Navigation path

Left navigation

Additional tools

Európa makroregionális kísérlete: az első értékelés

European Commission - IP/13/628   01/07/2013

Other available languages: EN FR DE DA ES NL IT SV PT FI EL CS ET LT LV MT PL SK SL BG RO

Európai Bizottság

Sajtóközlemény

Brüsszel, 2013. július 1.

Európa makroregionális kísérlete: az első értékelés

Az Európai Bizottság a mai napon közzétette az EU két makroregionális stratégiájának sikerét értékelő és a jövőre vonatkozó ajánlásokat tartalmazó első tanulmányt.

Az EU több mint 20 uniós és nem uniós országot felölelő Duna stratégiája, illetve balti-tengeri stratégiája egyedülálló együttműködési formát teremtett meg, amely azon az elgondoláson alapul, hogy az egyes régiók előtt álló közös – környezetvédelmi, gazdasági vagy akár biztonsági – kihívásokat együtt lehet a legjobban kezelni, és a rendelkezésre álló finanszírozási források leghatékonyabb felhasználása érdekében ésszerű közösen tervezni.

A jelentés kapcsán Johannes Hahn, a regionális politikáért felelős uniós biztos így nyilatkozott: „A ma közzétett tanulmányból egyértelműen kitűnik a makroregionális stratégiáink értéke. A fokozott együttműködés a Duna és a balti-tengeri régióban szó szerint új projektek és hálózatok százainak létrejöttét eredményezte. Mindezen felül a résztvevők visszajelzései arról tanúskodnak, hogy az együttműködés – a harmadik országok vonatkozásában is – jelentős mértékben megerősödött.”

„Amennyiben azonban tartós sikert szeretnénk biztosítani, a makroregionális megközelítést a kormányzati és regionális szintű szakpolitikai tervek – különösen a következő pénzügyi időszakra vonatkozó új projektek és programok – középpontjába kell helyezni, és megfelelő forrásokat kell elkülöníteni erre a célra. A régiók részéről még fokozottabb felelősségvállalásra, világosabb döntéshozatalra és nagyobb nyilvánosságra van szükség.”

Az új stratégiákat illetően a regionális politikáért felelős biztos hozzátette, hogy „az esetleges új makrorégiók hasznos tanulságokat vonhatnak le a meglévő stratégiákból. Bármilyen új stratégia elindítása előtt alaposan át kell gondolnunk, mik a céljai, milyen hozzáadott értéket képvisel és hogyan biztosíthatóak a szükséges erőforrások. A tapasztalat azt mutatja, hogy segít, ha kezdetben csupán korlátozott számú prioritásra összpontosítunk. Természetesen minden egyes régió egyedülálló, és az új makrorégiók az együttműködés mélyítésének új szemléleteit is kipróbálhatják.”

A jelentés összességében pozitív képet fest a meglévő makroregionális stratégiákról. Kiemeli, hogyan hoztak létre több száz új projektet, és hogyan járultak hozzá a közös politikai célkitűzések kidolgozásához az érintett régiók szempontjából létfontosságú területeken. A makroregionális megközelítésnek köszönhető emellett számos közös kezdeményezés és hálózat létrejötte csakúgy, mint a közösen meghozott politikai döntések sokasága.

A jelentés szerint a részt vevő uniós tagállamok és a szomszédos harmadik országok közötti együttműködés jelentősen megerősödött, ami a rendelkezésre álló erőforrások hatékonyabb felhasználásához vezetett.

Ugyanakkor a jelentés emlékezteti a kormányokat, hogy szükség van a politikai elkötelezettségre, illetve arra, hogy a stratégiákat valamennyi vonatkozó szakpolitikában prioritásként kezeljék, ami biztosítja a stratégiák beágyazódását az európai strukturális és beruházási alapok jövőbeli programjaiba csakúgy, mint más kapcsolódó uniós, regionális és nemzeti szintű politikai keretekbe. Hangsúlyozza továbbá, milyen nagy jelentőséggel bírnak az adminisztratív erőforrások a kitűzött célok elérése szempontjából.

A jövőbeli makroregionális stratégiák tekintetében a jelentés nyomatékosítja, hogy kizárólag a jobb és magas szintű együttműködést célzó konkrét igények kezelésére kell új kezdeményezéseket indítani. Készen kell állni arra, hogy a politikai kötelezettségvállalást adminisztratív támogatás formájában valósítsák meg, és az új stratégiáknak uniós szintű, konkrét hozzáadott értéket kell felmutatniuk.

Háttér-információk

A balti-tengeri régióra vonatkozó uniós stratégiát 2009-ben fogadták el. A Duna régióra vonatkozó uniós stratégiát 2011 júniusában fogadták el. Kérelmezték az adriai- és jón-tengeri régióra vonatkozó uniós stratégia kialakítását.

