Navigation path

Left navigation

Additional tools

A légi utasok jogairól szavaz az Európai Parlament

European Commission - IP/14/119   05/02/2014

Other available languages: EN FR DE DA ES NL IT SV PT FI EL CS ET LT LV MT PL SK SL BG RO HR

Európai Bizottság

Sajtóközlemény

Brüsszel, 2014. február 5.

A légi utasok jogairól szavaz az Európai Parlament

Az Európai Parlament ma szavazott az Európai Bizottság által a légiutas-jogok megerősítése érdekében kidolgozott javaslatokról. A tervezett intézkedések nyomán többek között bővül a repülőtereken várakozásra kényszerülő légi utasok tájékoztatáshoz és ellátáshoz és ahhoz való joga, hogy más útvonalon minél hamarabb eljuthassanak célállomásukra. Ugyanakkor hatékonyabbá válnak a panasztételi eljárások és a végrehajtási intézkedések is, hogy az utasok az őket megillető jogokat valóban igénybe tudják venni.

Az Európai Bizottság közlekedésért felelős alelnöke, Siim Kallas a következőképpen nyilatkozott: „Kifejezetten utálok repülőtéren vesztegelni. És biztos vagyok abban, hogy ezzel nem vagyok egyedül. Már az is elég kellemetlen, ha üzleti ügyben utazunk és várakozni kényszerülünk, azonban ha épp kisgyermekekkel indulunk nyaralni vagy térünk vissza a nyaralásból, a hosszas várakozás könnyen rémálommá válhat. Ezért olyan fontos, hogy az utasok jogai ne csak papíron létezzenek, és akkor támaszkodhassunk rájuk, amikor arra a leginkább szükségünk van, vagyis amikor problémák adódnak. A repülőtereken rekedt utasok számára mi sem fontosabb, mint hogy mihamarabb hazajussanak, ezért áll az intézkedések középpontjában a tájékoztatás, az ellátás és az átfoglalás. A cél az, hogy az utasok a lehető leggyorsabban eljussanak oda, ahová akarnak, és a légitársaságoknak is elegendő idejük jusson a problémák megoldására.”

A légi utasok jogaira vonatkozó (2013. március 13-án bemutatott) bizottsági javaslat tisztáz néhány jogilag homályos területet, és új jogokat vezet be (ezek részletes felsorolása a MEMO/13/203közleményben olvasható).

A légi utasok jogainak megerősítését célzó alábbi kulcsfontosságú bizottsági javaslatok a Parlament erőteljes támogatását élvezik:

  1. A jogszabályok érvényesítése: A Parlament támogatja a légi fuvarozók nemzeti és uniós hatóságok általi felügyeletének erősítését (szigorúbb követelmények előírása a nemzeti hatóságok számára a légitársaságok teljesítményének szoros nyomon követése terén, valamint a hasonló problémákkal szembesülő hatóságok számára új lehetőségek biztosítása a közös vizsgálatokra) és hatékonyabb szankcionálásukat célzó bizottsági javaslatot.

  2. Ellátáshoz való jog. A Parlament támogatja a Bizottság arra vonatkozó javaslatát, hogy két óra várakozás után a távolságtól függetlenül, valamennyi járat utasai jogosultak legyenek ellátásra. Ezidáig az út hosszának függvényében állapították meg azt a várakozási időt, amely után ellátás járt az utasoknak.

  3. Panaszkezelés A Parlament támogatja azt a bizottsági javaslatot is, amely előírja, hogy az utas panaszának beérkezését egy héten belül vissza kell igazolni, és a panaszra két hónapon belül választ kell adni (jelenleg nincsenek megszabva időkorlátok). A Parlament javasolja továbbá, hogy a Bizottság állítson össze egy egységes panaszbejelentő űrlapot.

