Navigation path

Left navigation

Additional tools

A magas szintű uniós munkacsoport a felsőoktatásban dolgozó tanárok pedagógiai továbbképzését szorgalmazza

European Commission - IP/13/554   18/06/2013

Other available languages: EN FR DE DA ES NL IT SV PT FI EL CS ET LT LV MT PL SK SL BG RO

Európai Bizottság

Sajtóközlemény

Brüsszel, 2013. június 18.

A magas szintű uniós munkacsoport a felsőoktatásban dolgozó tanárok pedagógiai továbbképzését szorgalmazza

A felsőoktatás korszerűsítésével foglalkozó európai uniós magas szintű munkacsoport ma teszi közzé az egyetemi oktatás és tanulás minőségének javításával foglalkozó első jelentését. A csoport, amelynek elnöke Mary McAleese, Írország volt elnöke, 16 ajánlást fogalmazott meg (lásd az 1. mellékletet). A jelentés egyebek mellett azt szorgalmazza, hogy az egyetemi és főiskolai tanárok, továbbá a felsőoktatási intézmények oktatói karának más tagjai részesüljenek kötelező akkreditált képzésben, illetve hogy a hallgatók kapjanak nagyobb segítséget a vállalkozói és innovációs készségek elsajátításához. A munkacsoport ezen túlmenően egy ún. Európai Oktatási Akadémia létrehozására is javaslatot tesz a dokumentumban.

Andrula Vasziliu, az oktatásügyért, a kultúráért, a többnyelvűségért és az ifjúságpolitikáért felelős biztos így nyilatkozott: „A csoport létrehozásával az volt a célom, hogy új gondolkodásmódra és új ötletekre ösztönözzek. A csoport ajánlásai időszerűek, gyakorlatiasak és megvalósításuk nem feltétlenül igényel nagy összegű többletkiadásokat. A minőségi oktatás a felsőoktatási és képzési rendszerekben létfontosságú ahhoz, hogy a hallgatók a megfelelő – a jövőbeni személyes és szakmai fejlődésükhöz szükséges – készségeket sajátítsák el. A Bizottság minden tőle telhetőt meg fog tenni a szóban forgó ajánlások megvalósításának támogatása érdekében.”

Mary McAleese, a csoport elnöke, a következőket tette hozzá: A magas színvonalú oktatáshoz és képzéshez elkötelezett emberekre és intézményekre van szükség, akiknek tevékenységét olyan szakpolitikák támogatják, melyek a tanítást és a tanulást helyezik a középpontba. A felsőoktatási intézmények oktatóinak meg kell kapniuk azt a képzést és támogatást, amelyre a kiváló minőségű munkához szükségük van. Jelentésünk bemutatja, hogy ez miképpen valósítható meg.”

A Vasziliu biztos által tavaly szeptemberben létrehozott csoport tevékenysége során széles körű konzultációt folytatott az érdekelt felekkel. Kiderült, hogy számos felsőoktatási intézmény a kutatással összevetve nem helyez kellő hangsúlyt az oktatásra, pedig mindkettő a felsőoktatás alapvető küldetése. „Helyre kell állítani a megfelelő egyensúlyt. A tudományos érdemek meghatározásakor és különösen a karrier tekintetében az oktatásnak több figyelmet és nagyobb elismerést kell kapnia” — mondta a biztos. „Mélyen egyetértek azzal a javaslattal, hogy minden, a felsőoktatásban dolgozó oktatót meg kell tanítani tanítani.”

Következő lépések

A magas szintű munkacsoport a következőkben feladatának második részén fog dolgozni, nevezetesen azon, hogyan lehet maximálisan kamatoztatni a minőségi felsőoktatást szolgáló új módszerekben rejlő lehetőségeket. Ilyen új módszert jelentenek például a nyitott online tömegkurzusok (MOOC), amelyek lehetővé teszik, hogy az emberek az otthonukból folytathassanak felsőfokú tanulmányokat. Az Európai Bizottság támogatásával 11 partnerország nemrég létrehozta az első páneurópai nyitott virtuális felsőoktatási rendszert (IP/13/349). A magas szintű munkacsoport várhatóan 2014 júniusában fogja nyilvánosságra hozni következő jelentését.

