Navigation path

Left navigation

Additional tools

Az adófizetők pénzének védelme a csalásokkal szemben: a Bizottság javaslatot tesz az Európai Ügyészség létrehozására és megerősíti az OLAF eljárásai során érvényesülő garanciákat

European Commission - IP/13/709   17/07/2013

Other available languages: EN FR DE DA ES NL IT SV PT FI EL CS ET LT LV MT PL SK SL BG RO HR

Európai Bizottság

Sajtóközlemény

Brüsszel, 2013. július 17.

Az adófizetők pénzének védelme a csalásokkal szemben: a Bizottság javaslatot tesz az Európai Ügyészség létrehozására és megerősíti az OLAF eljárásai során érvényesülő garanciákat

Az Európai Bizottság a mai napon fellép az uniós adófizetőket megkárosító bűnelkövetők elleni uniós szintű bűnüldözés javítása érdekében: javaslatot tesz az Európai Ügyészség létrehozására. Az uniós költségvetést érintő bűncselekmények esetében az Európai Ügyészség kizárólagos feladata lesz a nyomozás, a vádemelés, és adott esetben az elkövetők bíróság elé állítása a tagállamokban. Az Európai Ügyészség demokratikus felügyelet alatt álló, független intézmény lesz.

José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke kijelentette: „Az Unió helyzetének 2012. évi értékelésekor tett ígéretemnek megfelelően a Bizottság ma javaslatot tett az Európai Ügyészség létrehozására. Ez a kezdeményezés megerősíti a Bizottságnak a jogállamiság fenntartása iránti elkötelezettségét; jelentősen javítani fogja az adófizetők pénzének védelmét és az uniós pénzeszközökkel kapcsolatos csalások elleni hatékony fellépést. A Bizottság egyúttal arra vonatkozó kötelezettségvállalását is teljesíti, hogy az Európai Ügyészség által alkalmazandó eljárási garanciákkal összhangban megszilárdítja és megerősíti az OLAF eljárásai során érvényesülő garanciákat.

„A mai napon elfogadott javaslattal az Európai Bizottság teljesíti arra vonatkozó ígéretét, hogy a zéró tolerancia politikáját alkalmazza az uniós költségvetés elleni csalásokkal szemben. Ha az adófizetők pénzéről van szó, minden euró számít – a mostani gazdasági helyzetben különösen” – nyilatkozta Viviane Reding alelnök, uniós jogérvényesülési biztos. „Azok a bűnözők, akik a joghézagok kihasználásával eltulajdonítják az adófizetők pénzét, nem mentesülhetnek a felelősségre vonás alól azért, mert nem rendelkezünk a bíróság elé állításukhoz szükséges, megfelelő eszközökkel. Lássuk tisztán: Ha mi, az EU, nem védjük meg szövetségi szintű költségvetésünket, senki nem fogja ezt helyettünk megtenni. Megkérem a tagállamokat és az Európai Parlamentet, hogy támogassák e fontos projektet, hogy az Európai Ügyészség 2015. január 1-jétől elláthassa feladatait.”

„Az Európai Ügyészség biztosítani fogja, hogy az uniós költségvetés védelme egész Európában megfelelő hangsúlyt kapjon. Át fogja hidalni az abból adódó joghézagot, hogy a tagállami büntetőjogi rendszerek hatásköre országhatárukon belülre korlátozódik, az uniós szervek ugyanakkor nem jogosultak bűnügyi nyomozást folytatni” – nyilatkozta Algirdas Šemeta, a csalás elleni küzdelemért felelős uniós biztos. „Eközben az OLAF továbbra is fontos csalásellenes feladatokat fog ellátni az új Ügyészség hatáskörén kívül eső területeken. Az OLAF irányításának további javításával kapcsolatban a mai napon ismertetett elképzelések a nemrégiben lezajlott reformmal együtt növelni fogják az OLAF munkájának hatékonyságát és elszámoltathatóságát. Ily módon sokkal sikeresebbé fogunk válni az uniós csalásoktól való elrettentés és az ellenük folytatott küzdelem terén.”

