Chemin de navigation

Left navigation

Additional tools

Európai Bizottság

Sajtóközlemény

Brüsszel, 2013. február 7.

A Bizottság sárga lapot ígér a túlzottan magas átigazolási díjak és az egyenlő versenyfeltételek hiánya miatt

A labdarúgóklubok évente mintegy 3 milliárd eurót költenek új játékosok vásárlására, de ebből a pénzből vajmi kevés jut el a kisebb – hivatásos vagy amatőr – sportegyesületekig, áll a Bizottság egy ma közreadott tanulmányában. 1995 és 2011 között az európai futballcsapatok közötti átigazolások száma Európában több mint a háromszorosára nőtt, a klubok által az átigazolási díjakra fordított összegek pedig meghétszereződtek. Ezek a csillagászati összegek azonban csak a legnagyobb bevételű vagy dúsgazdag befektetők által szponzorált élklubok között cserélnek gazdát. Már eddig is nagy volt a szakadék a tehetős és a kevésbé tehetős klubcsapatok között, hiszen az átigazolási díjaknak csak kevesebb, mint 2 százalékából részesülnek a kisebb labdarúgóklubok és az amatőr sportegyesületek, pedig ezeknek alapvető szerepük van az új tehetségek felkutatásában és gondozásában. A labdarúgásra költött pénzek újraelosztása, mely elvileg arra szolgál, hogy fedezze a fiatal játékosok képzésének költségeit, nem elegendő: nem teszi lehetővé a kisebb kluboknak, hogy fejlődjenek és megtörjék a nemzeti és nemzetközi labdarúgó-bajnokságokat továbbra is domináló elitklubok dominanciáját.

„Az Európai Bizottság teljes mértékben elismeri a sporthatóságok jogát az átigazolási szabályok meghatározására, de a témával foglalkozó tanulmányunk arra enged következtetni, hogy a szabályok a jelenlegi formájukban nem biztosítják a méltányos egyensúlyt a labdarúgásban, sem az egyenlő versenyfeltételeket a labdarúgóligákban és a kupaviadalokon. Olyan átigazolási rendszerre van szükség, amely minden klub és minden fiatal játékos fejlődését egyaránt elősegíti” – mondta Andrula Vasziliu, a sportért felelős európai biztos.

Az átigazolási szabályokat az adott sportág irányító testületei – így a labdarúgás esetében a FIFA, a kosárlabda esetében a FIBA – fektetik le. A FIFA online átigazolási rendszerének köszönhetően, melyet világszerte 4600 klub használ, javult a nemzetközi átigazolások átláthatósága, de nemzeti szinten még sok a tennivaló. A jelentésből kiviláglik, hogy a jelenlegi rendszer továbbra is elsősorban a legtőkeerősebb kluboknak, valamint a sztárjátékosoknak és ügynökeiknek kedvez.

Jelentésében a Bizottság a FIFA és a nemzeti labdarúgó-szövetségek szabályainak felülvizsgálatát javasolja abból a célból, hogy ezek a szabályok előírják a pénzügyi tranzakciók szigorúbb felügyeletet és az egyenlő versenyfeltételeket elősegítő, ún. „fair play” illeték kivetését a túlzott mértékű átigazolási díjak után. Azt, hogy milyen összegtől kezdődően kell kiszabni ezt az illetéket, a sportág irányító szervei a klubok által közösen határozzák meg. A „fair play” illeték lehetővé tenné a pénzforrások újraelosztását a kevésbé tőkeerős klubok javára.

A tanulmány készítői továbbá az egyes klubokhoz leigazolt játékosok számának korlátozását, a játékosok ügynökeik általi „kikölcsönzését” lehetővé tévő szabályok felülvizsgálatát, valamint az átigazolási díjak emelkedésével járó szerződéses gyakorlatok megszüntetését szorgalmazzák. A klubok például gyakran kiterjesztik azt az időszakot, amely alatt a játékosok csak a klub beleegyezésével igazolhatnak át másik csapathoz. A Bizottság ezenkívül az UEFA pénzügyi „fair play”-re vonatkozó szabályának maradéktalan végrehajtását, valamint a fiatal utánpótlást segítő és a kiskorúak védelmét szolgáló szolidaritási mechanizmusok erősítését sürgeti. A tanulmány szerzői felszólítják a sporttestületeket, hogy működjenek szorosabban együtt a bűnüldöző hatóságokkal a pénzmosás és a korrupció visszaszorítása érdekében.

A következő lépések

A tanulmány eredményeit a sport terén folytatott jó kormányzással foglalkozó uniós szakértői csoport elemezni fogja soron következő, áprilisi ülésén. Ezt a szakértői csoportot, amely a mérkőzések eredményének tiltott befolyásolása elleni intézkedésekről is tanácskozik, nemzeti szakértők, valamint a FIFA, az UEFA, az Európai Hivatásos Labdarúgó Ligák Szervezete, az Európai Klubok Szövetsége és a Hivatásos Labdarúgók Nemzetközi Szövetsége által delegált megfigyelők alkotják. A szakértői csoport várhatóan még az év vége előtt jelentést fog benyújtani az uniós sportminisztereknek.

Előzmények

A labdarúgópiac rendkívül tagolt. Az elsődleges piacot kisszámú sztárjátékos alkotja, a „másodosztályba” pedig azok a hivatásos vagy félhivatásos játékosok tartoznak, akik nem keresnek nagy pénzeket a futballal, és akiknek gyakran nehézséget okoz, hogy előrelendítsék szakmai pályafutásukat, különösen azután, hogy felhagytak a labdarúgással.

