különböző tényező motivál. Egyre gyakoribb az online eszközök használata a terroristatoborzás és a propagandaterjesztés céljából, melynek következtében az erőszakos cselekmények kiszámíthatatlanabbak és feltárásuk is nehezebb. Ezenfelül egyre több európai utazik külföldre, hogy harci övezetekben kiképzésben részesüljön és harcoljon, a folyamat során pedig radikalizálódásuk tovább erősödik, ami visszatérésükkor veszélyt jelenthet biztonságunkra.

Az Európai Bizottság ma közleményt fogadott el, melyben 10 területet érintően felkéri az EU-t és a tagállamokat, hogy tanúsítsanak fokozott fellépést, és előzzék meg az erőszakot eredményező szélsőségek valamennyi fajtáját, bármi is legyen azok kiváltója. A javasolt intézkedések között szerepel egy erőszakos szélsőségekkel foglalkozó európai tudásközpont létrehozása, képzések kidolgozása az érintettekkel közvetlenül érintkező szakemberek számára, továbbá olyan projektek pénzügyi támogatása, melyek modern kommunikációs eszközökkel és a közösségi média révén lépnek fel a terrorista propaganda ellen. A tagállamokat felkérik, hogy hozzanak létre programokat, melyek megkönnyítik a szélsőséges csoportok tagjainak, hogy szakítsanak az erőszakkal és az azt övező ideológiával. A tíz ajánlás a Bizottság által 2011-ben létrehozott, több mint 700 európai szakértőt és gyakorlati szakembert számláló, radikalizálódást figyelő uniós információs központ (RAN) két évi munkájának eredménye.

„Nem létezik olyan ország, amely mentes lenne az erőszakos szélsőségektől. Ennek ellenére az uniós tagállamok igen csekély hányada néz szembe e fokozódó kockázattal. Erőteljes megelőző intézkedésekre van szükségünk, hogy a szélsőségek valamennyi formája ellen fellépjünk. Célunk, hogy lendületet adjunk a tagállamok radikalizálódással és szélsőséges erőszakkal szembeni erőfeszítéseinek, és az európai megelőző fellépésekhez eszköztárat bocsássunk rendelkezésre” – nyilatkozta Cecilia Malmström, az uniós belügyekért felelős biztos.

Ahhoz, hogy a polgároknak védelmet nyújtsunk ezekkel a veszélyekkel szemben, olyan megközelítésre van szükség, mely partnerek széles körét vonja be helyi, nemzeti, uniós és nemzetközi szinten egyaránt. A radikalizálódás kezelésére irányuló tagállami erőfeszítések támogatása érdekében a Bizottság tíz területen összpontosít fellépésre:

Átfogó nemzeti stratégiák kidolgozása. A tagállamokat arra ösztönzik, hogy a nem kormányzati szervezetek, az érintettekkel közvetlenül érintkező szakemberek, a biztonsági szolgálatok és a téma szakértőinek bevonásával teremtsék meg az erőszakos szélsőségek és a terrorizmus hatékony megelőzésére irányuló intézkedések kidolgozását elősegítő megfelelő kereteket.

Európai tudásközpont létrehozása 2015-ben, mely meghatározza és terjeszti a bevált gyakorlatokat és hozzájárul a kutatási menetrend kialakításához. A központ hozzájárul az uniós, nemzeti és helyi szakpolitikai döntéshozók munkájához, továbbá összehangolja az Unión belüli és kívüli megelőző kezdeményezéseket. A Bizottság 2014 és 2017 között hozzávetőlegesen 20 millió eurót fordít a tudásközpontra, valamint a megelőzéshez kapcsolódó egyéb központi tevékenységekre, köztük a RAN tevékenységeire és a tagállamok kilépési programjainak támogatására.

A radikalizálódást figyelő uniós információs központ (RAN) szerepének megerősítése eddigi munkája alapján, biztosítva, hogy a tagállamokat igény esetén gyakorlati iránymutatásban részesíti.