Az Európai Ügyészség létrehozására vonatkozó javaslat egyszerű logikán alapul: az uniós tagállamoktól származó pénzekből finanszírozott, közös szabályok alapján igazgatott „szövetségi szintű költségvetés” esetén „szövetségi szintű eszközökre” is szükség van e költségvetés egész Unióra kiterjedő, hatékony védelméhez. Az uniós csalásokkal szembeni védelem és bűnüldözés szintje jelenleg nagyon eltérő az EU-n belül. Az uniós költségvetést károsító bűncselekményekkel kapcsolatos elítélési ráta között tagállamonként jelentősek az eltérések, és az uniós átlag is csak 42,3% (lásd a mellékletet). Sok ügyben egyáltalán nem indul büntetőeljárás, aminek következtében a csalók büntetlenül kihasználhatják a joghézagokat és eltulajdoníthatják a polgárok pénzét. Ha egyes ügyekben indul is büntetőeljárás, jelentős aránytalanságok tapasztalhatók a tagállamok között az uniós költségvetés elleni bűncselekményekkel kapcsolatos elítélési rátát illetően.

Az Európai Ügyészség gondoskodni fog arról, hogy amennyiben az uniós költségvetést károsító csalás gyanúja merül fel, minden esetben eljárást indítsanak és azt le is zárják. Így a bűnelkövetők tudni fogják: büntetőeljárás fog indulni ellenük, és bíróság előtt kell felelniük tetteikért. Ez jelentős elrettentő hatással fog járni.

Az uniós Szerződések alapján Dánia nem vesz részt az Európai Ügyészségben. Az Egyesült Királyság és Írország pedig csak akkor vesz részt, ha önként és kifejezetten így döntenek.

A Bizottság az Európai Ügyészség létrehozásával párhuzamosan javaslatot tesz a büntető igazságügyi együttműködés európai uniós ügynökségének (Eurojust) reformjára, és közleményt ad ki az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) irányításáról.

Decentralizált, költséghatékony felépítés

A decentralizált felépítésű Európai Ügyészség be fog tagozódni a nemzeti igazságügyi rendszerekbe. A delegált európai ügyészek az érintett tagállamban, tagállami alkalmazottak igénybevételével és a nemzeti jog alkalmazásával fogják végezni a nyomozást és ellátni a vádemeléssel kapcsolatos feladatokat. Intézkedéseiket az európai ügyész fogja összehangolni az egész EU-ra kiterjedő egységes megközelítés biztosítása érdekében, amely a több tagállamot érintő ügyekben különösen elengedhetetlen. Az egész struktúra meglévő erőforrásokon alapul, ezért nem jár jelentős többletköltségekkel.

A nemzeti bíróságok hatáskörébe fog tartozni a bírósági felülvizsgálat, vagyis az európai ügyész cselekményeivel kapcsolatos kérdéseket e bíróságok elé lehet majd terjeszteni. Ugyanakkor a javaslat jelentősen erősíti azon gyanúsítottak eljárási jogait, akik ellen az Európai Ügyészség folytat nyomozást.

Az európai ügyészt, a négy helyettest és az öt delegált ügyészt tömörítő tízek „testülete” biztosítani fogja az uniós és a nemzeti szint közötti tökéletes összekapcsolódást, mégpedig az ügyek elosztására vonatkozó általános szabályok megállapodás útján történő megalkotása révén.

Az eljárási jogok megszilárdítása

A javaslat a nemzeti rendszerek alapján jelenleg létezőnél erősebb védelmet biztosít az Európai Ügyészség nyomozásaival érintett személyek eljárási jogai tekintetében. Ez magában foglalja például a tolmácsoláshoz és fordításhoz való jogot, a tájékoztatáshoz való jogot, valamint az ügy anyagaiba való betekintés jogát vagy őrizetbe vétel esetén az ügyvédi segítség igénybevételéhez való jogot.

