Navigation path

Left navigation

Additional tools

Európai Bizottság

Sajtóközlemény

Brüsszel, 2014. szeptember 22.

Az Erasmus hatásvizsgálata – az uniós hallgatói csereprogram ösztönzi a foglalkoztathatóságot és a foglalkoztatási mobilitást

Azok a diákok, akik tanulmányaik vagy képzésük egy részét külföldön töltik, nem csupán egyes szakterületeken tesznek szert ismeretekre, hanem a munkáltatók számára rendkívül értékes főbb transzverzális készségeket is erősítik. Az Erasmus hallgatói uniós csereprogramot vizsgáló új hatásvizsgálatból kiderül, hogy a külföldi tapasztalatokkal rendelkezők tanulmányaik befejezése után jóval előnyösebb helyzetből indulnak a munkaerőpiacon. A kizárólag hazai képzésben részt vevő társaikkal összehasonlítva a külföldi tanulmányi vagy képzési tapasztalatokkal rendelkezők körében 50 %-kal alacsonyabb a tartósan munkanélküliek száma, és a tanulmányok elvégzésétől számított öt év múlva 23%-al kevesebb köztük a munkanélküli. A független szakértők által készített tanulmány 80 000 hallgató és vállalkozás válaszait dolgozta fel, és ezzel a legszélesebb körű ilyen jellegű vizsgálatnak számít.

„Rendkívüli jelentőséggel bírnak az Erasmus programról készült hatásvizsgálat következtetései most, amikor az EU-ban elfogadhatatlanul magas az ifjúsági munkanélküliség szintje. Az adatok egyértelmű üzenetet közvetítenek: ha valaki külföldön tanul vagy képzésben vesz részt, akkor nőnek az esélyei arra, hogy munkát találjon. Az új Erasmus+ program jóvoltából 2014 és 2020 között 4 millióan részesülhetnek uniós ösztöndíjban és próbálhatják ki, milyen egy másik országban tanulni, képzésben részt venni, tanítani vagy önkéntes munkát vállalni mondta Andrula Vasziliu, az oktatásügyért, a kultúráért, a többnyelvűségért és az ifjúságpolitikáért felelős európai biztos.

Az új tanulmányból az is kiderül, hogy a munkáltatók 92%-a nagyra értékeli az új alkalmazottak felvételénél az olyan személyiségjegyeket, amelyeket a program kifejezetten megerősít, mint például a tolerancia, önbizalom, problémamegoldó készség, kíváncsiság, a saját erősségek és gyenge pontok ismerete és a határozottság. A programban való részvétel előtti és utáni összehasonlító vizsgálatok azt mutatják, hogy az Erasmus-ösztöndíjasoknál már az utazás előtt magasabb értékeket mértek a fenti személyiségjegyek vonatkozásában, a csereprogramot követően pedig ezek az értékek átlagosan 42%-al meghaladták a többi hallgatónál mért értékeket.

Az Erasmus-ösztöndíjasok tanulmányaik folytatása mellett szakmai gyakorlatukat is eltölthetik külföldön. A jelentés arra is rávilágít, hogy háromból több mint egy esetben ajánlottak állást Erasmus-gyakornoknak annál a vállalatnál, ahol szakmai gyakorlatát töltötte. Az Erasmus-gyakornokok vállalkozói készség tekintetében is előrébb járnak, mint otthon maradt társaik: tízből egy gyakornoknak már saját vállalkozása van, négyből több mint három tervezi vagy nem tartja elképzelhetetlennek önálló vállalkozás indítását. Szakmájukban is gyorsabb előmenetelre számíthatnak, a munkáltatók 64%-a úgy nyilatkozott, hogy a nemzetközi gyakorlattal rendelkező munkatársak nagyobb felelősséggel járó feladatokat kapnak.

A jobb karrierlehetőségek mellett a program jóvoltából tágul az ösztöndíjasok látóköre és szociális kapcsolataik is bővülnek. Az Erasmus-hallgatók 40%-a tanulmányai elvégzése után legalább egyszer tartózkodási országot váltott vagy munkát vállalt külföldön, mintegy kétszer annyian próbáltak közülük szerencsét külföldön, mint azok, akik csak a hazai képzésben vettek részt. A nemzetközi tapasztalattal rendelkező diákok 93%-a tartja elképzelhetőnek, hogy külföldön éljen, ezzel szemben otthon maradt diáktársaik csupán 73%-a nem zárja ki ezt a lehetőséget.

