Chemin de navigation

Left navigation

Additional tools

Európai Bizottság

Sajtóközlemény

Brüsszel, 2013. január 30.

Váltóátállítás az európai vasúton: készülőben a vasúttal kapcsolatos jogszabályok negyedik csomagja

A mai napon az Európai Bizottság egy olyan átfogó intézkedéscsomagról tett bejelentést, amelytől az európai vasúti szolgáltatások minőségének javulását és választékának bővülését várja. A vasút az EU közlekedési rendszerének létfontosságú részét képezi: nemcsak a növekvő forgalmi igények kielégítésében játszik kulcsszerepet, de a torlódások megszüntetésével, az üzemanyag-biztonsággal és a dekarbonizációval kapcsolatos kérdések megoldásában is. Pillanatnyilag azonban az európai vasúti piacok többsége stagnál vagy hanyatlóban van.

A helyzet tarthatatlanságát felismerve, a Bizottság mélyreható intézkedéseket javasol, amelyek az európai uniós vasúti beruházások előmozdítását szolgálják az EU belföldi személyszállítási piacainak megnyitásával, valamint az ehhez kapcsolódó jelentős műszaki és strukturális reformokkal.

Az Európai Bizottság közlekedésért felelős alelnöke, Siim Kallas hangoztatta: „Az európai vasúti ágazat nagyon fontos útelágazáshoz ért. Látva az európai vasúti piacok stagnálását, sőt hanyatlását, nem sok választásunk maradt. Radikális döntéseket kell hoznunk Európa vasúti piacainak átszervezése érdekében. A vasúti közlekedés újra fellendülhet, és ebből előnyök származnak mind a társadalom, mind az üzleti világ, mind pedig a környezet számára. Persze választhatunk más utat is: dönthetünk úgy, hogy megállíthatatlanul csúszunk lefelé azon a meredek lejtőn, amelynek alján egy olyan Európát találunk, ahol a vasút csak néhány gazdag ország játékszere, míg a többség – a közpénzek szűkössége folytán – kénytelen lemondani róla.”

A javaslatok négy fő területre összpontosítanak:

Működő előírások és engedélyek

A Bizottság csökkenteni kívánja a vasúttársaságok igazgatási költségeit és megkönnyíteni az új szereplők piacra lépését.

Az új javaslatok értelmében az Európai Vasúti Ügynökség „egyablakos ügyintézőhellyé” alakul, és jogosult lesz az egész EU-ban érvényes forgalombahozatali járműengedélyek és üzemeltetői biztonsági tanúsítványok kiadására. A jelenlegi gyakorlat szerint a vasúti engedélyeket és biztonsági tanúsítványokat az egyes tagállamok adják ki.

A szóban forgó intézkedések 20–20%-kal csökkentenék az új vasúttársaságok piacra jutási idejét, illetve a járművek engedélyeztetési idejét és költségét. Mindez összesen 500 millió eurónyi megtakarítást eredményezne a társaságok számára 2025-ig.

Jobb minőség és szélesebb választék az új vasúti szolgáltatók helyzetbe hozásával

A Bizottság javaslatai szerint 2019 decemberétől az új belépők és szolgáltatások előtt megnyílik minden belföldi személyszállítási piac, előmozdítva ezzel az innovációt, valamint javítva a hatékonyságot és az ár-érték arányt.

A társaságok a jövőben kétféle módon kínálhatják belföldi vasúti személyszállítási szolgáltatásaikat EU-szerte: vagy konkurens kereskedelmi szolgáltatásként, vagy közszolgáltatási szerződések megkötésével; ez utóbbiak fedik le Európában a vasúton történő utazások többségét (több mint 90%-át), és a jövőben kötelező versenytárgyalási eljárás keretében kerülnek odaítélésre.

A javaslatok egyértelműen az utasok javát szolgálják, hiszen javulni fog a szolgáltatás minősége és bővülni fog a választék. Strukturális reformokkal kiegészülve mindez 40 milliárd eurónyi megtakarítást jelenthet a polgároknak és az érintett társaságoknak, illetve a Bizottság becslése szerint további 16 milliárd utaskilométer realizálását teheti lehetővé 2035-ig.

