Chemin de navigation

Left navigation

Additional tools

Az Európai Unió 2013. évi irodalmi díjának a göteborgi könyvvásáron kihirdetett nyertesei

Commission Européenne - IP/13/877   26/09/2013

Autres langues disponibles: FR EN DE DA ES NL IT SV PT FI EL CS ET LT LV MT PL SK SL BG RO HR

Európai Bizottság

Sajtóközlemény

Göteborg/Brüsszel, 2013. szeptember 26.

Az Európai Unió 2013. évi irodalmi díjának a göteborgi könyvvásáron kihirdetett nyertesei

A mai napon Andrula Vasziliu, az oktatásügyért, a kultúráért, a többnyelvűségért és az ifjúságpolitikáért felelős európai biztos a göteborgi könyvvásár megnyitóján kihirdette az Európai Unió Irodalmi Díjának 2013. évi nyerteseit. A díjat Európa legjobb feltörekvő szerzőinek elismerésére hozták létre. Az idei év díjazottjai: Isabelle Wéry (Belgium), Faruk Šehić (Bosznia-Hercegovina), Emilios Solomou (Ciprus), Kristian Bang Foss (Dánia), Meelis Friedenthal (Észtország), Lidija Dimkovska (Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság), Katri Lipson (Finnország), Marica Bodrožić (Németország), Tullio Forgiarini (Luxemburg), Ioana Pârvulescu (Románia), Gabriela Babnik (Szlovénia) és Cristian Crusat (Spanyolország). További részleteket a díjazott szerzőkről és műveikről ld. alább.

„Nagy szeretettel gratulálok az idei nyerteseknek. Az Európai Unió Irodalmi Díja a nemzetközi figyelem középpontjába állít olyan új vagy feltörekvő szerzőket, akik másképpen talán nem kapnák meg az őket megillető elismerést hazájukon kívül. Amellett, hogy szeretnénk segíteni az említett írókat abban, hogy műveik új olvasókhoz is eljussanak, célunk az is, hogy a nagyközönséggel remek új európai irodalmat ismertessünk meg, valamint hogy bővüljön az irodalmi kínálat. Mindez hosszútávon egy új, csaknem félmilliárd potenciális olvasóból álló olvasótábor megteremtéséhez is hozzájárulhat. Új, Kreatív Európa elnevezésű programunk lehetővé fogja tenni számunkra, hogy nagyobb mértékben támogassuk a könyvek fordítását, és ezáltal gazdagítsuk a kulturális sokszínűséget” – nyilatkozta Andrula Vasziliu.

A díjazottak 5-5000 euró jutalomban részesülnek. Ám ami ennél is fontosabb: kiadóikat ösztönözzük, hogy pályázzanak uniós támogatásra, hogy díjnyertes könyveiket más európai nyelvekre is lefordíttassák. Az Európai Unió Irodalmi Díjára a jelenlegi EU Kultúra programban részt vevő 37 országból pályázhatnak szerzők (ide tartozik a 28 uniós tagállam, valamint Albánia, Bosznia-Hercegovina, Izland, Liechtenstein, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, Montenegró, Norvégia, Szerbia és Törökország). A nemzeti bírálóbizottságok minden évben a programban részt vevő országok egyharmadában jelölnek győztest, így háromévente az összes ország képviselteti magát.

Az idei győztesek november 26-án, Brüsszelben, ünnepélyes keretek között vehetik át a díjakat. Az eseményen Andrula Vasziliu mellett az irodalmi élet, a kultúra és a politika jeles személyiségei is jelen lesznek. A díjjal kapcsolatos eseményeket az Európai Bizottság, az Európai és Nemzetközi Könyvkereskedők Szövetsége (EIBF), az Európai Írók Tanácsa (EWC) és az Európai Könyvkiadók Szövetsége (FEP) szervezi.

John Mc Namee, az Európai és Nemzetközi Könyvkereskedők Szövetségének elnöke a következőket mondta: „Ismét lelkesedéssel tölt el, hogy új tehetségeket fedezhetek fel, és szívből gratulálok minden egyes idei díjazottnak. A könyvkereskedők örülnek, hogy az Európai Unió Irodalmi Díja hozzájárul ahhoz, hogy az irodalom átlépje a határokat, és már várják, hogy szélesebb palettát, több könyvet, több európai irodalmat kínálhassanak az olvasóknak.”