A klubok közötti forráselosztás javítása és ennek révén a tisztességes és kiegyensúlyozott versenyfeltételek fokozott biztosítása érdekében a tanulmány a következő javaslatokat tartalmazza:

i) „fair play” illetéket kell bevezetni az egy bizonyos összeget meghaladó átigazolási díjak esetében, ami növelné a pénzforrások nagyobb fokú újraelosztását a kevésbé tehetős klubok javára. Az illeték a kiegyensúlyozott versenyfeltételek helyreállítását szolgálja. Az illeték küszöbértékét, mértékét és kiterjedését a labdarúgás irányításáért felelős nemzetközi szerveknek kell a klubokkal konzultációt folytatva meghatároznia;

ii) gondoskodni kell arról, hogy a játékosok átigazolása a nyilvánosság előtt, láthatóbb keretek között történjen annak érdekében, hogy a klubok közötti adásvétel során jobban érvényesüljenek a szükséges szolidaritási és kárpótlási mechanizmusok és a klubok tisztában legyenek a játékosok eladására vonatkozó jogaikkal;

iii) korlátozni kell a leigazolt játékosok számát klubonként;

iv) szabályozni kell a játékosok kölcsönzésének gyakorlatát;

v) kezelni kell a játékosjogok harmadik felek általi gyakorlásával kapcsolatos kérdést, és ennek érdekében olyan szabályokat kell elfogadni, amelyek védik a játékosok integritását és szabadságát, valamint a tisztességes versenyfeltételeket a sportban. A szabályoknak nem szabad aránytalan mértékben akadályozniuk a sportba irányuló befektetéseket, illetve összeférhetőnek kell lenniük a tőke szabad mozgására vonatkozó uniós előírásokkal;

vi) támogatni kell a pénzügyi „fair play”-re vonatkozó szabályok végrehajtását annak érdekében, hogy a klubok kiadásai ne haladják meg a bevételüket;

vii) foglalkozni kell a kosárlabdacsapatok instabilitásának problémájával.

A túlzott mértékű átigazolási díjak korlátozása érdekében a tanulmány a következő javaslatokat tartalmazza:

i) meg kell akadályozni, hogy a klubok kiterjeszthessék azt a „védett” időszakot, amely alatt a játékos csak a klub hozzájárulásával igazolhat át másik csapathoz, hiszen ez a gyakorlat felfelé hajtja az átigazolási díjakat (a szerződések rendszerint legfeljebb hároméves „védett” időszakról rendelkeznek 28 éves vagy annál fiatalabb játékosok esetében, 28 év felett pedig legfeljebb kétéves időszakról);

ii) a játékosok szerződésében rögzített, ún. „kivásárlási” záradéknak arányosnak kell lennie.

A sport európai dimenziójának fejlesztéséről szóló, 2011. évi közleményében a Bizottság úgy fogalmazott, hogy játékosok átigazolása általában azért kerül reflektorfénybe, mert kételyek merülnek fel a tevékenységek jogszerűségével és a hozzájuk kapcsolódó pénzmozgások átláthatóságával kapcsolatban. 2012. januárban a Bizottság a játékosok átigazolásáról szóló tanulmány készítésére adott megbízást abból a célból, hogy részletes áttekintést nyújtson a csapatsportokra jellemző európai átigazolási rendszerek gazdasági és jogi aspektusairól, különös tekintettel a labdarúgásra és a kosárlabdára. A tanulmányt egy, a belgiumi KEA European Affairs tanácsadó cégből és a franciaországi Limoges-i Egyetem sportjogi és sportgazdasági központjából álló konzorcium készítette.

A tanulmány közzétételére 17 évvel azután kerül sor, hogy az Európai Bíróság ítéletet hozott a Bosman-ügyben (amely mélyreható változásokat idézett elő a hivatásos labdarúgás terén Európában és világszerte egyaránt, hiszen felszámolta a játékosok szabad mozgása előtt álló jogi akadályokat), illetve 12 évvel azután, hogy a Bizottság, a FIFA és az UEFA között nem hivatalos megállapodás jött létre a hivatásos labdarúgókra vonatkozó átigazolási szabályok felülvizsgálatáról.

Az Európai Bizottság külön fejezetet szentel a sportnak az oktatással, a képzéssel, az ifjúsággal és a sporttal foglalkozó, „Erasmus mindenkinek” elnevezésű új keretprogramjában. A sportra szánt költségvetés javasolt összege a 2014–2020-as időszakra átlagosan évi 34 millió EUR. Ebből olyan transznacionális projekteket fognak támogatni, amelyek célja a know-how és a bevált gyakorlatok cseréjének előmozdítása, továbbá támogatásban részesítik a nem kereskedelmi jellegű, nagy horderejű európai sportrendezvényeket és a szakpolitikai döntéshozatal tudományos megalapozottságát célzó szakmai és statisztikai tevékenységeket a sport területén. A fő kedvezményezettek a tömegsporttal foglalkozó állami szervezetek és civil társadalmi szervezetek lesznek. A Bizottság jelenleg is több előkészítő intézkedést támogat a sport területén. Ezek közé tartozik öt olyan összeurópai projekt, amely az együttműködés erősítését célozza a mérkőzések eredményének tiltott befolyásolása elleni fellépés terén.

További információk

A teljes tanulmány (angolul)

Összefoglaló (angolul)

Összefoglaló (franciául)

Az Európai Bizottság sporttal foglalkozó weboldala

Andrula Vasziliu honlapja

Kövesse Andrula Vasziliut a Twitteren @VassiliouEU

Kapcsolattartók:

Dennis Abbott (+32 2 295 92 58); Twitter: @DennisAbbott

Dina Avraam (+32 2 295 96 67)


Side Bar

Mon compte

Gérez vos recherches et notifications par email


Aidez-nous à améliorer ce site