  4. A tájékoztatáshoz való jog: A Parlament támogatja a Bizottság azon javaslatát, hogy az utasokat a menetrend szerinti indulási időt követő harminc perc elteltével tájékozatni kelljen az aktuális helyzetről. Jelenleg nincs meghatározva, hogy mennyi idő elteltével kell tájékoztatni az utasokat. A Parlament továbbá azt javasolja, hogy a repülőtereken állítsanak fel kapcsolattartó pontokat, ahol az utasok tájékozódhatnak a fennakadásokról és jogaikról.

  5. Átfoglalás A Parlament azt a bizottsági javaslatot is támogatja, amely értelmében a fogyasztók jogai bővülnének, és az utasok számára garantálnák egy másik légitársaság járatára való átfoglalást vagy egy másik közlekedési mód igénybevételét akkor, ha egy járat törlése estén a légitársaság nem tudja saját járatainak egyikére átfoglalni az utast. A Bizottság javaslata szerint 12 óra elteltével lehetne érvényesíteni ezt a jogot, a Parlament azonban jóval rövidebb, 8 órás várakozási időt javasol.

  6. Névelírás A Parlament támogatja a Bizottság azon javaslatát, hogy az utasok jogosultak legyenek neveik elírásának „térítésmentes” javítására.

  7. Csatlakozó járatok A Parlament támogatja azt a bizottsági javaslatot is, amely leszögezi, hogy az utas abban az esetben jogosult segítségnyújtásra és kártérítésre, ha az előző járat késése miatt nem éri el a csatlakozó járatot. A Parlament azonban ezt a javaslatot kiegészíti azzal, hogy a kártérítés csak abban az esetben indokolt, ha az első járat legalább 90 percet késik.

  8. Poggyász A Parlament támogatja a Bizottság azon javaslatát, amely a nemzeti hatóságokat végrehajtási hatáskörrel ruházza fel az elveszett poggyászokra vonatkozó szabályok (a Montreali Egyezményben lefektetett szabályok) érvényesítése terén. A panaszok benyújtása terén előrelépést jelent, hogy a repülőtéren kitöltött formanyomtatványt el kell fogadniuk a légitársaságoknak.

Három fontos területen azonban a Parlament nem ért egyet a Bizottság javaslataival:

  1. Kártérítés késés esetén (rövid és közepes távon közlekedő járatok) A Parlament azt javasolja, hogy három órás késést meghaladóan járjon kártérítés, azonban a Bizottság szerint ez nem szolgálja az utasok érdekeit. A repülőtéren veszteglő utasoknak az a legfőbb érdeke, hogy minél hamarabb hazajussanak. A Bizottság ezért öt óra késés után ítélné meg a kártérítést, ezzel pedig arra ösztönözné a légitársaságokat, hogy a kártérítés kifizetésének elkerülése érdekében tegyenek meg mindent a járatok elindítása és a technikai problémák elhárítása érdekében. A járat törlése mindig a lehető legrosszabb opció az utasok számára, mivel ilyenkor jegyüket másik járatra kell átfoglalni, ami olykor azt is jelenti, hogy csak következő nap érnek haza. Ha a kártérítés már három óra késés után is járna, fennállna annak a veszélye, hogy a légitársaságok inkább a járatok törlését választják.

  2. Rendkívüli körülmények A Parlament támogatja azt a bizottsági javaslatot, hogy pontosan meghatározásra kerüljön, mi minősül olyan rendkívüli körülménynek – így például a sztrájkok, viharok, működési problémák –, amelyekre a légitársaságoknak nincs befolyásuk, és amelyek fennállása esetén a légi fuvarozók nem kötelesek kártérítést fizetni az utasoknak. A műszaki hibák tekintetében azonban eltérőek az álláspontok, mivel a Bizottság javaslata értelmében egyes típusú műszaki hibák – így például a repülés során felfedezett hibák – fennállása esetén nem volna igényelhető kártérítés, feltéve, hogy a karbantartás szabályszerűen történt. A Parlament azonban azt javasolja, hogy csaknem kivétel nélkül valamennyi műszaki hiba kártérítési kötelezettséget vonjon maga után. A Parlament ezenkívül a rendkívüli körülményeket felsoroló kimerítő lista összeállítását javasolja. A Bizottság ez ellen azzal érvel, hogy a vulkánkitörés példája azt mutatja, hogy lehetnek olyan nem várt események is, amelyekre senki sem gondol, ezért a listát „nyitva” kell hagyni, hogy ezek az előre nem látható események is felkerülhessenek rá a jövőben.

