Navigation path

Left navigation

Additional tools

Európai Bizottság

Sajtóközlemény

Brüsszel, 2013. január 8.

Foglalkoztatási és szociális fejlemények: növekednek a különbségek és a hosszú távú kirekesztődés veszélye

A Foglalkoztatási és szociális fejlemények Európában című jelentés 2012. évi kiadása arról számol be, hogy öt év gazdasági válság és a 2012-ben újra jelentkező recesszió következtében a munkanélküliség terén új, közel húsz éve nem tapasztalt csúcsértékek figyelhetők meg, csökkent a háztartások jövedelme, és növekszik a szegénység illetve a kirekesztődés veszélye, különösen a dél- és a kelet-európai tagállamokban. A válság társadalmi helyzetre gyakorolt hatása még súlyosabbá vált, mivel az alacsonyabb adóbevételek, valamint a szociális juttatásokra fordított magasabb szintű kiadások (az úgynevezett „automatikus stabilizátorok”) kezdeti védőhatásai gyengültek. Új választóvonal kezd kialakulni a csökkenő termelés, a gyorsan növekvő munkanélküliség és a fokozatosan mérséklődő rendelkezésre álló jövedelem lefelé tartó spiráljában rekedt országok, valamint azok között, amelyek eddig megfelelő vagy legalább bizonyos mértékű rugalmasságot mutattak. Az utóbbiakban jellemzőbb a jól működő munkaerőpiac és az erőteljesebb jóléti rendszer.

2012 újabb nagyon rossz év volt Európa számára, ami a munkanélküliséget és a romló társadalmi helyzetet illeti” – értékelte a helyzetet Andor László, a foglalkoztatásért, a szociális ügyekért és a társadalmi összetartozásért felelős európai biztos. „Elemzésünk ugyanakkor rámutat, hogy a megfelelő munkaerő-piaci reformok és a jóléti rendszerek kialakításában eszközölt fejlesztések segítségével hogyan növelhető a tagállamok gazdasági megrázkódtatásokkal szembeni rugalmassága, és miként könnyíthető meg a válságból való kilábalás . Mindemellett nem valószínű, hogy 2013-ban jelentősebb társadalmi-gazdasági fejlődést tapasztalnánk Európában, hacsak nem sikerül jelentősebb előrelépést elérni az euróválság hitelt érdemlő kezelése, az oly fontos – többek között az emberek készségeibe, foglalkoztathatóságába és társadalmi befogadásába történő – beruházásokhoz szükséges erőforrások előteremtése, valamint a reálgazdaságot szolgáló pénzügyi szektor kialakítása terén is.”

Növekvő különbségek az euróövezeten belül

Az EU átlagában a munkanélküliségi ráta majdnem 11 %-ra emelkedett. A jelentés alátámasztja a növekvő különbségekkel kapcsolatban észlelhető tendenciát, amely különösen az euróövezet északi és déli része között a leginkáb szembetűnő. A két terület munkanélküliségi rátájának különbsége 3,5 % volt 2000-ben, nullára esett vissza 2007-ben, 2011-re azonban 7,5 %-ra emelkedett. Az euróövezeten kívüli különbségek szintén növekednek, azonban mégis lényegesen kisebbek. Ez az aggasztó tendencia rámutat, milyen égetően sürgős megtalálni a makrogazdasági stabilizáció hatékonyabb eszközeit; ezt a valódi, szoros gazdasági és monetáris unióról jelenleg folytatott vita is tükrözi. Az elemzésből az is kiderül, hogy azokban a tagállamokban, amelyek jelentős reformokat eszközöltek annak érdekében, hogy munkaerőpiacukat dinamikusabbá tegyék, a munkanélkülieknek még a válság évei alatt is nagyobb esélye maradt arra, hogy új munkahelyet találjanak. A Bizottság 2012. áprilisi foglalkoztatási csomagjában, valamint a 2013-as éves növekedési jelentésben ilyen reformokra hívja fel a tagállamokat, és a 2013-as európai szemeszter, valamint az egyes országokra vonatkozó ajánlások keretében sor fog kerülni e reformok részletes vizsgálatára.