A nemzeti belföldi személyszállítási piacok nagyrészt továbbra is zártak. Csupán Svédország és az Egyesült Királyság nyitotta meg teljes körűen a piacait, míg Németország, Ausztria, Olaszország, a Cseh Köztársaság és Hollandia a részleges piacnyitás mellett döntött.

Az említett piacok tapasztalatai szerint javult a minőség és a szolgáltatások elérhetősége, ennek következtében évről évre nő az utasok elégedettsége, valamint 10 év alatt több mint 50%-kal nőtt az utasok száma. Más liberalizált piacokon a közszolgáltatási versenytárgyalási eljárások a szolgáltatások adott szintjén 20-30%-os megtakarítást eredményeztek, amely újra beruházható a szolgáltatás javítása érdekében.

Működő struktúra

A vasúti infrastruktúrához való méltányos hozzáférés biztosítása érdekében a pályahálózat („infrastruktúra”) független működtetőinek hatékony és megkülönböztetésmentes módon kell üzemeltetniük a hálózatokat, és EU-szinten együttműködve egyengetniük kell egy ténylegesen európai hálózat építésének útját.

Annak érdekében, hogy a hálózat fejlesztése valamennyi érintett fél érdekének figyelembevételével történjen és a működés hatékonysága optimális legyen, a Bizottság a pályahálózat-működtetők szerepének megerősítését szorgalmazza: kívánatos a hatáskörükbe vonni valamennyi, a vasúthálózat működésével szorosan összefüggő feladatot, ideértve a beruházástervezést, a napi üzemeltetési és karbantartási kérdéseket, valamint a menetrend-összeállítást is.

Számos fogyasztói panasz mérlegelése után a Bizottság célszerűnek látja, hogy a pályahálózat-működtetők üzemeltetési és finanszírozási szempontból függetlenek legyenek a vonatok üzemeltetőitől. Ez nemcsak az esetleges összeférhetetlenségeket számolná fel, de egyenlő hozzáférést is biztosítana az útvonalakhoz az egyes társaságok számára.

Ennek legegyszerűbb és legátláthatóbb módjaként a javaslat – általános szabály gyanánt – megerősíti az intézményi elkülönülést. A pályahálózat-működtetőktől független vasúttársaságok 2019-től kezdődően közvetlen hozzáféréssel fognak rendelkezni a belső személyszállítási piacokhoz.

Ugyanakkor a Bizottság elfogadja a megfelelő függetlenséget biztosító, vertikálisan integrált holdingtársasági struktúrát is, amennyiben abban mozdíthatatlan határvonalak garantálják a szükséges jogi, pénzügyi és működési szeparációt (részletekért lásd a feljegyzést).

A megfelelőség ellenőrzésére vonatkozó rendelkezés: A teljes személyszállítási piac 2019-es megnyitását követően az említett függetlenség megóvása érdekében a vertikálisan integrált holdingtársasági struktúrába tartozó vasúttársaságok meggátolhatóak abban, hogy más tagállamokban működjenek, ha előzetesen nem tudják meggyőzően bizonyítani a Bizottságnak, hogy hazai piacukon megvan minden gyakorlati biztosíték az egyenlő versenyfeltételekre vonatkozóan, s így a tisztességes versenynek semmi sem áll az útjában.

Képzett munkaerő

A virágzó vasúti ágazathoz elengedhetetlen a képzett és motivált munkaerő. Az előttünk álló 10 év során a vasúti ágazat összetett kihívásokkal fog szembenézni: nemcsak új munkaerőt kell magához vonzania, hogy pótolni tudja alkalmazottainak nyugdíjba vonuló egyharmadát, de meg kell felelnie a változó és intenzívebb versenykörnyezetnek is.

A piacaikat megnyitó tagállamok tapasztalata azt mutatja, hogy e folyamatok jobb minőségű és új munkahelyeket eredményeznek. Az európai uniós szabályozás keretében a tagállamoknak lehetőségük lesz megvédeni a munkavállalókat azáltal, hogy – a vállalkozások átruházására vonatkozó általános európai uniós követelményeken túlmenően – a közszolgáltatási szerződésnek egy másik vasúttársaság részére történő odaítélése esetén megkövetelhetik a személyzet átvételét.

