Navigation path

Left navigation

Additional tools

Európai Bizottság

Sajtóközlemény

Brüsszel, 2013. szeptember 10.

Európa vízi útjainak jobb hasznosítása

Az Európai Bizottság a mai napon új intézkedéseket1 terjesztett elő, melyek az európai folyók, folyamok és csatornák szállítási kapacitásának jobb kihasználását hivatottak előmozdítani. Az uszályok ugyanis – annak ellenére, hogy a leginkább éghajlatkímélő és energiahatékony szállítóeszközök közé tartoznak – hozzávetőleg az Európában fuvarozott áruk mindössze 6%-át szállítják évente. Az új javaslatok azt szolgálják, hogy az összesen 37 ezer kilométert kitevő hajózható belvízi útjai által kínált szállítási kapacitást Európa teljes mértékben ki tudja aknázni. Elfogadásuk esetén a javasolt intézkedések meg fogják könnyíteni az áruszállítást, elő fogják segíteni, hogy az ágazat még környezetkímélőbbé váljon, ösztönözni fogják az innovációt, és növelni fogják a betölthető munkahelyek számát.

Az Európai Bizottság alelnöke, Siim Kallas közlekedési biztos a következőképpen nyilatkozott:

„Már jelenleg is 500 millió tonna árut szállítunk folyóinkon és csatornáinkon évente. Ez 25 millió kamionnyi rakománynak felel meg. Ez azonban nem elég. Elő kell segítenünk, hogy a vízi szállítás hosszabb távon magas színvonalú ágazattá fejlődjön. Ehhez meg kell szüntetnünk a fejlődést gátló fennakadásokat, és be kell ruháznunk a munkavállalók képzésébe.”

A Bizottság a következő területeken szorgalmaz intézkedéseket:

A rendszerbeli fennakadások megszüntetése

Számottevő gondot okoznak a szűk keresztmetszetek – például a nem megfelelően méretezett zsilipek, hidak, illetve átjárók, valamint a hiányzó vagy elégtelen összeköttetések (például a Szajna és a Scheldt folyó között) –, melyek akadályozzák az ágazatban rejlő lehetőségek maradéktalan kiaknázását. A Bizottság a vízi áruszállítás javítása érdekében a zsilipek, hidak és hajózható csatornák fejlesztését javasolja. Az új Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz és a transzeurópai közlekedési hálózatra (TEN-T) vonatkozó iránymutatások kiemelt hangsúlyt fektetnek arra, hogy további pénzforrások álljanak rendelkezésre a belvízi szállítási útvonalak fejlesztésére. Emellett pedig a kilenc TEN-T törzshálózati folyosó közül hat esetében a belső vízi utak fontos elemét alkotják a folyosónak.

Környezetvédelmi fejlesztések, innováció

A szárazföldi közlekedési módokhoz képest a belvízi hajózás energiahatékony, biztonságos és csendes áruszállítást tesz lehetővé, melyet szinte soha nem akadályoznak forgalmi torlódások. A Bizottság további javaslatokat, többek között új motorszabványokat fog előterjeszteni annak érdekében, hogy elősegítse az alacsony kibocsátású technológiákba való beruházást, valamint a kutatást és az innovációt.

Jobb összeköttetés más közlekedési módokkal

Kiemelt feladatot jelent az EU számára, hogy javítsa a belső vízi utak, a közutak és a vasutak közötti, kiváltképp a tengeri és folyami kikötőkkel való összeköttetést. A folyami információs szolgáltatások jelenleg folyó felülvizsgálata alapján a Bizottság javaslatokat fog előterjeszteni az árukezelő létesítmények javítására és a bürokrácia csökkentésére.

Beruházás a képzett munkaerőbe

A vízi áruszállítási szektor működésének egyik kulcsfeltétele a megfelelően képzett munkaerő megléte. Az új javaslatok várhatóan a képesítések és az ágazatbeli szakmák szélesebb körű elismerését, valamint a munkaerő-piaci hozzáférés és a mobilitás javítását fogják eredményezni.

Háttér

Összesen mintegy 37 ezer kilométernyi hajózható folyam és folyó van az EU-ban, melyek együttesen 20 tagállam területét szelik át. A fuvarozók évente hozzávetőlegesen 500 millió tonna árut szállítanak ezeken a vizeken, főképp a sűrűn lakott és nagy forgalmú területeken. A Rajna, a Scheldt és a Meuse egymással összefüggő folyórendszerei a Szajnához és a Dunához is kapcsolódnak. Van azonban néhány szűk keresztmetszet, mely megakadályozza, hogy az európai folyók és folyamok maradéktalanul bekapcsolódjanak az európai árufuvarozásba.

Az uniós gazdaság 2008 óta tartó általános válsága mostanra oda vezetett, hogy – az egyes piaci szegmensekre jellemző többletkapacitásoknak, a piac fokozatos szétforgácsolódásának és a hajóflotta elöregedésének következtében – romlottak a belvízi hajózás gazdasági és fenntarthatósági kilátásai. Ezekre a kihívásokra válaszképpen született a NAIADES II. cselekvési program, mely a magas színvonalú belvízi hajózás kifejlesztésébe való beruházás és az erre irányuló innováció szilárd és tartós keretrendszerének megteremtését célozza, továbbá rövid és középtávú intézkedéseket irányoz elő, egyebek mellett a költséges műszaki követelmények felülvizsgálatát. A NAIADES II. keretébe illeszkedő beruházások megvalósítása érdekében egyaránt szükség van uniós, tagállami és ágazati finanszírozásra. A forráshoz jutás különösen fontos ebből a szempontból.

További információk:

MEMO/13/771

Kövesse Siim Kallas alelnököt a Twitteren.

Kapcsolattartók:

Helen Kearns (+32 2 298 76 38)

Dale Kidd (+32 2 295 74 61)

1 :

NAIADES II. A vízi szállítás színvonalának emeléséért. A görög mitológiabeli najádok (másképp: naiaszok) vízi nimfák voltak.


Side Bar

My account

Manage your searches and email notifications


Help us improve our website