Navigation path

Left navigation

Additional tools

EU-bővítés: 2014. évi prioritások

European Commission - IP/13/930   16/10/2013

Other available languages: EN FR DE DA ES NL IT SV PT FI EL CS ET LT LV MT PL SK SL BG RO HR

Európai Bizottság

Sajtóközlemény

Brüsszel, 2013. október 16.

EU-bővítés: 2014. évi prioritások

A ma elfogadott éves jelentésekben az Európai Bizottság Albánia esetében a tagjelölti státusz megadását, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság esetében immáron egymás után ötödszörre a csatlakozási tárgyalások megkezdését ajánlja. A Bizottság egyúttal értékelte a Nyugat-Balkán más országai és Törökország által az elmúlt évben az uniós csatlakozás előkészületei terén elért haladást. Tekintettel az izlandi kormánynak a csatlakozási tárgyalások felfüggesztésére vonatkozó döntésére, Izlandról egyszerűsített jelentés készült, amely számba veszi, hogy az ország jogrendje jelen állás szerint mennyire igazodik az uniós jogrendhez.

Az éves bővítési csomag előterjesztése kapcsán Štefan Füle biztos így fogalmazott: „A bővítés folyamatban van, a bővítési politika pedig a gazdasági válság ellenére is jól működik – valójában maga is része a gazdasági válság megoldásának. A bővítés továbbra is az egyik leghatékonyabb uniós politika, amely azáltal, hogy első sorban alapvető kérdésekkel – mint például a korrupció elleni küzdelemmel, a megfelelő gazdasági kormányzással, a véleménynyilvánítás és a tömegtájékoztatás szabadságával, az emberi jogokkal és a kisebbségek védelmével – foglalkozik, megerősíti a politikai és gazdasági stabilitást, és nem csupán a csatlakozni kívánó országokban, hanem az EU egészében is.”

A ma elfogadott bővítési stratégia megerősíti, hogy az EU által húsz évvel ezelőtt elfogadott koppenhágai tagsági kritériumok továbbra is alapvető fontossággal bírnak. E kritériumok közé tartozik a jogállamiság elve, amely változatlanul a bővítési folyamat sarokköve. Az érintett országoknak a csatlakozási tárgyalások korai szakaszában többek között az igazságügyi, illetve a szervezett bűnözés és a korrupció elleni küzdelemmel kapcsolatos feladatokat kell megoldaniuk ahhoz, hogy meggyőző, fenntartható eredményeket tudjanak felmutatni.

A gazdasági világválság valamennyi ország számára egyértelművé tette: gazdasági kormányzásuk megerősítésére és versenyképességük javítására van szükség. Ezen célok megvalósítását segítendő a Bizottság számos javaslatot terjesztett elő, többek között bevezette a nemzeti gazdasági reformstratégiákat és az államháztartási rendszerek javítására irányuló cselekvési terveket.

Egyes bővítési országokban a közelmúltbeli események rávilágítottak a demokratikus intézmények megerősítésének és a demokratikus folyamatok inkluzívabbá tételének jelentőségére. A Nyugat-Balkán valamennyi országának és Törökországnak további reformintézkedéseket kell tennie annak érdekében, hogy a véleménynyilvánítás szabadságának védelme és a kisebbségekhez tartozó személyek, köztük a romák jogainak védelme a gyakorlatban is megvalósuljon. Átfogóbb intézkedésekre van szükség a társadalom más kiszolgáltatott csoportjainak a megkülönbözetés – különösen a szexuális irányultságon alapuló megkülönböztetés – elleni védelme érdekében. A csatlakozási folyamat során a Bizottság nagyobb jelentőséget fog tulajdonítani ezeknek a kérdéseknek, és ennek jegyében egyrészt célirányosabb előcsatlakozási támogatást fog nyújtani, másrészt erre a célra elkülönített eszközön keresztül fokozott támogatást fog nyújtani a romák integrációjához.

