Navigation path

Left navigation

Additional tools

Európai Bizottság

Sajtóközlemény

Brüsszel, 2014. február 11.

Szabad mozgás: az Európai Bizottság hat várost felölelő tanulmányt tett közzé a mobil uniós polgárok integrációjáról

Az uniós polgárok leginkább a munkalehetősek miatt költöznek másik tagállamba, és az új országban letelepedő polgárok fiatalabbak és gazdaságilag aktívabbak az átlagnál, erősítette meg az Unión belüli szabad mozgás jogának hatásait elemző, ma közzétett, független tanulmány. A tanulmány hat olyan európai város – Barcelona, Dublin, Hamburg, Lille, Prága és Torino – esetét vizsgálta, ahol többnemzetiségű a lakosság (1–2. melléklet). A tanulmány szerint a fiatal, munkaképes korú uniós polgárok beáramlása mind a hat városban kedvező hatásokkal járt. Torinóban például egy helyi elemzés szerint a külföldi állampolgárok által befizetett adók összességében 1,5 milliárd euró nettó bevételt jelentettek az államháztartás számára (3. melléklet). A tanulmány arra is rávilágít, hogy az újonnan érkezők segítenek betölteni az üresen maradt álláshelyeket a helyi munkaerőpiacon, hozzájárulnak az új ágazatok növekedéséhez és az elöregedő népesség „megfiatalításához”. A mobil polgárok gyakran túlképzettek, esetenként kevesebbek keresnek a helyieknél, és nem mindig férnek hozzá azonos feltételekkel a lakhatással és az oktatással kapcsolatos szolgáltatásokhoz.

„A szabad mozgás jó Európának, jó polgárainak és jó az európai gazdaságoknak. Egyes városok számára ugyanakkor kihívásokat is jelenthet, amelyeket meg kell oldani. A szabad mozgás jogának megkérdőjelezése azonban rossz válasz lenne. Meggyőződésem, hogy együtt kell működnünk – európai, nemzeti és helyi szinten –, hogy a kihívásokat lehetőségekké alakítsuk át. Barcelona, Dublin, Hamburg, Lille, Prága és Torino példája azt mutatja, hogy ez lehetséges” – jelentette ki a szabad mozgásról rendezett mai polgármesteri konferencián Viviane Reding alelnök, a jogérvényesülésért, az alapvető jogokért és az uniós polgárságért felelős biztos (IP/14/98). „Ha a tagállamok bármilyen problémát érzékelnek a szabad mozgással kapcsolatban, bizton számíthatnak a Bizottság segítségére. A polgármesterekkel rendezett mai találkozón az európai helyhatóságok az uniós polgárok mindenki számára előnyös integrációját elősegítő, sikeres, városi szintű politikák legjobb példáiból meríthetnek. Remélem, hogy e jó gyakorlatok hamarosan Európa-szerte követőkre találnak.”

A tanulmány főbb megállapításai a következők:

  • Az uniós polgárok leginkább a munkalehetőségek miatt váltanak országot, és a migráns európaiak átlagosan fiatalabbak és gazdaságilag aktívabbak, mint a vizsgált városok helyi lakossága (4. melléklet);

  • A fiatalabb, munkaképes korú uniós polgárok beáramlása a kiválasztott városokba elősegíti az öregedő népesség jelentette demográfiai kihívás kezelését, és hozzájárul a zsugorodó munkaerő-állomány okozta problémák megoldásához;

  • A szabad mozgás jogával élők emellett a hozzájárulnak az üresen maradt álláshelyek betöltéséhez, akár az alacsony képzettséget igénylő munkahelyek betöltésével (Torino és Hamburg), akár új ágazatok növekedéséhez hozzájárulva (pl. infokommunikációs ipar Dublinban), akár új vállalkozásokban való közreműködéssel (Torino és Hamburg).

A tanulmány ugyanakkor a következő kihívásokra hívja fel a figyelmet:

  • A mobil polgárok gyakrabban túlképzettek, mint a hazai állampolgárok (képzettségüknek nem megfelelő munkahelyeken helyezkednek el), ami tudáspazarlással jár, és ez csökkenti az Unión belüli mobilitás potenciális előnyeit;

  • Egyes esetekben bérkülönbség tapasztalható a helyi polgárok és a mobil uniós polgárok között (általában az utóbbiak kevesebbet keresnek), jóllehet az ezt alátámasztó adatok szűkösek;

  • A szabad mozgás jogával élő uniós polgárok nem minden esetben élvezhetik ugyanazokat a lehetőségeket a lakhatás és gyermekeik beiskolázása terén, mint a helyi polgárok, jóllehet dolgoznak, és adót fizetnek.

A hat városban bevezetett integrációs programok sikeréről tanúskodik, hogy fokozatosan javulnak a mobilitásról alkotott vélemények (5. melléklet). Mindegyik vizsgált város több kezdeményezés, pl. az információhoz való hozzáférés megkönnyítése (egyablakos információszolgáltatás), a nyelvtanulás támogatása, valamint az interkulturális párbeszéd és a polgárok közötti interakciók előmozdítása révén igyekszik elősegíteni a befogadó környezet és kultúra kialakulását.