Pirjo Hiidenmaa, az Európai Írók Tanácsának elnöke a következőképp nyilatkozott : „Európának szüksége van történetekre és mesélőkre. Az igény pedig végtelen az örök témákról szóló könyvekre. Az írók életet adó szikrákat ültetnek az agyakba és a nyelvekbe, és csakis a változás tartja életben a kultúrákat. Ezért mindig öröm új irodalmi hangokat ünnepelni, amelyek biztosítanak minket arról, hogy a kultúra továbbra is gyarapodik és változik.”

„Nagyon örülök, hogy szervezetünk ennyire aktív szerepet vállal az Európai Unió Irodalmi Díjának kiosztásában. Ennek a díjnak köszönhetően új világokat, új kultúrákat fedezhetünk fel a tehetséges díjazott szerzők művein keresztül. Remélem, hogy a 2013-as nyertesek műveit a lehető legtöbb nyelvre lefordítják majd. Véleményem szerint fantasztikus módja ez az európai sokszínűség ünneplésének, mely értéket ápolnunk kell ezekben a válságos időkben” – tette hozzá Piotr Marciszuk, az Európai Könyvkiadók Szövetségének elnöke.

Az idei göteborgi könyvvásáron a román irodalom áll a középpontban. Andrula Vasziliu Mircea Cărtărescu elismert román költő, regényíró és esszéista társaságában vett részt a ma délelőtti megnyitó ünnepségen.

Európa Szeret Olvasni

A 12.15-kor tartandó sajtótájékoztatót követően a biztos részt vesz egy másik rendezvényen is, amely az általa kezdeményezett 'Európa Szeret Olvasni' olvasásnépszerűsítő kampányhoz kapcsolódik. A göteborgi nemzetközi iskola (Internationella Engelska Skolan) kisdiákjaival fog találkozni, akik kedvenc könyveikből olvasnak majd fel. Az Európai Unióban minden ötödik 15 évesről, és sok felnőttről is elmondható, hogy nem tudnak megfelelően olvasni. A kampány célja, hogy felhívja a figyelmet az európai írni-olvasni tudás válságára, és hogy ösztönözze a kedvtelésből történő olvasást. Vasziliu biztos rendszeresen részt vesz gyerekek, tizenévesek és felnőttek részvételével tartott felolvasó programokon. A gyerekekkel tartott eseményeken gyakran megjelenik a többnyelvűség kérdése: arra bátorítják őket, hogy olvassanak hangosan idegen nyelven, és a programok a nyelvi sokszínűség jelentőségét is kiemelik.

Háttér-információk

Az Európai Bizottság évente 3 millió eurót költ műfordítások támogatására, és több mint 2,4 millió euróval támogat a könyvszektorban indított együttműködési projekteket. Az ágazat 23 milliárd euróval járul hozzá az EU GDP-jéhez, és 135 ezer embert foglalkoztat teljes munkaidőben. A műtárgyak és műkincsek után a könyvek jelentik a második legfontosabb kulturális exportcikket az EU-ban.

Amióta 2009-ben létrehozták az Európai Unió Irodalmi Díját, az EU Kultúra program támogatásainak köszönhetően 43 díjazott szerző könyveit fordították le 20 különböző nyelvre, ami összesen 149 fordítást jelentett. A nyertesek emellett kiemelt figyelmet élveznek Európa legjelentősebb könyvvásárain (Frankfurt, London, Göteborg), csakúgy mint a brüsszeli Passaporta fesztiválon.

A könyvkiadás jelentős szerepet játszik a kulturális és kreatív ágazatokon belül, amelyek az uniós GDP 4,5%-át adják, és több mint 8 millió embernek biztosítanak munkahelyet. Bár ezen ágazatok viszonylag ellenállónak bizonyultak a válság során, a digitális korszakváltás, a globalizáció, valamint a kulturális és nyelvi törésvonalak mentén jellemző piaci szétaprózottság jelentős kihívást jelent számukra.