Az egyes országokkal kapcsolatos részletes megállapítások és ajánlások a következő feljegyzésekben olvashatók:

Montenegró: MEMO/13/893

Szerbia: MEMO/13/894

Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság: MEMO/13/890

Albánia MEMO/13/888

Bosznia-Hercegovina: MEMO/13/889

Koszovó*: MEMO/13/892

Törökország: MEMO/13/895

Izland: MEMO/13/891

* Ez a megnevezés nem érinti a jogállással kapcsolatos álláspontokat, továbbá összhangban van az 1244 (1999) ENSZ BT-határozattal és a Nemzetközi Bíróságnak a koszovói függetlenségi nyilatkozatról szóló véleményével.

Háttér

ORSZÁGONKÉNTI ÉRTÉKELÉS

MONTENEGRÓ: tagjelölt ország – csatlakozási kérelmét 2008-ban nyújtotta be. A csatlakozási tárgyalások 2012 júniusában kezdődtek meg. Két tárgyalási fejezetet nyitottak meg, és ezeket ideiglenesen le is zárták. Az „átvilágítási” találkozók lezárultak. Júniusban Montenegró cselekvési terveket fogadott el a 23. (igazságszolgáltatás és alapvető jogok) és a 24. (a szabadság, a biztonság és a jog érvényesülése) tárgyalási fejezetre vonatkozóan. A Bizottság ezekre vonatkozó kedvező értékelését követően az EU szeptemberben felkérte Montenegrót, hogy nyújtsa be a szóban forgó fejezetekre vonatkozó tárgyalási álláspontját. Montenegró október elején nyújtotta be a tárgyalási álláspontját.

SZERBIA: tagjelölt ország – csatlakozási kérelmét 2009-ben nyújtotta be, és 2012 márciusában kapott tagjelölt státuszt. Az EU közvetítésével Belgrád és Pristina között zajló párbeszéd 2011 márciusában kezdődött. A kapcsolatok normalizálását vezérlő elvekről szóló első megállapodást 2013 áprilisában kötötték meg Koszovóval. A reformok Szerbiában is új lendületet kaptak. Az Európai Tanács 2013 júniusában a csatlakozási tárgyalások megkezdése mellett döntött. A Szerbia csatlakozási tárgyalásaival foglalkozó első kormányközi konferenciára legkésőbb 2014 januárjában kerül sor, azt követően, hogy a Tanács elfogadja a tárgyalási keretet, amelyre a Bizottság 2013 júliusában terjesztette elő javaslatát. Mindeközben 2013 szeptemberében megkezdődött az „átvilágítási folyamat”. A stabilizációs és társulási megállapodás szeptember 1-jén lépett hatályba.

MACEDÓNIA VOLT JUGOSZLÁV KÖZTÁRSASÁG: tagjelölt ország – csatlakozási kérelmét 2004-ben nyújtotta be. Az ország továbbra is megfelelően teljesíti a politikai kritériumokat. A tavaly év végi politikai válság egyértelművé tette az inkluzívabb és konstruktívabb politika szükségességét. A magas szintű csatlakozási párbeszéd határozottabb irányt adott az uniós csatlakozással összefüggő reformtörekvéseknek, amelyeknek már az eredményei is látszódnak. Nagyobb figyelmet kell fordítani a végrehajtás hatékonyságára, a véleménynyilvánítás szabadsága terén tapasztalható hiányosságok orvosolására és a bíróságok függetlenségének és felkészültségének javítására. A Bizottság öt éve folyamatosan minden évben a csatlakozási tárgyalások megindítását ajánlotta. A Tanács még nem határozott a kérdésben. A Bizottság véleménye szerint a csatlakozási tárgyalások megindításáról szóló döntés elősegítené a névkérdés megoldásához szükséges feltételek megteremtését és a jószomszédi kapcsolatok kialakítását is.