A háztartások csökkenő jövedelme és a hosszú távú kirekesztődés veszélye

Az elszegényedés és a szegénység elkerülésének esélyei jelentősen eltérnek a különböző tagállamokban. Néhány népességcsoportot mélyebben érint a probléma: a fiatal felnőttek, a munkanélküli nők és az egyedülálló anyák azok közé tartoznak, akikre nagyobb eséllyel vár tartós szegénység. Az érezhető javulás elmaradása a tagállamok többségében lefelé ható nyomást gyakorolt a háztartások jövedelmére, és növelte a hosszú távú kirekesztődés veszélyét. 2009 és 2011 között csökkent a háztartások rendelkezésre álló reáljövedelme azon uniós tagállamok kétharmadában, amelyek esetében adatok állnak rendelkezésre. A legnagyobb visszaesés Görögországban (17 %), Spanyolországban (8 %), Cipruson (7 %), valamint Észtországban és Írországban (5 %) következett be. Ez a tendencia szöges ellentétben áll az északi országokban, Németországban, Lengyelországban és Franciaországban megfigyelhető helyzettel, ahol a jóléti rendszernek és a rugalmasabb munkaerőpiacnak köszönhetően a válság időszakában is tovább emelkedett az összjövedelem. A tovább húzódó válság következtében azonban mindenütt növekszik a hosszú távú kirekesztődés kockázata.

A növekvő szegénység és a hosszú távú kirekesztődés állandósulásának elkerülése érdekében a szakpolitikákat az egyes országok sajátos helyzetére és a kockázatoknak leginkább kitett népességcsoportokra kell szabni. A Bizottság 2013 elején szociális beruházási csomagot fog közzétenni, iránymutatással a tagállamok számára olyan megfelelő, fenntartható és hatékony szociálpolitika foganatosítására vonatkozóan, amely megerősíti a humántőkét és a társadalmi kohéziót szemben az e kihívások megoldására rendelkezésre álló magán- és állami forrásokra nehezedő egyre nagyobb nyomással.

Kulcsfontosságú a jóléti és az adórendszer helyes kialakítása

A szegénység elleni küzdelemben elért eredmények tekintetében a nemzeti jóléti rendszerek helyes kialakítása ugyanolyan döntő jelentőségű, mint a méretük – egymáshoz hasonló szintű kiadások az egyes tagállamokban nagyon eltérő arányban csökkentik a szegénységet. Az adókedvezmény-rendszerek egyes elemei jelentős mértékben képesek befolyásolni a foglalkoztatást, például gyermekgondozási szolgáltatások nyújtásával, amely jelentősen megkönnyítheti a munkavállalást, különösképpen a nők esetében. A jóléti állam bevételeinek tervezése ugyanilyen fontos szerepet játszik. Az adóterhek átcsoportosítása a munkáról más forrásokra, például a CO2-kibocsátásra vagy a fogyasztásra és a vagyontárgyakra, ahogy az a foglalkoztatási csomag és az országspecifikus ajánlások javaslataiban is szerepel, bővíti a foglalkoztatást. Az adórendszer átalakításának újraelosztási szempontjai ugyanakkor óvatosságra intenek az olyan alternatív források felkutatásakor, amelyek a munka alacsonyabb mértékű adóztatása miatt kieső bevételeket pótolhatják. Az elemzés arra a következtetésre jut, hogy bár az integrált foglalkoztatási és szociálpolitikai nézőpont szerint nem létezik optimális megoldás az adók átcsoportosítására, a jóléti rendszerek megfelelő kialakítása bizonyos adó-átcsoportosításokat előnyösebbé tesz.