A kockázatnak kitett személyekkel vagy csoportokkal közvetlenül érintkező szakemberek képzésének kidolgozása és lebonyolítása, nem kizárólag a bűnüldöző hatóságok személyzetére és a büntetésvégrehajtásban dolgozókra összpontosítva, hanem többek között szociális munkások, oktatók és egészségügyi dolgozók bevonásával, hogy jobban megértsék a radikalizálódás folyamatát, és megfelelően tudjanak rá reagálni.

A szélsőséges csoportok tagjai szerepvállalásának visszaszorítását és a radikalizálódás felszámolását célzó programok („kilépési stratégiák”)támogatása valamennyi uniós országban. A tagállamok túlnyomó többsége jelenleg nem folytat ilyen programokat, jóllehet ezek hatékonynak bizonyultak. A szóban forgó munkát jellemzően a szereplők széles köre és a több ágazat közötti együttműködés révén lehet legsikeresebben végezni, különösen az erőszakos szélsőségesekhez közel álló családok és közösségek bevonásával. A Bizottság igény esetén iránymutatással szolgál a kilépési programok létrehozásához, valamint a kilépéshez fűződő munkában érintett helyi gyakorlati szakemberek képzésének kialakításához. A Bizottság a bűnmegelőzés és a bűnözés elleni küzdelem egyedi program révén (ISEC) eddig mintegy 10 millió eurót fordított a radikalizálódás felszámolását célzó projektekre. Az ISEC keretén belül a Bizottság több, a radikalizálódás folyamatával kapcsolatos ismeretek és a hatékony megelőző intézkedések kialakításával kapcsolatos szakértelem bővítésével foglalkozó projektet finanszírozott.

Szorosabb együttműködés a civil társadalommal és a magánszférával az online kihívások kezelésében. A szélsőséges tartalmak és propaganda az interneten könnyedén hozzáférhető információcsere-oldalak, blogok és a közösségi média stb. segítségével. Az erőfeszítéseknek meg kell haladniuk az illegális tartalmak tiltását, illetve eltávolítását, többek között a szélsőséges kampányokat aláásó, ellenkező hangvételű üzenetek kidolgozásával. A közösségi csoportok, a polgárok, az áldozatok és a volt szélsőségesek erőteljes üzeneteket közvetíthetnek. A Bizottság javasolja, hogy az ágazat kulcsfontosságú szereplői részvételével hozzanak létre egy fórumot, melynek keretében megvitatják a szorosabb együttműködés lehetőségeit. Emellett a Bizottság támogatja a terrorista propagandával szembeni üzenetek megfogalmazását és terjesztését.

Az áldozatok szerepvállalása. Az áldozatok megnyilvánulásai a megelőzés, valamint a radikalizálódás felszámolása szempontjából jelentős eszközök, ám ezek csak az áldozatok beleegyezésével alkalmazhatók, feltéve hogy rendelkezésükre áll a szükséges támogatás. A Bizottság kommunikációs tevékenységek élénkítésére és a tájékozottság növelésére irányuló projektek finanszírozása révén is támogatja az áldozatok csoportjait és hálózatait.

A fiatalok kritikai gondolkodásra való ösztönzése a szélsőséges üzenetekkel szemben. Az oktatás és az ifjúsági csereprogramok kulcsszerepet töltenek be abban, hogy elősegítsék a fiatalok szélsőséges nézetekkel és megnyilvánulásokkal szembeni kritikai gondolkodását, és felmutassák az ilyen propagandák következetlenségeit. A Bizottság támogatni fogja a volt erőszakos szélsőségesekkel és áldozataikkal dolgozó helyi közösségeket és csoportokat, mivel ők tudnak leghitelesebben beszámolni például a háborús, illetve kiképzőtáborokat jellemző körülményekről.

A radikalizálódás tendenciáit vizsgáló kutatás fokozása. Továbbra is rendelkezésre állnak uniós források annak feltárására, hogy az érintett személyek radikalizálódására, illetve deradikalizálódására hogyan és miért kerül sor, továbbá annak vizsgálatára, hogy például az ideológiák, az internetes alapú terroristatoborzás technikái és a magatartási minták milyen szerepet játszanak.

