Navigation path

Left navigation

Additional tools

Az OECD jelentése megerősíti: megtérülnek az oktatás fejlesztését és a fiatalok foglalkoztathatóságának javítását szolgáló beruházások

European Commission - IP/13/603   25/06/2013

Other available languages: EN FR DE DA ES NL IT SV PT FI EL CS ET LT LV MT PL SK SL BG RO

Európai Bizottság

Sajtóközlemény

Brüsszel, 2013. június 25.

Az OECD jelentése megerősíti: megtérülnek az oktatás fejlesztését és a fiatalok foglalkoztathatóságának javítását szolgáló beruházások

Az Európai Bizottság a mai napon üdvözölte, hogy a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) – a korábbi évekhez hasonlóan idén is – közzétette Education at a Glance (Az oktatásról dióhéjban) című jelentését. A 2013. évi kiadvány a 34 OECD-tagország – köztük 21 uniós tagállam –, valamint Argentína, Brazília, Dél-Afrika, India, Indonézia, Kína, Oroszország és Szaúd-Arábia oktatási rendszerét elemzi. A jelentés azonosítja azokat az európai oktatási rendszerek előtt álló kihívásokat, melyekre az Európai Uniónak és tagállamainak közös erővel kell megoldást keresniük, egyúttal pedig megerősíti, mennyire fontosak azok a szakpolitikák, melyek az oktatási rendszerek korszerűsítésére és a fiatalok külföldi tanulmányi és képzési lehetőségeinek bővítésére irányulnak.

„A jelentés értékes ismeretekkel és bizonyítékokkal szolgál a döntéshozók számára. Elősegíti, hogy alaposabban megismerjük, milyen kihívásokkal kell szembenéznünk. Az oktatásba történő beruházás mindig megtérül hosszú távon. A tagállamoknak nem szabad ezt figyelmen kívül hagyniuk akkor, amikor költségvetési forrásaik elosztásáról döntenek. Ahogy a jelentés is rámutat, az oktatásra fordított összkiadások, azon belül is elsősorban a tanári fizetések csökkentése hátráltathatja annak a közös célnak a megvalósítását, hogy hatékony és magas színvonalú oktatást biztosítsunk” – jelentette ki Andrula Vasziliu, az oktatásügyért, a kultúráért, a többnyelvűségért és az ifjúságpolitikáért felelős európai uniós biztos.

A biztos hangsúlyozta: „Most azon kell dolgoznunk, hogy az európai fiatalok motiváltak legyenek, és elsajátítsák a 21. században szükséges készségeket, köztük a vállalkozói készséget. Ez elengedhetetlen ahhoz, hogy Európa ismét növekedési pályára álljon. Készeknek kell állnunk azoknak a reformoknak a végrehajtására, melyek révén biztosíthatjuk, hogy oktatási rendszereink a világ élvonalába tartozzanak – ez pedig beruházásokat tesz szükségessé. A jelentés azonban világossá teszi, hogy egyes tagállamok jobban, mások viszont rosszabbul teljesítenek, ami az oktatási kiadások szinten tartását illeti.”

A minőségi oktatás és képzés biztosítását célzó beruházások központi jelentőséggel bírnak az Európai Unió szakpolitikájában, különös tekintettel arra a tényre, hogy jelenleg nagy a munkanélküliség a fiatalok körében. Az Európai Tanács június 27–28-án megrendezendő következő csúcstalálkozóján a megbeszélések homlokterében az a kérdés áll majd, milyen intézkedéseket kell meghozni a fiatalok foglalkoztatásának fellendítése érdekében. A csúcstalálkozó előkészítésének jegyében a Bizottság új kezdeményezést indított útnak „Együttműködés az európai ifjúság érdekében” címmel. A kezdeményezést ismertető közlemény felvázolja, milyen intézkedéseket tett, illetve tesz majd az Európai Unió abból a célból, hogy segítséget nyújtson a tagállamoknak oktatási rendszereik korszerűsítéséhez és fejlesztéséhez. Ez a megközelítésmód összhangban áll az Education at a Glance 2013 megállapításaival.