Az egykori Erasmus-ösztöndíjasok nagyobb valószínűséggel választanak külföldi párt maguknak: a volt Erasmus-diákok 33%-ának van külföldi társa, míg a tanulmányaikat otthon végzők 13%-ának párja külföldi származású. Az Erasmus-diákok 27%-a köt hosszú távú párkapcsolatot a csereprogram alatt. A Bizottság becslései szerint ebből az adatból kiindulva 1987 óta mintegy 1 millió gyermek született Erasmus-ösztöndíjasok kapcsolatából.

Az új Erasmus+ program révén 4 millióan mehetnek külföldre a következő hét évben (2014–2020), köztük 2 millió felsőoktatási hallgató és 300 000 dolgozó. Az új program ezenkívül 135 000,  nem európai partnerországból érkező hallgatónak és dolgozónak biztosít ösztöndíjat. A javuló nyelvi támogatás, a rugalmasabb szabályok, valamint az egyedi igényekkel rendelkező, hátrányos helyzetű, távoli területekről származó személyeknek nyújtott további támogatás révén még többen ki tudják használni az Erasmus+ programot.

Háttér-információk

A Bizottság a felsőoktatás korszerűsítésére irányuló stratégiájában rávilágított arra, hogy több lehetőséget kell teremteni a hallgatók számára, hogy külföldi tanulmányok vagy képzés révén új készségekre tegyenek szert. Az EU azt kívánja elérni, hogy a hallgatói mobilitás aránya az évtized végére átlagosan legalább 20% legyen. Jelenleg az uniós hallgatók körülbelül 10%-a folytat külföldön tanulmányokat, vagy vesz részt külföldön képzésben köz- vagy magánforrásokból nyújtott támogatással. Hozzávetőleg a hallgatók 5%-a részesül Erasmus-ösztöndíjban. (Ez az arány a legfrissebb elérhető (2011-2012-es) Eurostat-adatokból vezethető le, melyek szerint az Erasmus programban részt vevő országokban az 5,35 millió végzős hallgatóból 253 000-en voltak Erasmus-diákok).

A tanulmány egyaránt támaszkodik mennyiségi és minőségi kutatásra. Az online felméréseken 34 országból (az uniós tagállamok, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, Izland, Liechtenstein, Norvégia, Svájc és Törökország) 75 000 hallgató és végzett diák vett részt, közülük 55 000-en folytattak tanulmányokat vagy vettek részt képzésben külföldön. A felmérést emellett 1000 felsőoktatási intézmény 5000 dolgozója és 650 munkáltató (55% kkv) is kitöltötte. A minőségi kutatás a következő nyolc eltérő méretű és földrajzi elhelyezkedésű országra koncentrál: Bulgária, Cseh Köztársaság, Egyesült Királyság, Finnország, Litvánia, Németország, Portugália és Spanyolország. Helyszíni látogatások, beszélgetések, célcsoportok kialakítása és intézményi műhelymunka képezték a felmérés ezen részét.

A hatásvizsgálatot a berlini CHE Consult irányítása, továbbá a Brussels Education Services, a Compostela Group of Universities és az Erasmus Student Network együttműködése mellett egy független szakértői konzorcium végezte.

Az új oktatási, képzési, ifjúsági és sportprogram, az Erasmus+ 2014 januárjában indult útjára, a program a következő hét évben a korábbiakhoz képest 40%-kal több, mintegy 50 milliárd eurós forrásból gazdálkodhat.

További információk

MEMO/14/534

Európai Bizottság: Erasmus-program

Andrula Vasziliu honlapja

Kövesse Vasziliu biztos bejegyzéseit a Twitteren: @VassiliouEU

Végleges jelentés: Erasmus hatásvizsgálat

Az Erasmus-ösztöndíjjal 2012–2013-ban külföldön tanuló vagy gyakornokoskodó hallgatók száma országonként

Broj odlaznih studenata programa Erasmus koji su studirali ili stažirali u inozemstvu u akademskoj godini 2012. – 2013. po državi

Korábbi híres Erasmus-ösztöndíjasok: inspiráló karrierek

http://ec.europa.eu/education/library/statistics/ay-12-13/annex-5_hu.pdf

Erasmus+ film

Kapcsolattartás:

Dennis Abbott (+32 2 295 92 58)

Dina Avraam (+32 2 295 96 67)

Tájékoztatás a nyilvánosság számára: Europe Direct a 00 800 6 7 8 9 10 11 telefonszámon vagy e-mailben


Side Bar