Navigation path

Left navigation

Additional tools

Európai Bizottság

Sajtóközlemény

Brüsszel, 2014. október 22.

Célzott finanszírozást sürget a magas szintű uniós munkacsoport az új technológiák terjesztésére a felsőoktatásban

A felsőoktatás korszerűsítésével foglalkozó magas szintű európai uniós munkacsoport ma tette közzé „Új oktatási és tanulási módszerek az egyetemeken” (new modes of learning and teaching in universities) című jelentését. A volt ír miniszterelnök, Mary McAleese által vezetett csoport 15 ajánlást fogalmazott meg (lásd: 1. melléklet), kiemelve a felsőoktatásban a rugalmasabb digitális tanulási és oktatási módszerek fejlesztését és használatát szolgáló források megfelelőbb elosztását.

Andrula Vasziliu, az oktatásügyért, a kultúráért, a többnyelvűségért és az ifjúságpolitikáért felelős európai biztos e szavakkal üdvözölte ma a munkacsoport jelentését: „Európának ma a nagyobb hallgatói szám, a hallgatók sokszínűsége, valamint a tanulás és tanítás minőségének javítása által támasztott kihívásokkal kell megküzdenie. Mary McAleese munkacsoportja az uniós és nemzeti hatóságok számára reálisan megvalósítható, praktikus lépéseket jelölt meg, amelyek az új technológiák tanulásban és tanításban való megfelelőbb felhasználása révén segítenek az említett kihívások megoldásában. Külön örömmel tölt el, hogy a januárban indított Erasmus + program támogatást tud nyújtani a csoport ajánlásainak megvalósításához.”

Mary McAleese, aki ma ismertette a biztossal a jelentés eredményeit, a következőket mondta: „Lenyűgöztek azok a bevált gyakorlatok, amelyeket megismerhettünk a munkánk során. A példákból kitűnik, hogy az új tanítási és tanulási módszerekben rejlő lehetőségek maximális kihasználáshoz a felsőoktatás iránt elkötelezett szakemberek mellett olyan nagyratörő, jövőbe mutató elképzelésekkel rendelkező kormányok is kellenek, akik támogatják ezeket az újítókat. Bár az új technológiák felsőoktatásban való használata terén Európában is megfigyelhető a fejlődés, még mindig nagyon le vagyunk maradva az USA mögött. Európában a minőségi digitális tanulás elismerését és akkreditálását az olyan erősségeink, mint például az európai kreditátviteli rendszer1 (ECTS) kiaknázása révén vívhatjuk ki.

Az egyre interaktívabb, már nem csupán az interneten elérhető egyszerű előadásokra korlátozódó oktatási erőforrásokhoz egyre szabadabban hozzá lehet férni az egész világon. A digitális tanulás és tanítás jobban igazítható a tanuló egyéni igényeihez, és a tanulási adatelemzésben való előrelépés révén a tanárok gyorsabban ki tudják értékelni a tanulók teljesítményét és meg tudják állapítani, hogy milyen területen van szükségük külön segítségre.

Mivel sok európai felsőoktatási intézmény kihasználja a technológia által nyújtott új lehetőségeket, a tanórák keretében és azon kívül is megjelentek a digitális tanítási technológiák. Azonban egységes intézményi vagy nemzeti stratégia hiányában gyakran csak maroknyi lelkes oktató alkalmazza ezeket az újításokat.

A jelenlegi helyzet és az Európán belül és azon túl alkalmazott bevált gyakorlatok mélyreható elemzését követően a magas szintű csoport irányvonalakat határozott meg az új technológiákon alapuló oktatás bevezetésének támogatására. A csoport elismerte, hogy a változásban a legfőbb szerepet a felsőoktatási intézmények játsszák, ugyanakkor rámutatott a hatóságok felelősségére a változáshoz megfelelő környezet kialakításában.