2014 januárjában a Bizottság beindítja új Kreatív Európa programját, melynek célja a kulturális és a kreatív ágazatok versenyképességének növelése, valamint a kulturális sokszínűség előmozdítása. Az új program teljes előirányzott költségvetése a 2014–2020-as időszakra 1,3 milliárd euró, mely 9%-os növekedést jelent a jelenlegi támogatási szinthez képest. A program több mint 4500 könyv lefordításához nyújt majd támogatást, emellett 300 000 művész, kulturális szakember és műveik számára fogja lehetővé tenni, hogy saját országhatáraikon túlra is eljussanak, és nemzetközi tapasztalatokra tegyenek szert.

További információk

A díj honlapja: http://www.euprizeliterature.eu/

Az EU kulturális portálja: http://ec.europa.eu/culture

Andrula Vasziliu honlapja

Kövesse Andrula Vasziliut a Twitteren: @VassiliouEU

Melléklet: A díjazott szerzők és műveik

Isabelle Wéry

Belgium

Marilyn Désossée / Marilyn kicsontozva, Éditions Maelström, 2013.

A liège-i születésű, szerző, színésznő és színházi rendező Isabelle Wéryt háromszor jelölték a belga Prix de la Critique de Théâtre díjra, melyet 2008-ban elnyert La tranche de Jean-Daniel Magnin c. darabjával.

Korábbi művei között szerepel a Monsieur René c. regény, mely René Hainaux belga színész képzeletbeli életrajza és a Saisons culottes amis (Yvette versei) c. könyv. 2013-ban Skaï c. novellája megjelent a belga szerzők műveiből összeállított Feuilleton c. válogatásban.

A Marilyn Désossée egy regény formájába öntött road movie. Főszereplője Marilyn Turkey, akit mindig is lenyűgöztek a romantikus, intim találkozások. Mi az az őrültség, ami két életet összesodor? Marilyn útkeresése nem ismer határokat, igyekszik feltárni a létezés minden szegletét.

Faruk Šehić

Bosznia Hercegovina

Knjiga o Uni / Könyv az Unáról, Buybook d.o.o., 2011.

Faruk Šehić 1970-ben született Bihaćon, és Bosanska Krupában nőtt fel, mely akkor Jugoszlávia része volt. Állatorvosi tanulmányokat folytatott Zágrábban, amikor 1992-ben kitört a háború. 22 évesen önkéntesként belépett a bosznia-hercegovinai hadseregbe, egy 130 főből álló egység parancsnoka lett. A háború után irodalmat tanult, és 1998 óta foglalkozik írással. A kritikusok szerint az egyik legtehetségesebb fiatal író a térségben, az ún. „eltaposott nemzedék” vezéregyénisége.

A Könyv az Unáról egy férfiról szól, aki megpróbálja legyőzni azt a személyes traumáját, melyet az 1992 és 1995 közötti bosznia-hercegovinai háború okozott neki. Három időszakot ölel fel: a gondtalan gyermekkort, amikor egy bosnyák kisvárosban élt a gyönyörű folyóparton, a háborút, és végül a próbálkozásait, hogy normális életet éljen egy lerombolt városban és országban. A könyv azoknak szól, akik a halál és a tömegpusztítás árnyékában is hisznek az élet hatalmában és szépségében. A cselekménnyel párhuzamosan az Una folyóról szóló leírások mitikus, álomszerű dimenziót kölcsönöznek a műnek.

Ciprus

Emilios Solomou

Hμερολóγιο μιας απιστίας / A hűtlenség naplója, Psichogios Publications SA, 2012.

Emilios Solomou 1971-ben született Nicosiában, és a Potami nevű faluban nőtt föl. Történelem-régészet szakon tanult az Athéni Egyetemen. Emellett Cipruson újságírói tanulmányokat is folytatott, és több éven át egy napilapnál dolgozott. Jelenleg görög nyelvet és történelmet tanít egy állami gimnáziumban.