A következő lépések

Ahhoz, hogy a bizottsági javaslatokból jogszabály legyen, azokat először az Európai Parlamentnek és a tagállami kormányoknak jóvá kell hagyniuk.

Fontos tények és adatok

  • A vasúti ágazat 73 milliárd eurós forgalmat bonyolít – ami a légi közlekedés üzleti forgalma (112 milliárd euró) 65%-ának felel meg –, és mintegy 800 000 főt foglalkoztat.

  • A vasút központi szerepet tölt be az európai gazdaság hatékony működésében. Évente több mint 8 milliárd alkalommal választják a vasutat utazáshoz. Az Európán belüli áruszállítások kb. 10%-a vasúton zajlik, és az ebből származó bevétel összege becslések szerint 13 milliárd euró.

  • A Rotterdam–Genova teherszállítási folyosón például megközelítőleg 130 000 szerelvény közlekedik évente, ami évi közel 4 millió kamionnyi szállítmánynak felel meg.

  • Az állami hatóságok évről évre óriási összegeket fordítanak a vasúti közlekedésre. 2009-ben ez mintegy 46 milliárd eurónyi, közpénzből nyújtott támogatást jelentett. Az ilyen jellegű támogatások visszaszorulóban vannak.

  • A jelentős közszférabeli beruházások – különösen az EU-10-ben, ahol az elmúlt hat évben a támogatási kifizetések értéke több mint kétszeresére nőtt – önmagukban nem voltak elégségesek ahhoz, hogy velük arányos keresletnövekedést idézzenek elő a vasúti közlekedés terén.

  • A vasúti ágazat sok európai uniós tagállamban stagnál vagy hanyatlik. Noha a piacok kisebb hányadában kedvező fejlemények tanúi lehetünk, a vasúti személyszállítás részaránya az EU-n belüli közlekedésben 2000 óta nagyjából állandó, 6% körüli maradt, míg az EU-n belüli vasúti teherszállítás piaci részesedése ugyanebben az időszakban 11,5%-ról 10,2 %-ra csökkent.

  • A 90-es évek közepétől az EU egyes részeiben (különösen az EU-10-ben) a beruházások hiánya a visszaesés ördögi körét indította el, mivel az infrastruktúra és a vasúti járműállomány állapotának romlása következtében a vasút elveszítette vonzerejét – mindenekelőtt abból adódóan, hogy a javuló életszínvonal következtében a személygépkocsi-tulajdonosok száma ugrásszerűen megnőtt.

  • Számos vasúttársaság szorult megmentésre. Egyes országokban – például Spanyolországban, Portugáliában vagy Bulgáriában – a hagyományos piaci szereplők eladósodtak.

  • 2004-ben a belga piacon hagyományos vasúttársaság 7,4 milliárd eurónyi adósságot hárított át a belga államra, ami Belgium GDP-jének 2%-a. Megalakulásakor az RFF mintegy 20,5 milliárd eurónyi adósságot vett át az SNCF-től. (A társaságok jelenlegi adósságai a múltbeli, rossz hatékonysággal működő integrált struktúrákra vezethetők vissza.)

  • Európának a közlekedés terén jelentős kihívásokkal kell szembenéznie: a közlekedés iránti kereslet növekedése (előrejelzések szerint 2005-höz képest az áruszállítás volumene 2030-ig 40%-kal nő, 2050-ig pedig valamivel több mint 80%-kal; a személyszállítás terén a növekedés némiképp mérsékeltebb, mint a teherszállítás esetében: 2030-ig 34%-kal, míg 2050-ig 51%-kal növekszik); a torlódások ehhez kapcsolódó problémája; az üzemanyag-biztonság és a szén-dioxid-kibocsátások kérdése, valamint az európai gazdaságot támogató, hatékony közlekedési infrastruktúra kialakításának igénye.

  • A jelenlegi kedvezőtlen tendenciák elfogadása nem járható út, miként az európai vasutak feltartóztathatatlan hanyatlásába való beletörődés sem.

További információk a feljegyzésben:

MEMO/13/45

http://www.youtube.com/watch?v=8GHz-stzCso

Kapcsolattartók:

Helen Kearns (+32 2 298 76 38)

Dale Kidd (+32 2 295 74 61)


Side Bar

Mon compte

Gérez vos recherches et notifications par email


Aidez-nous à améliorer ce site