  3. Ezenkívül a jelenlegi utasjogi rendelet még az olyan rendkívüli körülmények fennállása esetén sem határozza meg a felelősségvállalás felső korlátját, mint a vulkánkitörés vagy komoly válság kitörése, amelyek esetén a repülőtéren veszteglő utasok segítése a nemzeti hatóságok bevonásával történne. A Bizottság azt javasolja, hogy az olyan körülmények fennállása esetén, mint a havazás, vihar vagy sztrájkok, az utasellátási kötelezettség három éjszakára korlátozódjon (az elmúlt csaknem tíz év tapasztalatai azt mutatják, hogy az utasoknak három éjszakánál tovább nincs szükségük ellátásra). Ez a légitársaságoknak némi kiszámíthatóságot biztosíthatna, amikor a költségvetésükbe bele kell építeniük az utasok jogainak érvényesítéséből adódó költségeket. A Parlament az ellátás időtartamát öt éjszakára emelné.

  4. A Parlament végül a légitársaságokat bankcsőd elleni biztosítás kötésére kötelezné (fizetésképtelenség). Ezzel a Parlamentnek az a célja, hogy az utasok repülőjegyeinek megtérítése, illetve hazaszállításuk biztosított legyen. A Bizottság az ilyen általánosan alkalmazandó rendelkezés bevezetését aggályosnak tartja, mivel a jelenlegi utasjogi rendelet értelmében a légitársaságokra háruló költségek ily módon megkétszereződnének, és ezeket a többletköltségeket a társaságok a jegyek árának felemelése révén esetlegesen az utasokra hárítanák át. Fennáll annak a veszélye, hogy az utasokra háruló többletterhek arányaiban nem fogják tükrözni a probléma súlyát, mivel az elmúlt tíz évben az oda-vissza járatok csupán 0,07%-át törölték fizetésképtelenség miatt, és ezekben az esetekben is csupán az utasok 12%-ának kellett vesztegelnie. A Bizottság továbbá 2013. március 18-án közleményt fogadott el a légi utasokat a légitársaságok fizetésképtelensége esetén megillető védelemről. A Bizottság a probléma kezelésére megelőző intézkedéseket tartalmazó ajánlásokat szándékozik tenni, illetve elő kívánja írni, hogy bankcsőd esetén a tagállami hatóságoknak és az ágazat képviselőinek bizonyos intézkedéseket kell tenniük.

A következő lépések:

A tagállamok képviselői júniusban a Közlekedési Tanács ülésén találkoznak, és ott alakítják ki az utasjogi rendelet felülvizsgálatára vonatkozó álláspontjukat (általános megközelítés).

Az időkorlátok miatt a Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, a javaslatok részleteibe menő tárgyalásokra csak az európai parlamenti választásokat követően kerülhet sor.

További információk:

http://europa.eu/rapid/press-release_IP-13-219_hu.htm

http://europa.eu/rapid/press-release_MEMO-13-203_hu.htm

Kövesse Siim Kallas alelnököt a Twitteren

Kapcsolat:

Helen Kearns (+32 2 298 76 38)

Dale Kidd (+32 2 295 74 61)

A nagyközönség számára: A Europe Direct telefonszáma: 00 800 6 7 8 9 10 11 és
e-mail címe e-mail


Side Bar

My account

Manage your searches and email notifications


Help us improve our website