Balta a kezedben c. korábbi regénye elnyerte a Ciprusi Állami Irodalmi Díjat. Számos novellát is írt, melyek különböző irodalmi folyóiratokban jelentek meg.

A hűtlenség naplója c. regény fő témái az idő, a rombolás, az emlékezés és a szerelem. Yiorgos Doukarelis régészprofesszor visszatér arra a szigetre, ahol 20 évvel korábban hírnevet szerzett magának, amikor is feltárta egy 5000 éve megölt fiatal terhes nő maradványait. Az ásatás során szerelmi viszonyba került Antigoni nevű diákjával, akivel össze is házasodtak, miután a professzor elvált feleségétől. A szigetre hat hónappal Antigoni rejtélyes eltűnése után tér vissza. Yiorgos ezúttal azok után a titkos szálak után kutat, amelyek az életében fontos három nővel összekötik, a jelenből a múlt felé haladva.

Dánia

Kristian Bang Foss

Døden kører audi / A halál Audival jár, Gyldendal, 2012.

Az 1977-ben született Kristian Bang Foss először matematikát és fizikát tanult az egyetemen. 2003-ban szerzett diplomát a Dán Író Akadémián.

Első regénye, a Fiskens vindue (A halak ablaka) 2004-ben jelent meg, és stílusával, valamint a látszólag hétköznapi tevékenységek és törekvések ábrázolási módjával lenyűgözte a kritikusokat. Bemutatkozását a Stormen i 99 (Vihar 99-ben) követte. A regény egy átlagos munkahelyi környezetben játszódik, mely - bámulatos fekete humorral megírt sorokon keresztül - rágalmazások, hatalmi játékok és egyéb abszurd események epicentrumává válik.

A Døden kører audi / A halál Audival jár 2008-ban játszódik.

Asger a barátnőjével és annak lányával Koppenhágában él, ahol egy reklámügynökségnél dolgozik. A hitelválság épp elkezdi szedni első áldozatait, és egy katasztrofális hirdetési kampány eredményeképp Asgert kirúgják. Napjait a kanapén tengeti, súly- és alkoholproblémákkal kezd küzdeni. Barátnője elhagyja, ő pedig egy sydhavni lakásba költözik, ahol mindenkitől elszigetelődik. Fél évvel később fogyatékosgondozói állást vállal, egy Waldemar nevű beteg ápolója lesz, aki egy marokkói gyógyítóhoz szeretne eljutni. Asger szkeptikus, de segít pénzt gyűjteni az utazáshoz. Nekivágnak, hogy autóval átszeljék Európát, majd rádöbbennek, hogy egy fekete Audi követi őket. Ahogy közelednek Marokkóhoz, az utazásuk egyre inkább egy versenyfutás a halállal.

Marica Bodrožić

Németország

Kirschholz und alte Gefühle / A cseresznyefa asztal, Luchterhand Literaturverlag, 2012.

Marica Bodrožić 1973-ban született a horvátországi Svibben, az akkori Jugoszláviában. Tíz éves korában Németországba költözött. Esszéket, regényeket és verseket ír, emellett műfordító, kreatív írást tanít, és egy dokumentumfilmet is készített.

A cseresznyefa asztal c. műben Arjeta Filipo egy fiatal nő, akit a jugoszláv polgárháború megfosztott hazájától. Amikor visszaköltözik otthonába, talál néhány régi fényképet, melyek segítségével megért bizonyos, korábban homályosnak tűnő részleteket az életéből. Sok mindent sikerül kellő távolságból szemlélnie, de nem így történik ez a nagymamája asztalával. Miközben a fényképeket nézegeti a megöröklött asztalnál ülve új berlini lakásában, emlékek tolulnak fel benne. Mintha a cseresznyefa asztal megosztaná vele mindazokat a történeteket, amelyeknek tanúja volt az évek során.

Meelis Friedenthal

Észtország

Mesilased / A méhek, AS Varrak, 2012.