A balti-tengeri régióra vonatkozó uniós stratégia

A balti-tengeri régióra vonatkozó uniós stratégia 8 tagállamra (Svédország, Dánia, Észtország, Finnország, Németország, Lettország, Litvánia és Lengyelország) terjed ki, amelyek a térség sajátos kihívásainak, különösen a balti-tengeri környezet állapotának kezelése érdekében fogtak össze. A stratégia támogatja a szomszédos országokkal, köztük az Oroszországgal és Norvégiával folytatott együttműködést is.

Néhány vezérprojekt:

Baltic Deal: a mezőgazdasági termelőknek nyújt segítséget a gazdaságok tápanyagveszteségének csökkentésében, valamint a terméshozam és a versenyképesség fenntartásában.

Efficient, Safe and Sustainable Traffic at Sea (EfficienSea) – Hatékony, biztonságos és fenntartható tengeri közlekedés: a balti-tengeri régiót az e-navigációs infrastruktúrák és szolgáltatások kidolgozása, illetve a bevált gyakorlatok széles körű terjesztése által az e-navigáció kísérleti régiójává teszi.

Baltic Manure: célja, hogy a trágya környezetvédelmi probléma helyett vállalati innovációs lehetőséggé váljon. A projekt keretében megújuló energiát és szerves trágyát állítanak elő.

BSR Stars: a transznacionális kutatói és innovációs kapcsolatokon keresztül lendületet ad a regionális versenyképességnek és növekedésnek: kezeli például az egészségügy, az energia és a fenntartható közlekedés terén jelentkező közös kihívásokat.

A Duna régióra vonatkozó uniós stratégia

A Duna régióra vonatkozó uniós stratégia 9 uniós tagállamra (Németország, Ausztria, Magyarország, Cseh Köztársaság, Szlovák Köztársaság, Szlovénia, Bulgária, Románia és Horvátország) és 5 nem uniós országra (Szerbia, Bosznia-Hercegovina, Montenegró, Ukrajna és Moldova) terjed ki.

Néhány projekt:

Az együttműködési szemlélet hozzájárult a Bulgária és Románia közötti Vidin–Calafat híd befejezéséhez, amely létfontosságú kapcsolatot jelent a transzeurópai közlekedési hálózat (TEN-T) egyik kiemelt útvonalán. Ez csupán a második híd a Duna 630 km hosszúságú határszakaszán.

A Danube Shipwreck Removal projekt a hajóroncsok Dunából, a Szávából és a Tiszából történő kiemelésére irányul Szerbia, Románia és Bulgária területén, ezáltal javítva a hajózási és ökológiai feltételeket.

A Danube Region Business Forum – Duna régió üzleti fórum több mint 300 kkv számára teremt fontos hálózatépítési platformot. Ösztönzi a vállalkozások közötti közvetlen találkozókat és támogatja a kapcsolatokat a tudásszolgáltatókkal, köztük a kutatóintézetekkel és az egyetemekkel.

Megkezdődött a Dunai Kutatási és Innovációs Alap létrehozására irányuló munka; az Alap összevonja a nemzeti és regionális alapokat, és a balti-tengeri régió BONUS programjának tapasztalataira épít.

A Danube Floodrisk projekt 8 Duna menti ország 19 intézménye között segíti elő az együttműködést, az adatbázisok megosztását és az árvíztérképek készítését. Az Európai árvíz-előrejelző rendszer (EFAS) kiegészítő munkát folytat.

Új stratégiák

A Bizottság az Európai Tanács kérésének megfelelően 2014 végéig bemutatja az adriai- és jón-tengeri régióra vonatkozó új uniós stratégiát1. A stratégia 8 országot érint: 4 uniós tagállamot (Görögország, Olaszország, Szlovénia és Horvátország), valamint 4 nem uniós országot (Albánia, Bosznia-Hercegovina, Montenegró és Szerbia).

Az elmúlt két évben számos megbeszélés zajlott, nemrégiben pedig az Európai Parlament elfogadta az Alpokra vonatkozó makroregionális stratégia megvalósíthatóságáról szóló határozatot.

További információk

A balti-tengeri régióra vonatkozó uniós stratégia

www.balticsea-region-strategy.eu

A Duna régióra vonatkozó uniós stratégia

http://www.danube-region.eu/

Kapcsolattartók:

Shirin Wheeler (+32 2 296 65 65)

Annemarie Huber (+32 2 299 33 10)

1 :

Az Európai Tanács 2012. december 12-13-i következtetései (a makroregionális stratégiák elvének a 2011. április 13-i tanácsi következtetésekben előírt értékelése alapján).


Side Bar

My account

Manage your searches and email notifications


Help us improve our website