Az Education at a Glance 2013 című jelentést a mai napon ismerteti Brüsszelben Andreas Schleicher, az OECD Oktatásügyi és Készségfejlesztési Igazgatóságának igazgatóhelyettese. A dokumentum megállapításainak európai uniós vonatkozásait Xavier Prats Monné, az Európai Bizottság Oktatásügyi és Kulturális Főigazgatóságának főigazgató-helyettese mutatja be.

Mit állapít meg a jelentés Európával kapcsolatban?

Az OECD minden évben kiadja az Education at a Glance című jelentést, mely az Eurostat, az Európai Unió statisztikai hivatala, valamint az UNESCO, az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete által összeállított adatok felhasználásával készül. A dokumentum olyan adatokat ad közre az oktatással kapcsolatban, melyek a 34 OECD-tagországból, köztük 21 EU-tagállamból származnak. Hat EU-tagállam (Bulgária, Ciprus, Lettország, Litvánia, Málta és Románia) nem tagja a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetnek, ezért ezekre az országokra a jelentés nem tér ki.

A Bizottság üdvözli a dokumentum megjelenését, melynek hátterében az OECD Oktatásügyi és Készségfejlesztési Igazgatósága és a Bizottság Oktatásügyi és Kulturális Főigazgatósága között az oktatási rendszerek elemzése terén megvalósuló együttműködés elmélyítése áll. A jelentés alátámasztja azokat a megállapításokat, melyeket a Bizottság az európai oktatási rendszerekre jellemző tendenciákról szóló saját elemzésében fogalmaz meg, egyúttal pedig rámutat azokra a markáns különbségekre, melyek az egyes tagállamokban uralkodó viszonyok között figyelhetők meg.

Az oktatási célú kiadások – a diákokra lebontott összegeket tekintve – csökkenő tendenciát mutatnak a legtöbb EU-tagországban, bár még így is felette maradnak valamivel az OECD-átlagnak. 2010-ben az OECD-tagsággal rendelkező 21 EU-tagországban az egy diákra eső oktatási kiadások – az oktatás valamennyi szintjét figyelembe véve – 7200 eurót tettek ki, míg az OECD összes tagországára kiszámított átlag 6900 euró volt. Ez aggodalomra ad okot, különösen, ha azokat az uniós adatokat is számításba vesszük, melyek azt mutatják, hogy öt EU-országban (Bulgáriában, Görögországban, Olaszországban, Romániában és Szlovákiában) az oktatásra fordított és a GDP százalékában kifejezett kormányzati kiadások egyrészt alacsony összegű beruházást jelentenek abszolút értékben, másrészt pedig 2008/2009 óta csökkenő tendenciát mutatnak.

2011-ben a 15–29 év közötti fiatalok 15%-a sem foglalkoztatásban nem állt, sem oktatásban, illetve képzésben nem részesült, ami egy árnyalattal kedvezőbb az OECD egészére számított 16%-os átlagnak. Mindazonáltal Görögországban, Írországban, Olaszországban és Spanyolországban ugyanez az arány meghaladta a 20%-ot. Friss uniós adatok szerint 2012-ben az említett négy ország közül háromban – a három dél-európai országban – tovább romlott a helyzet. Fennáll a veszélye, hogy a fiatalok teljes generációját veszítjük így el. Abban, hogy ezt megakadályozzuk, fontos szerep hárul az ifjúsági garancia elnevezésű uniós kezdeményezés keretében a fiatalok munkába állásának elősegítésének céljából létrehozott oktatási és képzési programokra, köztük a színvonalas szakmai gyakorlatot biztosító, illetve tanulószerződéses gyakorlati képzést adó programokra.