A szintén 1973-ban született Meelis Friedenthal egy XIII. századi, a látásról és a látóképességről szóló filozófiai-teológiai értekezésről írta doktori disszertációját. Jelenleg a Tartui Egyetemi Könyvtár vezető kutatója, korábban a teológia és a történelemtudományi kar oktatójaként is dolgozott. Friedenthal első regénye, az Aranykor, egy országos versenyen harmadik helyezést ért el 2004-ben. A következő évben Nerissa c. művével egy észt tudományos-fantasztikus díjat nyert. Emellett tagja az Algernon c., interneten megjelenő folyóirat szerkesztőségének, amely tudományos-fantasztikus írásokat, híreket és cikkeket publikál.

A Mesilased egy Laurentius Hylas nevű diák kalandjait írja le, aki a Leideni Egyetemről a livóniai Tartu városában található Academia Gustavo-Carolina felé utazik.

Tarturól az hírlik, hogy a múzsák városa, de Laurentius csak éhező embereket és nyirkos házakat lát. Egyre melankolikusabb lesz, és fél, hogy újra találkozik azokkal a szellemekkel, amelyek gyerekkora óta kísértik. Laurentius egy professzortól hall Boyle gyógyító elméleteiről, és megfogadja a mértékletes vérlebocsátásra vonatkozó tanácsokat, hogy kigyógyuljon állapotából. Sajnos azonban ez nem hozza meg a várt eredményt, és Laurentius elájul a vérveszteségtől. A legyengültség homályában meglát egy lányt, akinek „szeme, mint az arany, mint a sötét méz, légzése mint a zümmögés”. Egyre többször megjelenik neki éjszaka, étellel kínálja. Később Laurentius furcsa dolgokra figyel fel maga körül.

Lidija Dimkovska

Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság

РЕЗЕРВЕН ЖИВОТ / Tartalék élet, Ili-Ili, 2012.

Lidija Dimkovska 1971-ben született a Szkopjéban. Költő, regényíró, esszéista és fordító. Összehasonlító irodalomtudományt tanult a Szkopjei Egyetemen, és román irodalomból doktorált a Bukaresti Egyetemen. Bukarestben macedón nyelvet és irodalmat oktatott, a szlovén Nova Gorica-i Egyetemen pedig világirodalmat. 2001 óta a szlovéniai Ljubljanában él, szabadúszó íróként dolgozik, emellett román és szlovén irodalmi műveket fordít macedón nyelvre. A Blesok c. online irodalmi folyóirat költészeti rovatának szerkesztője macedón és angol nyelven.

A Tartalék élet egy sziámi ikerpárról szól, Srebráról és Zlatáról, akik egyéniségükért, magánszférájukért, saját külön életükért küzdenek. A történet, amelyet Zlata mesél el, 1984 júniusában kezdődik egy szkopjei külvárosi délutánon. 2012. augusztus 18-án ér véget, ugyanazon a helyen. A szereplők jövendőmondósdit játszanak, hogy eldöntsék, ki kihez megy majd feleségül, hány évesen, stb. Később, a regény során, próféciáik beteljesednek, de tragikus módon. A történet kezdetén Srebra és Zlata játszanak, a végén pedig Zlata lányai, Marta és Marija, akik szintén ikrek. A kör bezárul: 28 évnyi élet, növekedés, szenvedés, szeretet és gyűlölet. Az összenőtt ikrek szétválasztását körülvevő sötétség egyben a jugoszláv tagköztársaságok felbomlását is felidézi.

Katri Lipson

Finnország

Jäätelökauppias / A fagyiárus, Tammi Publishers, 2012.

Katri Lipson Helsinkiben született 1965-ben. A középiskola után orvosnak tanult Svédországban, és az Uppsalai Egyetem Orvostudományi Karán szerzett diplomát 1993-ban. Azóta gyakorolja hivatását, dolgozott már Svédországban, Afrikában és Finnországban. Mindig is foglalkozott írással, művei között szerepelnek mesék, novellák, versek, színdarabok és regények. Első regényét, melynek címe Az űrhajós (Kosmonautti), 2008-ban jelölték a Finlandia-díjra, és a szerző elnyerte vele a Helsingin Sanomat c. napilap "Az év elsőkönyvese" díját. Második regénye, a Jäätelökauppias (A fagyiárus), 2012-ben jelent meg. Lipson a finnországi Vantaa-ban él családjával.