Emellett az eljárási jogok erős garanciáinak biztosítása érdekében az Európai Ügyészséget létrehozó szabályok meghatároznak egyéb, az uniós szabályok által még nem harmonizált jogokat is. Ezek közé tartozik a hallgatáshoz való jog és az ártatlanság vélelme, a költségmentességhez való jog, valamint a bizonyítékok szolgáltatására és a tanúk meghallgatására vonatkozó jog.

A javaslat egyértelmű, harmonizált szabályokat is meghatároz az Európai Ügyészség által a nyomozások során igénybe vehető nyomozati intézkedéseket illetően; emellett a bizonyítékok összegyűjtésére és felhasználására vonatkozó rendelkezéseket is tartalmaz.

Az OLAF irányításának javítása és az eljárási garanciák megszilárdítása

A Bizottság javasolja az OLAF irányításának további megerősítését, valamint a vizsgálatai során érvényesülő eljárási garanciák megszilárdítását, az Európai Ügyészség tekintetében előirányzott garanciákra figyelemmel. E tekintetben két kulcsfontosságú kezdeményezés került elfogadásra. Az első az eljárási garanciák független ellenőre tisztségének létrehozása, az OLAF vizsgálati intézkedései feletti jogi kontroll megerősítése érdekében. A második egy különleges eljárási biztosíték, mely alapján az ellenőr felhatalmazást adhat nagyobb beavatkozással járó nyomozati intézkedések elvégzésére (irodahelyiség átkutatása, dokumentumok lefoglalása stb.), amelynek elvégzésére az OLAF-nak az uniós intézményeknél szüksége lehet.

Az Európai Ügyészség létrehozásával az OLAF szerepe is meg fog változni.

Továbbra is felelős lesz az igazgatási jellegű vizsgálatokért olyan területeken, amelyek nem tartoznak az Európai Ügyészség hatáskörébe. Ide tartoznak az EU pénzügyi érdekeit sértő szabálytalanságok, valamint az uniós alkalmazottak által elkövetett, pénzügyi következményekkel nem járó súlyos kötelezettségszegések vagy bűncselekmények.

A továbbiakban az OLAF nem fog igazgatási vizsgálatot folytatni az uniós csalások vagy az EU pénzügyi érdekeit érintő egyéb bűncselekmények tárgyában. Ennek oka az, hogy ezek a bűncselekmények az Európai Ügyészség létrehozását követően annak kizárólagos hatáskörébe fognak tartozni. Ha az OLAF ilyen bűncselekmény megtörténtét gyanítja, köteles lesz ezt a lehető leghamarabb bejelenteni az Európai Ügyészségnek. Noha az OLAF már nem fog vizsgálatot folytatni ezen a téren, erre irányuló felkérés esetén továbbra is segítséget fog nyújtani az Európai Ügyészségnek (mint ahogy a tagállami ügyészeknek már ma is segítséget nyújt). Ez a változás meg fogja könnyíteni a nyomozások felgyorsítását, és segíteni fogja annak megelőzését, hogy ugyanazon tényállás alapján egyidejűleg kerüljön sor igazgatási és bűnügyi nyomozásra. Ily módon növekedni fog a bűnüldözés sikerének esélye.

Következő lépések

A rendeletjavaslatot a tagállamoknak az Európai Parlament egyetértésének megszerzését követően egyhangúlag kell elfogadniuk a Tanácsban.

Amennyiben a Tanácsban nem sikerül egyhangúságra jutni, úgy a Szerződések értelmében legalább kilenc tagállam megerősített együttműködést hozhat létre (az EUMSZ 86. cikke).

Előzmények

A tagállamoktól kapott bejelentések szerint évente mintegy 500 millió EUR összegű uniós bevételnek és kiadásnak veszik nyoma feltételezett csalás következtében.

Az Európai Ügyészség létrehozását (az EUMSZ 86. cikke) és az Eurojust megerősítését (az EUMSZ 85. cikke) a Lisszaboni Szerződés irányozta elő. José Manuel Barroso, a Bizottság elnöke 2012 szeptemberében, az Unió helyzetét értékelő legutóbbi beszédében emlékeztetett a Bizottság elkötelezettségére e projekt előmozdításával kapcsolatban (SPEECH/12/296).