Háttér-információk

A magas szintű csoport 2012-ben jött létre az uniós felsőoktatás legégetőbb problémáinak kezelésére. A csoport az első évben ajánlásokat fogalmazott meg a felsőoktatási intézmények, a tagállamok és az Európai Bizottság számára az európai felsőoktatáson belül az oktatás és tanulás minőségének javítása érdekében.

További információk

„Új oktatási és tanulási módszerek az egyetemeken” című jelentés

Az európai felsőoktatási intézményekben az oktatás és a tanulás minőségének javításáról szóló jelentés.

Menetrend a felsőoktatás korszerűsítéséért

Európai Bizottság: Oktatás és szakképzés

Andrula Vasziliu honlapja

Kövesse Vasziliu biztos bejegyzéseit a Twitteren: @VassiliouEU

Kapcsolattartás:

Dennis Abbott (+32 2 295 92 58); Twitter: @DennisAbbott

Dina Avraam (+32 2 295 96 67)

Ajánlások

  • Az Európai Bizottságnak támogatnia kell a tagállamokat, hogy olyan átfogó nemzeti kereteket dolgozzanak ki és vezessenek be, amelyek lehetővé teszik az oktatási és tanulási módszerek diverzifikálását és új módszerek integrálását a teljes felsőoktatási rendszerben. Ösztönöznie kell az egymástól való tanulást a fontos területeken, ideértve a készségfejlesztést, az infrastruktúrát, a jogi kereteket, a minőségbiztosítást és a finanszírozást, különösen az Erasmus + program lehetőségeinek kihasználása révén.

  • Prioritásként kell kezelnie az Erasmus +program keretében a felsőoktatási intézmények részére nyújtott támogatást az intézményen belüli digitális kapacitás növelése, valamit az új oktatási és tanulási módszerek elterjesztése érdekében. Az Erasmus + finanszírozást elérhetővé kell tenni a speciális szolgáltatókkal kialakított kísérleti partnerségek elősegítésére is.

  • A digitális technológiákat és pedagógiát a felsőoktatási intézmények oktatási és tanulási stratégiáinak szerves részévé kell tenni. Egyértelmű célokat kell meghatározni és létre kell hozni a szükséges szervezeti támogatási struktúrákat (pl. az Európai Oktatási Akadémia), amelyek előremozdítják a végrehajtást.

  • A nemzeti hatóságoknak elő kell segíteniük a digitális készségek nemzeti kompetenciakeretének kialakítását. Ezt a felsőoktatásban dolgozó oktatók szakmai továbbképzésére irányuló nemzeti keretrendszerekbe is bele kell foglalni.

  • Valamennyi felsőoktatási intézményben dolgozó oktató részére képzést kell biztosítani a releváns digitális technológiák és pedagógia területén, mind az alapképzés, mint a szakmai továbbképzés keretében.

  • A nemzeti finanszírozási keretek között is ösztönzőket kell kidolgozni, különösen a felsőoktatási intézményeknek nyújtott teljesítményalapú finanszírozás új formái révén az oktatás megnyitása, a rugalmasabb oktatási formák kidolgozása és a változatosabb összetételű hallgatói népesség elérése érdekében.

  • A nemzeti hatóságoknak célzott finanszírozással kell támogatniuk az új tanulási és oktatási módszereknek a felsőoktatás egészében történő integrálására irányuló erőfeszítéseket. A finanszírozásnak az infrastrukturális igényekre adott közös válaszokat, valamint a pedagógiai képzés és a programok megvalósítása terén történő együttműködést kell ösztönöznie.

  • A nemzeti és regionális hatóságoknak ki kell használniuk a strukturális alapok programjainak keretében rendelkezésre álló lehetőségeket a szükséges támogató infrastruktúra, technológiák és adattárak fejlesztésére.

  • A hatóságoknak minőségbiztosítási iránymutatásokat kell kidolgozniuk a nyílt és az online tanulás terén, valamint az ikt felsőoktatásban történő használta legkiválóbb példáinak terjesztésére.