A bérek nem csupán költségtényezőt jelentenek, hanem bevételt is az emberek számára, amelyből termékeket és szolgáltatásokat vásárolhatnak. Bár a bérek csökkentése javíthatja a versenyképességet, egyszersmind azonban a belföldi keresletet is csökkenti a vállalatok kibocsátása iránt, és így munkahelyek megszűnéséhez vezethet. Az elmúlt évtized folyamán a gazdaságban keletkező összes jövedelem munkavállalóknak jutó része csökkent Európában, míg a magas és az alacsony fizetésű munkák között növekedtek a különbségek. A férfiak és nők fizetése közötti különbség továbbra is fennáll (2010-ben 16,4 % volt az EU átlagában), és a munkavállalók korával általában tovább növekszik. A jelentés minimálbérekről szóló elemzése szerint azokban az országokban, ahol a minimálbér magasabb, az alacsonyabban képzett munkaerő nem szorult ki a munkahelyekről a magasabb munkabér következtében, hanem éppen ellenkezőleg, a foglalkoztatási ráta itt általában magasabb. A minimálbérek emellett hozzájárulhatnak a nemek közötti fizetéskülönbség csökkentéséhez is. Éppen ezért emelte ki a 2012-es foglalkoztatási csomag, hogy a strukturális munkaerő-piaci reformoknak célul kell kitűzniük a tisztességes és fenntartható bérek biztosítását, valamint az alacsony bérek jelentette csapdák kikerülését, többek között a minimálbér megfelelő szinten történő megállapítása révén.

Készségek

Az embereknek a megfelelő munkahelyekhez megfelelő készségekre van szükségük. A jelentés elemzéséből kiderül, hogy bizonyos országokban, különösen az EU déli részében a készségek és a munkahelyek közötti megfelelés rossz és/vagy romlott. A probléma különösen súlyos azon jelentős és továbbra is növekvő számú fiatalok esetében, akik munkanélküliek, illetve semmilyen oktatásban vagy képzésben nem vesznek részt. A fiatalok foglalkoztatására vonatkozó csomagban (lásd IP/12/1311, valamint MEMO/12/938) foglalt javaslatok úgy kívánják orvosolni a problémát, hogy biztosítva legyen a fiatalok továbbtanulási lehetősége, továbbképzéseken vagy minőségi gyakornokságokban illetve tanulószerződéses gyakorlati képzésben való részvétele, aminek révén jelentős mértékben növekednek esélyeik az álláskeresés során.

A készségek és a munkahelyek közötti meg nem felelés csökkentésének érdekében az országoknak hatékonyabban kell befektetniük az oktatásba és a képzésekbe, jobban kell az aktív munkaerő-piaci politikákra költeni, és támogatniuk kell a magasan képzett munkaerőt igénylő munkahelyek létrehozását olyan növekedő ágazatokban, mint például a zöld gazdaság és technológia, információs és kommunikációs technológiák és az egészségügy. A nemrég közzétett uniós „készségkörkép” (lásd IP/12/1329) részletezi, hol van kereslet a különböző szintű képzettséggel rendelkező munkavállalókra. Amikor a saját országukban nincsenek betöltetlen állások, más tagállamokban gyakorta lehetnek, a munkavállalóknak azonban sok esetben gondot okozhat, hogyan értesüljenek ezekről. A Bizottság nemrég fogadott el egy határozatot az EURES, az egész EU-t lefedő álláskereső hálózat modernizálásáról és fejlesztéséről (lásd: IP/12/1262, MEMO/12/896, MEMO/12/897). A reform célja, hogy valamennyi tagállam álláskeresőinek számára megkönnyítse az olyan munkaadókkal való kapcsolatfelvételt, akik konkrét készségeket keresnek; emellett olyan ágazatokra és foglalkozásokra összpontosít, ahol hiányoznak a szükséges készségek, és támogatja a fiatalok célzott mobilitási programjait.

További információk

MEMO/13/1

http://ec.europa.eu/social/main.jsp?catId=738&langId=en&pubId=7315

Employment and Social Situation Yearly Review

Foglalkoztatás és társadalmi elemzések weboldal

Andor László honlapja: http://ec.europa.eu/commission_2010-2014/andor/

Kövesse Andor Lászlót a Twitteren: http://twitter.com/#!/LaszloAndorEU

Ingyenes elektronikus hírlevél: http://ec.europa.eu/social/e-newsletter

Kapcsolattartók:

Jonathan Todd (+32 2 299 41 07)

Nadège Defrère (+32 2 296 45 44)


Side Bar

My account

Manage your searches and email notifications


Help us improve our website