Chemin de navigation

Left navigation

Additional tools

Az EKT kiteljesítéséről szóló jelentés: még nem működik, de kialakulóban van az egységes kutatási piac

Commission Européenne - IP/13/851   23/09/2013

Autres langues disponibles: FR EN DE DA ES NL IT SV PT FI EL CS ET LT LV MT PL SK SL BG RO GA HR

Európai Bizottság

Sajtóközlemény

Brüsszel, 2013. szeptember 23.

Az EKT kiteljesítéséről szóló jelentés: még nem működik, de kialakulóban van az egységes kutatási piac

Az Európai Bizottság a mai napon közzétette az egységes kutatási piac vagy más szóval az Európai Kutatási Térség (EKT) aktuális állapotáról szóló első átfogó elemzést. A tényeken nyugvó jelentés alapul szolgál az olyan célterületeken elért eredmények értékeléséhez, mint például a kutatók nyitott és tisztességes feltételek szerinti felvétrele vagy a tudományos ismeretek jobb áramlása. A jelentésből kiderül, hogy történtek előrelépések, ugyanakkor a legjobban teljesítő kutatóintézetekre is várnak még megoldandó feladatok 2014-ig, az uniós vezetők által az EKT megvalósítására meghatározott határidőig. Jelentős különbségek vannak továbbá az éllovasok és a sereghajtók között (MEMO/13/807).

Máire Geoghegan-Quinn, a kutatásért, az innovációért és a tudományért felelős európai biztos a következőképpen nyilatkozott: „A jelentés tanúsága szerint továbbra is sok a tennivaló. A kutatás-fejlesztés területén alapvető fontosságúak a beruházások, de a források legoptimálisabb felhasználásához teljes mértékben működőképes kutatási és innovációs rendszerekre van szükség. Ezért arra kérünk minden uniós tagállamot és a kutatásban, illetve a kutatás finanszírozásában érintett felet, hogy tegyen jelentős erőfeszítéseket az EKT kiépítése érdekében.”

Az Európai Kutatási Térség célja, hogy a kutatók, a kutatóintézetek és a vállalkozások adott esetben könnyebben tudják más tagállamban folytatni kutatói tevékenységüket, határokon túli kollegáikkal is versenybe szállhassanak vagy együttműködhessenek. Ezáltal megerősödhetnek, versenyképesebbé válhatnak az uniós tagállamok kutatási rendszerei, így hatékonyabban tudnak együttműködni a főbb kihívások kezelésében.

Bár a jelentés hangsúlyozza, hogy az összes célterületen történt előrelépés, kiemel azonban több olyan területet, amelyek továbbra is aggodalomra adnak okot, többek között a következőket:

  1. A K+F-be irányuló közberuházásoknak a teljes kormányzati kiadásokhoz viszonyított aránya több tagállamban is visszaesőben van;

  2. A tagállami kutatási programok még mindig eltérő szabályok szerint működnek például a jelentéstételt illetően, ami megnehezíti a transznacionális kutatási együttműködést;

  3. Egyes infrastruktúrák – például a nagy energiájú lézerek vagy az óriásteleszkópok– fejlesztését és hasznosítását pénzügyi, igazgatási és politikai akadályok hátráltatják, és sokszor a tagállami szabályok vagy a piacra lépés magas költségei miatt más tagállamok kutatói nem tudnak azokhoz hozzáférni;

  4. Még mindig nem minden kutatási állás esetében valósult meg a nyílt, átlátható és érdemalapú munkaerő-felvételi eljárások széles körű alkalmazása. Így például a betöltendő állások több mint fele nem kerül az EURAXESS álláskereső portálon keresztül európai szinten meghirdetésre. Ez akadályozza a kutatói mobilitást, ami azzal járhat, hogy nem mindig az arra legalkalmasabb személy kapja meg az állást;

  5. A nemek közötti egyenlőség hiánya miatt a női kutatók tehetsége még mindig kárba vész. Ez egyébként az EKT azon területe, ahol a legkevésbé történt előrelépés;

  6. Európában az ipar viszonylag kevés kutatót foglalkoztat, a kutatók pedig nem eléggé felkészültek a munkaerő-piaci szereplésre.

Háttér

Az uniós vezetők több alkalommal is hangsúlyozták az Európai Kutatói Térség kiteljesítésének fontosságát. Az Európai Tanács 2011. februári és 2012. márciusi következtetéseiben 2014-et tűzte ki a megvalósítás határidejeként.

A jelentés a „Megerősített partnerség az európai kutatási térségben a kiválóság és a növekedés támogatására című közlemény után látott napvilágot. A közlemény meghatározta a tagállamok számára az EKT megvalósításához szükséges intézkedéseket, tényszerű kiindulási alapot kínálva az EKT 2014-ben végrehajtandó mélyreható értékeléséhez.

A Bizottság javaslatai öt olyan kulcsfontosságú területre összpontosítanak, ahol előrelépésre van szükség:

  1. a nemzeti kutatási rendszerek hatékonyságának javítása,

  2. a nemzetközi együttműködés és verseny javítása, többek között a kulcsfontosságú kutatási infrastruktúrák létrehozása és hatékony működtetése révén,

  3. nyitottabb kutatói munkaerőpiac,

  4. a nemek közötti egyenlőség és annak érvényesítése a kutatási projekteket kiválasztó és végrehajtó szervezeteknél, valamint

  5. a tudományos ismeretek optimális áramlása és transzferje, többek között digitális eszközök révén.

Az EKT-ről szóló eredményjelentésben szereplő adatok több forrásból származnak, elsősorban a 2013. évi nemzeti reformprogramokból és a Közös Kutatóközpont Technológiai Jövőkutatási Intézete által azonosított intézkedéseket tartalmazó listából. A Bizottság továbbá felmérést végzett valamennyi tagállam és az uniós kutatási keretprogramhoz társult országok kutatásfinanszírozó és kutatást végző szervezeteinek körében. Ezt egészíti ki a MORE 2 tanulmány és a 2013. évi kutatói jelentés; mindkettő elérhető az EURAXESS portálon. A legtöbb esetben az intézkedések felsorolását a Bizottság kérésére a nemzeti hatóságok kiegészítették.

További részletek:

Európai Kutatási Térség

http://ec.europa.eu/euraxessEURAXESS portál

Kapcsolattartó:

Michael Jennings (+32 2 296 33 88) Twitter: @ECSpokesScience

Inma Martinez Garcia (+32 2 298 73 03)


Side Bar

Mon compte

Gérez vos recherches et notifications par email


Aidez-nous à améliorer ce site