Navigation path

Left navigation

Additional tools

A közös agrárpolitika (KAP) reformja: politikai megállapodás a fennmaradó kérdésekről

European Commission - IP/13/864   24/09/2013

Other available languages: EN FR DE DA ES NL IT SV PT FI EL CS ET LT LV MT PL SK SL BG RO HR

Európai Bizottság

Sajtóközlemény

Brüsszel, 2013. szeptember 24.

A közös agrárpolitika (KAP) reformja: politikai megállapodás a fennmaradó kérdésekről

Az Európai Parlament, a Miniszterek Tanácsa és az Európai Bizottság ma este (a 2014 és 2020 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi kerethez kapcsolódóan) politikai megállapodásra jutott a KAP reformjának azon néhány kérdéséről, amelyek nyitva maradtak a reformra vonatkozó, június 26-i politikai megállapodást (lásd IP/13/613 és MEMO/13/621) követően.

Nagy örömmel tölt el, hogy miután júniusban megállapodásra jutottunk a KAP-reformcsomag nagy részéről, most véglegesíteni tudtuk a reform egészét” – nyilatkozta ma este Dacian Cioloș, a mezőgazdaságért felelős európai biztos. „Elismeréssel adózom a minisztereknek és az európai parlamenti képviselőknek azért, hogy képesek voltak az együttdöntési eljárás szabályait tiszteletben tartó módon kompromisszumra jutni ezekben a kérdésekben. A mai megállapodást követően reményeim szerint gyorsan megtarthatjuk a hivatalos szavazást az Európai Parlamentben és a Tanácsban, így még az év vége előtt hivatalosan elfogadásra kerülhetnek a jogszabályszövegek és a 2014. évre vonatkozó átmeneti rendelkezések, amelyek 2014. január 1-jével hatályba is léphetnek. Ez fontos az európai mezőgazdasági termelők számára, mert így jobban láthatják, mi történik majd a következő évben.”

Ha a két intézmény hivatalosan is jóváhagyja, és ha elfogadásra kerülnek az Unió 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó általános költségvetéséről szóló jogi aktusok, akkor a ma esti megegyezés jelenti az utolsó elemét annak az általános megállapodásnak, amely új, a társadalmi elvárásokat jobban figyelembe vevő irányt szab a közös agrárpolitikának.

A mai megállapodás fő elemei alább kerülnek bemutatásra. Ezek kiegészítik a júniusi megállapodást – lásd a MEMO/13/621 számú tájékoztatót. (Hamarosan közzétételre kerül a tájékoztató egységes szerkezetbe foglalt változata, amely lefedi a teljes reformcsomagot.)

Közvetlen kifizetések

„Maximalizálás” és „fokozatos csökkentés” Megállapodás született a kötelező „fokozatos csökkentés” és az önkéntes „maximalizálás” kérdésében. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az egyes mezőgazdasági üzemeknek közvetlen kifizetés formájában nyújtott támogatás összege [a „kizöldítési” kifizetés nélkül] a 150 000 EUR-t meghaladó összegek esetében legalább 5%-kal csökkenni fog. A foglalkoztatás figyelembevétele érdekében a számítás elvégzése előtt le lehet vonni a bérköltségeket. Nem kell ilyen csökkentést alkalmazni azon tagállamok esetében, amelyek az „átcsoportosítással nyújtható támogatást” alkalmazzák, azaz a nemzeti keretük legalább 5%-át visszatartják, és újraosztják azt valamennyi mezőgazdasági üzem első hektárjai után. Megjegyzés: az ezzel a mechanizmussal „megtakarított” összegek az érintett tagállamban/régióban maradnak. Átkerülnek a megfelelő vidékfejlesztési keretbe, és társfinanszírozási követelmények nélkül felhasználhatók.

Külső konvergencia: Az egyes tagállamok közvetlen kifizetéseket szolgáló nemzeti keretei fokozatosan kiigazításra kerülnek oly módon, hogy azokban a tagállamokban, amelyekben az átlagos kifizetések (egy hektárra jutó EUR-ban) jelenleg alatta maradnak az uniós átlag 90%-ának, fokozatosan nőni fog a keret (az ott alkalmazott jelenlegi mérték és az uniós átlag 90%-a közötti különbség 1/3-ával). Ezt kiegészíti az arra vonatkozó garancia, hogy 2019-re valamennyi tagállam el fog érni egy minimális szintet. Az átlagosnál nagyobb összegekben részesülő többi tagállam számára rendelkezésre álló összegek ennek megfelelően kerülnek majd kiigazításra.

Összegek átcsoportosítása a pillérek között: A tagállamoknak lehetőségük lesz arra, hogy a közvetlen kifizetésekre fordítandó nemzeti pénzügyi keretük (1. pillér) legfeljebb 15%-át átcsoportosítsák a vidékfejlesztési keretükbe. Ezeket az összegeket nem kell majd társfinanszírozni. A tagállamok dönthetnek majd úgy is, hogy a nemzeti vidékfejlesztési keretük legfeljebb 15%-át – vagy azon tagállamok esetében, amelyek kevesebb forrásban részesülnek, mint a közvetlen kifizetések uniós átlagának 90%-a, legfeljebb 25%-át – átcsoportosítják a közvetlen kifizetésekre fordítandó keretükbe.

Vidékfejlesztés

Nemzeti juttatások: A tagállamonkénti vidékfejlesztési juttatásokat az alaprendelet tartalmazza, azzal a lehetőséggel, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktus útján ezek az összegek kiigazításra kerüljenek, amennyiben ez technikai okokból szükséges, vagy ha egy jogalkotási aktus ezt előírja.

Társfinanszírozási arány: Az uniós társfinanszírozás maximális mértéke a legtöbb kifizetés esetében a következő lesz: legfeljebb 85% a kevésbé fejlett régiókban, a legkülső régiókban és a kisebb égei-tengeri szigeteken, 75% egyes átmeneti régiókban, 63% más átmeneti régiókban és 53% az egyéb régiókban. Magasabb is lehet azonban a társfinanszírozási arány a tudásátadást, az együttműködést, a termelői csoportok és szervezetek létrehozását támogató intézkedések és a fiatal mezőgazdasági termelők mezőgazdasági tevékenységének megkezdéséhez nyújtott támogatások esetében, a LEADER-projektek kapcsán, valamint a különféle intézkedések keretében a környezetvédelemhez és az éghajlatváltozáshoz kapcsolódóan felmerülő kiadások esetében.

További információk

IP/13/613

MEMO/13/621

Kapcsolattartók:

Fanny Dabertrand (+32 2 299 06 25)

Roger Waite (+32 2 296 14 04)


Side Bar

My account

Manage your searches and email notifications


Help us improve our website