Az EU-országokban magas – az OECD-átlagnál jóval magasabb – azoknak a diákoknak az aránya, akik a középfokú oktatási rendszeren belül szakképzésben részesülnek. Az egyes uniós tagállamok között azonban számottevő különbségek figyelhetők meg. Így például 2011-ben a 70%-ot is meghaladta a középfokú oktatási rendszeren belül szakképzésben részesülő diákok aránya Ausztriában, Belgiumban, a Cseh Köztársaságban, Finnországban és Szlovákiában, míg az Egyesült Királyságban, Észtországban, Görögországban, Írországban és Magyarországon legfeljebb a diákok 40%-a vett részt szakképzési programban. Hasonlóan alacsony volt az arány az Európai Unión kívüli országokban, Ausztrália kivéve. Az Európai Bizottság azt szorgalmazza, hogy a tagállamok a lehető legteljesebben kamatoztassák a munkaalapú tanulásban rejlő lehetőségeket, hogy az iskolapadból kikerülő fiatalok számára megkönnyítsék a munka világába való átlépést. Július 2-án Andrula Vasziliu és Andor László biztos Lipcsében indítja útnak a tanulószerződéses gyakorlati képzés európai szövetsége nevű kezdeményezést, mely a tanulószerződéses gyakorlati képzés és a szakképzés minőségét és társadalmi megítélését, valamint az ilyen képzést nyújtó programok kínálatát hivatott javítani Unió-szerte.

A tanárok jövedelme az EU-országokban átlagosan 77–89%-át teszi ki a hasonló végzettségű és teljes munkaidőben dolgozó munkavállalók jövedelmének. Fizetésük – reálértéken számítva – hozzávetőleg 4%-kal csökkent 2009 és 2011 között. Ha ez a tendencia folytatódik, komoly nehézségekbe ütközhet elhivatott fiatal tanárokkal betölteni azokat az állásokat, melyek az egyre magasabb átlagéletkorú pedagógusközösség tagjainak közelgő nyugdíjba vonulása nyomán üresednek majd meg.

A nemek megoszlása javuló tendenciát mutat az EU-ország felsőoktatási rendszereiben, de a javulás nem egyenletes a különböző területeken. A jelentés rámutat arra, hogy Európában egy ideje már több nő, mint férfi szerez alap-, illetve mesterfokú diplomát, és a nők aránya növekszik a diplomások között. 2000-ben a diplomások 55%-a, 2011-ben pedig már 60%-a volt nő az OECD-tagsággal rendelkező 21 EU-országban. Fontos tudományterületeken – a matematika, a természettudományok és a technológia terén – azonban a női diplomások aránya csak kismértékben, 40-ről mindössze 42%-ra emelkedett ugyanezen időszak alatt (kivéve a Cseh Köztársaságban, Németországban és Szlovákiában, ahol több mint 10 százalékpontos növekedést mutatott). A mérnöki tanulmányok terén ugyanez az arány 28% volt (a korábbi 23%-kal szemben). A felsőfokú végzettséggel rendelkező nőknek és férfiaknak – az egyéb szintű végzettséggel rendelkező emberekkel összehasonlítva – továbbra is jóval nagyobbak az elhelyezkedési esélyei. Egymással összevetve azonban átlagosan 7 százalékpontos különbség tapasztalható a 25–64 éves korosztályon belül a felsőfokú végzettséggel rendelkező nők és a felsőfokú végzettséggel rendelkező férfiak foglalkoztatási aránya között az OECD-tagsággal rendelkező 21 EU-országban. (Ez a különbség ennél is nagyobb – 9 százalékpont – az OECD összes tagországának viszonylatában.)

További információk

Andreas Schleicher és Xavier Prats Monné tájékoztatójának webes közvetítése

Az Education at a Glance 2013 című kiadvány az interneten

A jelentésben felhasznált mutatók: OECD-mutatók

A tanulószerződéses gyakorlati képzés európai szövetsége

Európai Bizottság: Az EU oktatási és képzési célkitűzései

Európai Bizottság: Oktatási és Képzési Figyelő (2012)

Oktatás és képzés: Teljesítménymérő referenciaértékek

Eurydice-jelentés: Az oktatás finanszírozása Európában

Eurydice-jelentés:

Az európai tanárokkal és az európai nevelési-oktatási intézmények vezetőivel kapcsolatos alapadatok

Kapcsolattartók:

Dennis Abbott (+32 2 295 92 58) Twitter: @DennisAbbott

Dina Avraam (+32 2 295 96 67)

1. melléklet: Az egy diákra eső oktatási célú éves közkiadások (2010)

2. melléklet: A sem foglalkoztatásban nem álló, sem oktatásban, illetve képzésben nem részesülő fiatalok (2008 és 2011)


Side Bar

My account

Manage your searches and email notifications


Help us improve our website