  • Az Európai Bizottságnak az Erasmus+ program keretében támogatnia kell a nyílt és az online tanulás minőségi szabványainak kidolgozására irányuló határon átnyúló kezdeményezéseket.

  • A felsőoktatási intézményeknek biztosítaniuk kell, hogy a minőségbiztosítási szabályok kiterjedjenek az intézmény általi kreditjóváírás minden formájára. Az intézményeknek a minőségbiztosítási rendszer keretében figyelemmel kell kísérniük a megtartási rátákat, és tájékoztatást nyújtaniuk a megfelelő támogatás biztosításához.

  • Az Európai Bizottságnak és a nemzeti hatóságoknak elő kell mozdítaniuk – ösztönözők bevezetésével is –, hogy a felsőoktatási intézmények az online képzések minden formáját jóváírják és elismerjék az európai kreditátviteli rendszerben. Ezeket az elveket bele kell foglalni az európai kreditátviteli rendszer útmutatójába annak jelenlegi felülvizsgálata során.

  • A kormányoknak és a felsőoktatási intézményeknek törekedniük kell arra, hogy az oktatási erőforrások szabadon hozzáférhetők legyenek; a nyilvános pályázatokon a nyílt engedélyeket kötelező feltételként kell előírni, hogy tartalmuk változtatható, reprodukálható és máshol felhasználható legyen; az oktatási erőforrások állami (társ)finanszírozása esetében arra kell összpontosítani, hogy az anyagok széles körben hozzáférhetővé váljanak.

  • A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy jogi kereteik lehetővé tegyék a felsőoktatási intézmények számára a tanulásra vonatkozó adatok gyűjtését és elemzését. A hallgatók teljes körű beleegyező nyilatkozatát követelményként kell előírni, és az adatok felhasználását csak oktatási célokra lehet engedélyezni.

  • Az online platformokon a felhasználókat egyértelmű és érthető módon tájékoztatni kell a személyes adatok védelmére vonatkozó szabályokról. A magánszemélyeknek mindig biztosítani kell annak lehetőségét hogy eldönthessék, hozzájárulnak-e adataik azonosításához.

A csoport tagjai

Mary McAleese (elnök)

Mary McAleese 1997 és 2011 között Írország elnöke volt. 1973-ban jogászdiplomát szerzett a belfasti Queen's University egyetemen, 1974-ben pedig az Északír Ügyvédi Kamara tagja lett. 1975-ben professzornak (Reid Professor) nevezték ki a dublini Trinity College egyetemen a büntetőjog, a kriminológia és a büntetés-végrehajtás szakterületén. 1987-ben visszatért Alma Materéhez, a Queen’s University egyetemhez, ahol igazgatóként irányította a jogi szaktanulmányok intézetének munkáját. A belfasti a Queen’s University egyetemen 1994-ben rektorhelyettessé nevezték ki – személyében első ízben töltötte be nő ezt a pozíciót.

Agneta Bladh

Dr. Agneta Bladh elnöki tisztséget tölt be a Jönköpingi Egyetem Egészségtudományi Karának vezetőtestületében és a Stockholmi Egyetemi Könyvtári Tanácsban. Korábban Kalmar város egyetemének volt rektorhelyettese, jelenleg tagja az Uppsalai Egyetem igazgatótanácsának, valamint az Alkalmazott Tudományok Oslói és Akershusi Egyetemét (Norvégia) vezető testületnek és annak a testületnek, amely két norvégiai egyetem egyesülését készíti elő. Dr. Bladh tagja továbbá a Dán Akkreditációs Tanácsnak és a Svéd Felsőoktatási Hatóság Tanácsadó Testületének is. A Svéd Oktatás- és Tudományügyi Minisztérium felsőoktatásért és kutatásért felelős államtitkáraként is tevékenykedett. Agneta Bladh politológiai doktorátussal rendelkezik, doktori címét a Stockholmi Egyetemen szerezte 1988-ban.