Végül a tanulmány a vizsgált városokból származó több bevált gyakorlatot azonosít (6. melléklet).

Háttér

A tanulmány azon a polgármesteri konferencián került bemutatásra, amelyen több mint 100 városvezető és helyhatósági képviselő vett részt Európa számos országából, hogy megvitassák az uniós polgárok Európai Unión belüli szabad mozgásával kapcsolatos aktuális kihívásokat és lehetőségeket. A polgármesteri konferencia lehetőséget ad arra, hogy a helyi hatóságok megosszák egymással a szabad mozgásra vonatkozó szabályokkal és a társadalmi befogadás kihívásaival kapcsolatos legjobb gyakorlatokat. A találkozó egyike annak az öt fellépésnek, amelyet a Bizottság azért kezdeményezett, hogy megerősítse az Unión belüli szabad mozgás jogát, és elősegítse, hogy a tagállamok minél jobban kihasználják a mobilitás jelentette előnyöket (IP/13/1151).

A tanulmány a szabad mozgás jogával élő uniós polgárok gazdasági és társadalmi befogadását, a befogadó kultúra és a külföldiekkel szembeni pozitív attitűd kialakítását elősegítő politikákat elemzi. A vizsgálat kiterjedt a foglalkoztatáspolitikára, a vállalkozáspolitikára, a lakáspolitikára, az oktatásra, az interkulturális párbeszédre, a migrációval kapcsolatos attitűdre és a városi életben való részvételre.

További információk

A tanulmány: Értékelés az uniós polgárok szabad mozgásának helyi szinten kifejtett hatásáról:

http://ec.europa.eu/justice/citizen/files/dg_just_eva_free_mov_final_report_27.01.14.pdf

A tanulmány melléklete: Jó gyakorlatok hat városból:

http://ec.europa.eu/justice/citizen/files/best_practices.pdf

Gyakran ismételt kérdések – Mit jelent a szabad mozgás?

http://europa.eu/rapid/press-release_MEMO-14-9_hu.htm

Európai Bizottság – Szabad mozgás

http://ec.europa.eu/justice/citizen/move-live/index_en.htm

Viviane Reding alelnök, uniós jogérvényesülési biztos honlapja:

http://ec.europa.eu/reding

Kövesse az alelnök bejegyzéseit a Twitteren: @VivianeRedingEU

Kapcsolattartók:

Mina Andreeva (+32 2 299 13 82)

Natasha Bertaud (+32 2 296 74 56)

A nyilvánosság számára: Europe Direct – elérhető a 00 800 6 7 8 9 10 11 telefonszámon vagy e-mailben

ANNEX: Trends and patterns in the six cities

1. Total population composition in the 6 cities in 2011

The 6 cities vary significantly in terms of waves of migration they have experienced. Notably, Lille and Hamburg have a long migration history. On the contrary, the inflow of EU mobile citizens is a recent phenomenon in Dublin, Barcelona, Turin, with increasing inflows following the 2004 and 2007 enlargements. Finally, Prague has evolved from simply a transit route to a target country only recently.

Source: National Statistical Offices, Note: TCNs = Third Country Nationals

2. Composition of EU mobile citizens by country of origin in the 6 cities

In some cities, one or two nationalities make up the bulk of EU mobile citizens. This is the case in Turin, where 91.8% of EU mobile citizens are from Romania, and in Prague, where 52.5% of EU mobile citizens come from Slovakia. In other cities, although more EU nationalities are represented, two national groups prevail: in Lille (Lille Métrople Communauté Urbaine data) 30.2% of EU mobile citizens come from Portugal and 25.8% from Belgium; in Barcelona, citizens from Italy and France account respectively for 31.6% and 16.6% of EU mobile citizens. Finally, Hamburg and Dublin show a definitively fragmented picture, since these cities host a high number of different communities (despite the relevance of some national groups such as Polish, significant in both cities).

Source: National Statistical Offices

3. Free movement of Citizens: A Benefit to the economy of Turin

INCLUDEPICTURE "cid:image001.png@01CF236B.7956ACB0" \* MERGEFORMATINET INCLUDEPICTURE "cid:image001.png@01CF236B.7956ACB0" \* MERGEFORMATINET INCLUDEPICTURE "cid:image001.png@01CF236B.7956ACB0" \* MERGEFORMATINET

An evaluation carried out at national level by “Caritas migrantes” shows that tax revenues from foreigners on the whole brought a net benefit of 1.5 billion € to national public finances: the high amount of social security taxes paid by foreigners, in addition to other direct and indirect taxes, extensively overcomes the costs of social services provided for them.