Szorosabb együttműködés az Unión kívüli partnerországokkal. A radikalizálódás veszélyét nem tartóztatják fel az uniós határok. A Bizottság és az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője folytatja a harmadik országokkal a radikalizálódás megelőzése terén zajló együttműködést: az uniós forrásokat képzésekre, a média támogatására és egyéb alulról szerveződő megelőző kezdeményezésekre fordítják. A radikalizálódás és az erőszakos szélsőségek megelőzésére irányuló stratégiákat a fejlesztési együttműködési eszközökbe is bele kell foglalni.

Ezenfelül a Bizottság ma teszi közzé a radikalizálódás megelőzése, illetve az azzal szembeni fellépés megközelítéseinek és gyakorlatainak gyűjteményét, melyet a RAN dolgozott ki. A gyűjtemény nyolc gyakorlati megközelítést mutat be a radikalizálódás megelőzése terén, az egyes megközelítések számos kiválasztott gyakorlattal és projekttel egészülnek ki. A gyűjtemény célja, hogy a közleményben javasolt fellépésekhez további támpontokat nyújtson.

Előzmények

A radikalizálódással szembeni erőfeszítéseket 2005 óta az EU radikalizálódás és a terroristatoborzás elleni küzdelemre irányuló stratégiája határozza meg (melyet legutóbb 2008-ban vizsgáltak felül). Amellett, hogy figyelembe veszi az unós tagállamok biztonságügyi hatáskörét, a stratégia – három fő csoportba sorolva – közös normákat és intézkedéseket tartalmaz, melyek célja a radikalizálódás és a terroristatoborzás megelőzése:

A terrorizmusra felhívó személyek és csoportok tevékenységeinek felszámolása;

a mérsékelt közvélemény szélsőségekkel szembeni érvényesülésének biztosítása;

a biztonság, a jog érvényesülése, a demokrácia és a mindenkit megillető esélyegyenlőség előmozdítása.

A mai közlemény a Tanács 2013. júniusi következtetéseire reagál, továbbá hozzájárul az EU radikalizálódás és a terroristatoborzás elleni küzdelemre irányuló stratégiájának 2014-ben esedékes felülvizsgálatához.

Az Európai Bizottság már most is támogatja az erőszakos szélsőségek megelőzését, illetve az ezekkel szembeni fellépést célzó tagállami erőfeszítéseket. Felismerve, hogy a radikalizálódást a leginkább érintett közösségekben lévő sérülékeny egyénekhez legközelebb eső szinten lehet a leghatékonyabban megfékezni, a Bizottság 2011 szeptemberében létrehozta a radikalizálódást figyelő uniós információs központot.

A RAN Unió-szerte támogatást nyújt a radikalizálódás és az erőszakos szélsőségek megelőzésével foglalkozó, az érintettekkel közvetlenül érintkező helyi gyakorlati szakembereknek, és megkönnyíti számukra a tapasztalatok és bevált gyakorlatok cseréjét. A RAN a téma legkiválóbb szakértőit és gyakorlati szakembereit tömöríti 8 munkacsoportba, melyek a következőkkel foglalkoznak: rendőrség és bűnüldözés; a terrorizmus áldozatainak szerepvállalása; internet és közösségi média; megelőzés; a radikalizálódás felszámolása; börtön és próbaidő; egészségügy; külső és belső vetületek(MEMO/13/40).

Hasznos linkek

Link to Communication

Cecilia Malmström honlapja

Kövesse Malmström biztos bejegyzéseit Twitteren

A radikalizálódást figyelő uniós információs központ (RAN) honlapja

A Belügyi Főigazgatóság honlapja

Kövesse a Belügyi Főigazgatóság híreit a Twitteren

Kapcsolattartók:

Michele Cercone (+32 2 298 09 63)

Tove Ernst (+32 2 298 67 64)


Side Bar

My account

Manage your searches and email notifications


Help us improve our website