Vincent Berger

Vincent Berger 2013 óta François Hollande elnök felsőoktatásért felelős különleges tanácsadója. Korábban a Párizsi Diderot Egyetem elnöke volt. 2001-ben csatlakozott a Párizsi Diderot Egyetem oktatói gárdájához. 2006-ig az egyetemen a kvantumjelenségekkel és –anyagokkal foglalkozó laboratóriumot vezette. 2001-ben elnyerte a Fabry-De Gramont-díjat, 2002-ben pedig az MIT Fiatal Innovátorok díját. 2012-ben a felsőoktatásért és kutatásért felelős miniszter a franciaországi felsőoktatással és kutatással foglalkozó országos egyeztető fórum főelőadójává nevezte ki.

Christian Bode

Christian Bode 20 éven keresztül (1990-től 2010-ig) főtitkári posztot töltött be a Német Akadémiai Csereszolgálatnál (DAAD). Mielőtt pályáját megkezdte, jogi tanulmányokat folytatott. 1971-ben doktorált a Bonni Egyetemen. 1972 és 1982 között több vezető pozíciót töltött be a Német Szövetségi Oktatás- és Tudományügyi Minisztériumban. 1982-től 1990-ig a Német Rektori Konferencia főtitkára volt.

Jan Muehlfeit

Jan Muehlfeit a Microsoft Corporation európai elnöke. Az ikt-ágazatban veteránnak tekinthető, 19 évet töltött a Microsoftnál. 2005-ben a Microsoft közszektorral foglalkozó részlegének, 2006-ban pedig az Európára, a Közel-Keletre és Afrikára irányuló vállalati és kormányzati stratégiával foglalkozó szervezeti egységnek volt az elnökhelyettese. Később az Academy of Business in Society alelnöke, vezetőségi tagja a Junior Achievement szervezetnek, társelnöke a European e-Skills Association szövetségnek, és tagja továbbá az AIESEC diákszervezet vezetői testületének. Jan Muehlfeit a Cseh Műszaki Egyetemen végzett, ezt követően pedig vezetőképzésben vett részt (Wharton, London School of Economics és Harvard).

Tea Petrin

Tea Petrin Szolvéniában a Ljubljanai Egyetem közgazdasági karának professzora, a tanszék vállalkozástudománnyal foglalkozó részlegének vezetője, és egyúttal a Ljubljanai Egyetem szenátusának tagja. Vendégprofesszor volt a Massachusettsi Egyetem amhersti kampuszán és a Kaliforniai Egyetemen (Haas School of Business, Berkeley), Tea Petrin elismert szakértőnek számít a vállalkozástudomány, az innovációs politika és a regionális fejlesztési programok területén. 1999 és 2004 között ő töltötte be a nemzetgazdasági miniszteri posztot a szlovén kormányban. Az ENSZ főtitkára az ENSZ fejlesztéspolitikai bizottságának tagjául nevezte ki a 2013 januárja és 2015 decembere közötti időszakra.

Alessandro Schiesaro

Alessandro Schiesaro a latin nyelvű irodalom professzora a római Sapienza Egyetemen, és a Scuola Superiore di Studi Avanzati Sapienzia igazgatója. Tanulmányait Pisában, Berkeley-ben és Oxfordban végezte, majd egyetemi oktatóként dolgozott az Amerikai Egyesült Államokban – ahol többek között klasszika-filológiát tanított a Princetoni Egyetemen –, valamint az Egyesült Királyságban, ahol latint oktatott a londoni King´s College egyetemen. 2008 óta Alessandro Schiesaro látja el az olasz Felsőoktatási és Kutatási Minisztérium szakmai kérdésekkel foglalkozó titkárságának elnöki tisztét.

1 :

ECTS: Felsőoktatási kreditátviteli rendszer. Az ECTS keretében egy tipikus tanév tanulmányi munkája 60 kreditnek felel meg.


Side Bar