4. Employment Rates in the Six Countries/Cities

Spain

Source: Eurostat

Ireland

Source: Eurostat

Hamburg

Source: Statistik der Bundesagentur für Arbeit

Czech Republic:

Source: Eurostat

4. Activities of EU mobile citizens in the six cities

Note: specific data on EU citizens in each city are not always available. Data may be for all foreigners or for the whole region or country.

Barcelona (Spain)

Share of employed EU mobile citizens per level of qualification and skills required in Catalonia (2011)

Source: CCOO Cataluña

EU mobile citizens are quite polarised in Catalonia with approximately a third employed in jobs with low or no level of qualification (32.4%), and a third in jobs with high level of qualification (30.3%)

Dublin (Ireland)

EU mobile citizens and Irish citizens per occupation in Ireland

Source: CSO, Population census 2011

Although, in Ireland, the distribution of EU and non-EU workers across sectors is substantially in line with that of nationals, the former are more likely to be employed in some sectors, such as manufacturing (25.5% of foreign workers are employed, compared to 21% of Irish nationals) and Accommodation and Food (16.4% of foreign workers take up jobs here, against 8.5% of nationals).

Nationals’ and foreigners’ distribution per employment sectors in Ireland (2011)

Source: Quarterly Household national Survey Q1 2011

On the whole, the distribution of foreign nationals on the labour market is biased towards lower skilled sectors.

Hamburg

Employee per profession – data for nationals, EU mobile citizens and non-EU nationals in Hamburg in 2012

Source: Statistik der Bundesagentur für Arbeit, Data refers to the 30/6

The chart shows that in Hamburg a small share of EU mobile citizens are employed in organizational, administrative and other white-collar occupations (20%), as compared to nationals (29.1%), whereas they are largely more present in transport and logistical occupations (e.g. train, truck or taxi drivers, pilots) or as nutrition professionals (e.g. cooks, bakers, butchers).

Lille

Nationals, EU mobile citizens and non-EU nationals (between 25 and 64 years) per employment sectors in the Nord Pas de Calais Region (2007)

Source: INSEE, Population census 2009

As far as the main sectors of activity are concerned, EU mobile citizens, when compared to Nationals, work more in the industry and construction sectors.

Nationals, EU mobile citizens and non-EU nationals per occupation in the Lille Métropole Commnauté Urbaine (2009)

Source: INSEE, Population census 2009

Focusing on the occupational structure of EU mobile citizens who are actively employed in the Lille Métropole Commnauté Urbaine, they mainly belong to the working class (33.3%) and to the employee category (25.6%).

Prague

Foreign nationals registered at labour offices by level of occupation, in Prague in 2010

Source: Directorate of Alien Police; foreigners registered at labour offices - Ministry of Labour and Social Affairs

With reference to the skills/occupational level, considering total foreign nationals in Prague, in 2010 the largest share was in elementary occupations (21,560), employing 28.2% of foreign nationals registered at labour offices.

Turin

New Employees by sector in Turin province in 2011

Source: Turin Chamber of Commerce, 2011

EU mobile citizens in the Province of Turin tend to be highly concentrated in certain sectors, in particular Construction (15.3%) and the Domestic working sectors (49.1%).

5. Integration policies are working: Attitudes are improving

Evolution of negative perception of foreign national by citizens in Barcelona (2007-12):

Source: Enquesta Òmnibus Municipal. Barcelona City Council.

6. Good practice examples from the six cities

City

Project

Summary

Barcelona

BCN Anti-Rumours

Barcelona aims to combat stereotypes and myths about cultural diversity, through surveys, communication activities and engaging local associations and companies. The project is a simple and effective way to build a more cohesive society and foster inclusion in the local community.

Barcelona

Barcelona Activa

A programme to support entrepreneurs moving to the city, with EU support. 1,300 people have followed information sessions and 600 have received training in entrepreneurship. The programme also facilitates access to professional services.

Dublin

Failte Isteach

A community project offering conversational English classes taught by older volunteers. The project harnesses the skills, experience and enthusiasm of senior citizens to help meet the needs of foreign residents struggling due to language barriers, but also serves to break down cultural barriers by extending a friendly welcome to newcomers.

Hamburg

We are Hamburg! Won’t you join us?

A campaign to promote openness to other cultures in local authorities and recruit young foreigners in the Hamburg public services. 500 training places were offered in the police, fire service, prisons and courts, resulting in an increase in foreign residents of the city following apprenticeships.

Lille

International Label

A project launched by the local university to promote inclusion of foreign students and mobility of its own students. The International Label is awarded to students who have followed an intercultural module, language course and mobility programme as part of their diploma.

Prague

Libraries for All

Part of a wider European project to provide multilingual services through public libraries to promote inclusion. Services include books in other languages as well as language and IT courses for foreign residents.

Turin

Start a Business

The local chamber of commerce, tax and social security offices joined forces to provide support and advice to foreigners in the process of starting a new business. The project included a training course for foreign residents wanting to become entrepreneurs.


Side Bar

My account

Manage your searches and email notifications


Help us improve our website