2013. március 20-i együttes nyilatkozatukban Franciaország és Németország igazságügyi minisztere kifejezte támogatását az Európai Ügyészség létrehozásával kapcsolatban.

2011 májusában a Bizottság elfogadta az Európai Unió pénzügyi érdekeinek a büntetőjog és igazgatási vizsgálatok által biztosított védelméről szóló közleményt, amely az EU pénzügyi érdekei védelmének fejlesztésére vonatkozó javaslatokat tartalmazott (lásd: IP/11/644).

2012 júliusában a Bizottság javaslatot tett az uniós költségvetés sérelmére elkövetett csalás elleni, büntetőjogi eszközökkel történő küzdelemről szóló irányelvre (IP/12/767, MEMO/12/544). Ez tartalmazta az uniós költségvetés sérelmére elkövetett bűncselekmények közös fogalommeghatározásait, továbbá összehangolt minimális szankciókat (súlyos bűncselekmények esetén akár szabadságvesztést) és közös elévülési szabályokat is előirányzott.

További információk

MEMO/13/693

Sajtóanyagok

http://ec.europa.eu/justice/newsroom/criminal/news/130717_en.htm

Európai Bizottság – Büntetőjogi szakpolitika:

http://ec.europa.eu/justice/criminal/criminal-law-policy

Viviane Reding alelnök, jogérvényesülésért felelős uniós biztos honlapja:

http://ec.europa.eu/reding

Algirdas Šemeta biztos honlapja:

http://ec.europa.eu/commission_2010-2014/semeta/index_en.htm

Kapcsolattartók:

Mina Andreeva (+32 2 299 13 82)

Emer Traynor (+32 2 292 15 48)

Natasha Bertaud (+32 2 296 74 56)

Natasja Bohez Rubiano (+32 2 296 64 70)

1. MELLÉKLET: A tagállamoknak átadott ügyek, bírósági határozatok és elítélések lebontása 2006–tól 2011–ig

Tagállamoknak átadott ügyek

Bírósági határozattal zárult ügyek

Bírósági határozattal zárult ügyek az átadott ügyek %-ában kifejezve

Elítélések

Elítélések a bírósági határozattal zárult ügyek %-ában kifejezve

Ausztria

8

4

50%

4

100%

Belgium

56

28

50%

18

64,3%

Bulgária

37

14

37,8%

6

42,9%

Ciprus

1

0

0%

0

NA

Cseh Köztársaság

23

8

34,8%

2

25%

Dánia

4

3

75%

1

33,3%

Észtország

3

1

33,3%

1

100%

Finnország

12

12

100%

11

91,7%

Franciaország

29

12

41,4%

9

75%

Németország

168

114

67,9%

65

57%

Görögország

86

26

30,2%

5

19,2%

Magyarország

10

1

10%

0

0%

Írország

0

0

NA

0

NA

Olaszország

112

37

33%

14

37,8%

Lettország

4

0

0%

0

NA

Litvánia

9

9

100%

8

88,9%

Luxemburg

2

1

50%

1

100%

Málta

5

0

0%

0

NA

Hollandia

29

16

55,2%

5

31,3%

Lengyelország

90

17

18,9%

6

35,3%

Portugália

21

9

42,9%

6

66,7%

Románia

225

128

56,9%

30

23,4%

Szlovákia

16

9

56,3%

0

0%

Szlovénia

2

0

0%

0

NA

Spanyolország

54

5

9,3%

0

0%

Svédország

5

4

80%

4

100%

Egyesült Királyság

19

13

68,4%

3

23,1%

Összesen

1030

471

45,7%

199

42,3%

Forrás: Az OLAF 2011. évi jelentése: Az Európai Csalás Elleni Hivatal 12. operatív jelentése (2011. január 1. – december 31.), 6. táblázat, 22. oldal.


Side Bar

My account

Manage your searches and email notifications


Help us improve our website