ALBÁNIA: potenciális tagjelölt ország – csatlakozási kérelmét 2009-ben nyújtotta be. A júniusi parlamenti választások rendben lezajlottak. Albánia egy sor fontos jogszabályt, köztük a tagjelölti státusz elnyerése szempontjából kulcsfontosságú rendelkezéseket fogadott el, és további lépéseket tett a korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelem terén. Mindezek alapján a Bizottság [abból kiindulva, hogy Albánia folytatja a szervezett bűnözés és a korrupció elleni intézkedéseket, a tagjelölti státusz megadását ajánlja.] Ahhoz, hogy a Bizottság az Albániával folytatandó csatlakozási tárgyalások megkezdésére vonatkozó ajánlást tudjon tenni, Albániának kulcsfontosságú területeken, többek között a jogállamiság biztosítása terén kell fokoznia az erőfeszítéseit.

BOSZNIA-HERCEGOVINA: potenciális tagjelölt ország – a többi nyugat-balkáni országhoz hasonló európai uniós perspektívával rendelkezik. A Bosznia-Hercegovinával folytatott magas szintű párbeszéd előző évi megindításának pozitív hatása volt, de a Bosznia-Hercegovina vezetői által eddig elért eredmények elmaradnak a várakozásoktól. Az EU-val folytatott kapcsolatok holtpontra jutottak. Jelentős erőfeszítésekre van szükség ahhoz, hogy teljesüljenek egy stabilizációs és társulási megállapodás hatálybalépésének feltételei, illetve lehetőség legyen egy hiteles csatlakozási kérelem benyújtására.

KOSZOVÓ: potenciális tagjelölt ország – a nyugat-balkáni régió többi országához hasonló európai uniós perspektívával rendelkezik. Az EU közvetítésével Pristina és Belgrád között zajló párbeszéd 2011 márciusában kezdődött. A kapcsolatok normalizálását vezérlő elvekről szóló első megállapodást 2013 áprilisában kötötték meg Szerbiával. 2013 júniusában a Tanács felhatalmazta a Bizottságot, hogy kezdjen tárgyalásokat Koszovóval a stabilizációs és társulási megállapodásról. A tárgyalások rövidesen megkezdődnek.

TÖRÖKORSZÁG: tagjelölt ország – csatlakozási kérelmét 1987-ben nyújtotta be. A csatlakozási tárgyalások 2005 októberében kezdődtek; azóta 13 fejezetet nyitottak meg, amelyek közül egyet zártak le ideiglenesen. 2013 júniusában a Tanács a regionális politikáról és a strukturális eszközök koordinációjáról szóló 22. tárgyalási fejezet megnyitása mellett döntött, és a tanácsi közös álláspontot az Általános Ügyek Tanácsának kell majd megerősítenie a Bizottság éves jelentésének előterjesztését követően. A Bizottság határozott véleménye, hogy az EU-nak fokoznia kell a Törökországgal kapcsolatos elkötelezettségét annak érdekében, hogy az Unió továbbra is referenciaként szolgáljon a reformok tekintetében.

IZLAND: tagjelölt ország – csatlakozási kérelmét 2009-ben nyújtotta be. A csatlakozási tárgyalások 2010 júniusában kezdődtek meg, majd 2013 májusában Izland a tárgyalások felfüggesztése mellett döntött. Az eddigi tárgyalások során 27 fejezetet nyitottak meg, ezek közül 11-et sikerült ideiglenesen lezárni. Mivel Izland tagja az EGT-nek és a schengeni térségnek, joganyagának nagy része már jelenleg is összhangban áll az uniós joggal.

További információ

A dokumentumok itt érhetőek el:

http://ec.europa.eu/enlargement/countries/strategy-and-progress-report/index_en.htm

Kapcsolattartók:

Peter Stano (+32 2 295 74 84)

Anca Paduraru (+32 2 296 64 30)


Side Bar

My account

Manage your searches and email notifications


Help us improve our website