A Jäätelökauppias egy játékos és bájos történet, mely javarészt az 1940-es és '50-es évek Csehszlovákiájában játszódik, de a jelenbe is elkalandozik. Egy filmstáb új filmet forgat. A rendező forgatókönyv nélkül akar dolgozni. A film kronológiai rendben készül, hogy a színészek ne tudják kitalálni az általuk megformált szereplők sorsát. Egyszerre játsszák és élik szereplőik életét, de vajon ezeknek a fiktív karaktereknek az élete válhat-e valósabbá, mint maga a valóság? És végtére is, mi a különbség a valós és a kitalált, vagy fiktív tapasztalatok között? Ez a regény úgy ábrázolja az életet, mint különböző részletek és történetek gyűjteményét, és lapjain a történelem lebilincselő párbeszédet folytat a jelennel.

Tullio Forgiarini

Luxemburg

Amok – Eng Lëtzebuerger Liebeschronik / Ámok – Egy luxemburgi love story, Éditions Guy Binsfeld, 2011.

Tullio Forgiarini 1966-ban született a luxemburgi Neudorfban, olasz apa és luxemburgi anya gyermekeként. Történelmet tanult Luxemburgban és Strasbourgban. 1989 óta történelem-, latin- és földrajztanár a Lycée du Nord gimnáziumban a luxemburgi Wiltzben. Emellett sokat foglalkozik szociálisan hátrányos helyzetű gyerekekkel. Forgiarini sötét történeteket ír, elsősorban franciául, műveiben érezhető a noir stílusú krimik és a zsáner filmek hatása. Írásai újságokban, folyóiratokban és antológiákban jelennek meg, emellett több regényt is publikált. Házas, Luxemburgban él.

Az Ámok 17 rövid fejezetben meséli el, ahogy egy kamasz keresi a szerelmet, az elismerést, a boldogságot és helyét a mai társadalomban. Sokszor durva nyelvezetével meggyőzően tükrözi a társadalmi elszigeteltséget, az elhanyagoltságot, a jövőkép hiányát, a viselkedési zavarokat és a manapság oly gyakori értelmetlen erőszakot. Olyan mindennapi valóságelemeket tár fel, amelyeket sokszor mellőz a média és közvita tárgyát sem képezik. A mű mintegy beletaszítja az olvasót a főszereplő képzeletbeli és találékonyan megalkotott álomvilágaiba, amelyek azon kudarcra ítélt próbálkozásait jelképezik, hogy elszökjön a kezelhetetlen valóságból.

Ioana Pârvulescu

Románia

Viaţa începe vineri / Az élet pénteken kezdődik, Humanitas Publishing, 2009.

Ioana Pârvulescu 1960-ban született Brassóban, és a Bukaresti Egyetem Bölcsészettudományi Karán szerzett diplomát 1983-ban. 1996 óta modern irodalmat oktat ugyanott, 1999-es, Irodalmi előítéletek: a román irodalom értelmezésének kényelmes alternatívái c. doktori disszertációjával pedig megszerezte a PhD fokozatot. A Humanitas Publishing House Cartea de pe noptieră (Esti olvasmányok) kiadványainak sorozatszerkesztője volt, és a România literară c. irodalmi folyóirat szerkesztőjeként dolgozott. Tagja a Román Írók Szövetségének, és alapító tagja a román Összehasonlító Irodalomtudományi Társaságnak.

Az élet pénteken kezdődik a régmúlt időkbe tett különleges és bájos utazás. A történet kezdetén egy fiatalember eszméletlenül fekszik az utcán egy bukaresti külvárosban. Senki sem tudja, hogy ki ő, mindenkinek más és más elképzelése van arról, hogyan kerülhetett oda. A különböző szereplők történetei szorosan egymásba fonódva bontakoznak ki, és körvonalazódnak a legfontosabb szereplő tulajdonságai, amely, mint később kiderül, maga Bukarest városa. Akár azt is mondhatnánk, hogy mi magunk élünk a szereplők jövőjében. És így tesz Dan Creţu is, alias Dan Kretzu, a ma újságírója, akit egy misztikus folyamat visszaröpít a múltba, épp annyi időre, hogy egy csodálatos pillantást vethessünk egy távoli, már-már elfeledett világba, mely ugyanakkor nagyon is tovább él szívünkben.

Szlovénia

Gabriela Babnik

Sušna doba / Száraz évszak, Študenstska Založba, 2012.

Gabriela Babnik 1979-ben született a németországi Göppingenben. A Ljubljanai Egyetemen folytatott tanulmányai után Nigériában élt egy ideig, mesterfokozatát a modern nigériai regényirodalomból szerezte. 2002-től kezdve rendszeresen publikál cikkeket a nagyobb szlovén napi- és hetilapokban. 2005-ben összehasonlító irodalomtudományból és irodalomelméletből szerzett diplomát a Ljubljanai Egyetemen.

2007-ben megjelent első regénye, a Koža iz bombaža (Pamutbőr) elnyerte a Szlovén Kiadók Szövetségének „Legjobb Első Regény” díját. Második regénye, V visoki travi (Magas fűben) 2010-ben a Kresnik-díj döntősei közé került.

A Száraz évszak egy szokatlan szerelmi történetről szól. Anna egy 62 éves közép-európai tervező, Ismael pedig egy 27 éves afrikai, aki az utcán nőtt fel, ahol gyakran volt bántalmazás áldozata. Ami összeköti őket, az a magányuk, tragikus gyerekkoruk és a száraz évszak, vagyis a Harmattan, melynek idején nem virágzik se természet, se szerelem. Anna hamar ráébred, hogy a köztük lévő ürességet valójában nem a bőrszínük, vagy az életkoruk közötti különbség okozza, hanem mindenekelőtt az, hogy ő egy nyugati kultúrához tartozik, ahol elvesztette vagy elhagyta a számára előre kijelölt lány-, feleség- és anyaszerepet. A szex nem győzi le a magányt és a múlt elfojtott titkai a felszínre törnek egy olyan világban, melyet Anna sokkal kegyetlenebbnek, de egyben ártatlanabbnak lát, mint a sajátját.

Cristian Crusat

Spanyolország

Breve teoría del viaje y el desierto / Az utazás és a sivatag rövid elmélete, Editoriales

Pre-Textos, 2011.

Az 1983-ban született Cristian Crusat az alábbi könyvek szerzője: Estatuas (2006.), Tranquilos en tiempo de guerra (2010.) és Breve teoría del viaje y el desierto (2011.). 2010-ben megkapta a nemzetközi Manuel Llano-díjat. Esszéi, fordításai és az összehasonlító irodalomtudomány témakörében írt cikkei számos spanyol és latin-amerikai folyóiratban megjelentek. 2012-ben Crusat szerkesztette és spanyolra fordította Marcel Schwob francia író kritikai esszékötetét, mely El deseo de lo único. Teoría de la ficción címen jelent meg. Spanyol nyelvet és irodalmat tanít külföldön.

Az utazás és a sivatag rövid elmélete című kötet hat elbeszélése az emberi tapasztalatok egész skáláját tárgyalja. Világkörüli útra viszik az olvasót a Földközi-tenger partjának kopár tájairól a kiváló szerb író, Milorad Pavić műveiig. Minden szereplő egy kinyilatkoztatásra vár, azt keresik, annak lehetőségeit kutatják, de nem történik meg zsibbadt jelenükben. És mégis, paradox módon úgy tűnik, képtelenek hatékonyan fellépni, talán Lena kivételével, aki az álmok lebegő világából ír. Azonban a sors, vagy akár a merő véletlen (egy jelentéktelen esemény, valaki elájul egy nudista strandon, egy soha meg nem történt repülőgép-szerencsétlenség) egy szempillantás alatt fel tudja fedni egy szereplő elszigeteltségének valódi jellegét.

Kapcsolattartók:

Dennis Abbott (+32 2 295 92 58); Twitter: @DennisAbbott

Dina Avraam (+32 2 295 96 67)


Side Bar

Mon compte

Gérez vos recherches et notifications par email


Aidez-nous à améliorer ce site