Háttérinformációk

A magas szintű munkacsoport tevékenysége annak a stratégiának képezi a részét, melynek révén a Bizottság támogatni kívánja a felsőoktatás tagállamokban történő korszerűsítését. Ezen a területen már számos előrelépés történt. A bolognai folyamatnak köszönhetően a hallgatók például könnyebben tanulhatnak külföldön vagy ismertethetik el végzettségüket egész Európában. Egy új, többdimenziós egyetemi rangsorolási rendszer, amelynek létrehozását a Bizottság kezdeményezte, és amelynek első tapasztalatait a jövő év elején hozzák nyilvánosságra, meg fogja könnyíteni az egyetemek összehasonlítását, és így a hallgatók több információ birtokában dönthetnek majd arról, hogy melyik intézményt válasszák.

A felsőoktatás korszerűsítését célzó európai menetrend, amelyet az oktatási miniszterek 2011. november 28-29-én hagytak jóvá, meghatározza azokat a területeket, ahol az uniós országoknak többet kell tenniük közös célkitűzéseik elérése érdekében, valamint ismerteti, hogy az Európai Unió miként tudja támogatni a tagállamok korszerűsítési politikáit. A prioritások között szerepel a felsőoktatás minőségének javítása és a tanagyagok hozzáigazítása az aktuális szükségletekhez, hogy a tantervek jobban megfeleljenek a hallgatók, a munkaadók és a jövőbeni életpályák által támasztott igényeknek, és prioritást jelent a diplomások számának növelése is. A menetrend fokozottabb együttműködést szorgalmaz az egyetemek, a vállalatok és a kutatóközpontok között. A menetrend részét képezi a Bizottság európai növekedést és foglalkoztatást ösztönző átfogó Európa 2020 stratégiájának, amelyben az oktatás kulcsszerepet tölt be.

Az Erasmus mindenkinek, az új oktatási, képzési, ifjúsági és sportprogram, amelynek elindítását januárra tervezik, támogatni fogja a szakpolitikai reformot a tagállamokban, kiemelt hangsúlyt fektetve a szakpolitika alakításának alapjául szolgáló ismeretanyag bővítésére és a helyes módszerekkel kapcsolatos tapasztalatcserére. A program várhatóan 14,5 milliárd eurós költségvetéssel – tehát a jelenlegi programok költségvetését 40%-kal meghaladó összeggel – gazdálkodhat majd a 2014–2020 közötti időszakban, és 4 millió embernek fog támogatást nyújtani ahhoz, hogy külföldön végzett tanulmányok, képzések vagy önkéntes munka révén nemzetközi tapasztalatokra és szemléletmódra tehessen szert.

További információk

Menetrend a felsőoktatás korszerűsítéséért

A jelentés a következő internetcímen

http://ec.europa.eu/education/higher-education/doc/modernisation_en.pdf

érhető el.

MEMO/13/581

Európai Bizottság: Oktatás és képzés

Andrula Vasziliu honlapja

Kövesse Andrula Vasziliut a Twitteren: @VassiliouEU

Kapcsolattartók:

Dennis Abbott (+32 2 295 92 58); Twitter: @DennisAbbott

Dina Avraam (+32 2 295 96 67)

A felsőoktatás korszerűsítésével foglalkozó magas szintű munkacsoport

Az oktatás és a tanulás minőségének javítását célzó ajánlások

A magas szintű munkacsoport jelentésében az oktatás és a tanulás minőségének javítását eredményező javaslatokat dolgozott ki. A felsőoktatási intézmények és az országok különböző kiindulási pontjait szem előtt tartva megpróbáltuk az eszközök és a gyakorlati példák széles skáláján keresztül bemutatni, hogy különböző — és sok esetben igen egyszerű — megközelítések egyaránt működőképesek lehetnek. Kiindulópontunkhoz visszatérve: az oktatás fontos. Az oktatás ugyanolyan fontos, mint a kutatás. Az oktatás és a tanulás minőségét kell a középpontba állítanunk.

Ennek érdekében a következőket javasoljuk:

1. ajánlás

A felsőoktatásért felelős hatóságoknak fenntartható és megfelelő finanszírozású keretet kellene biztosítaniuk a felsőoktatási intézmények azon erőfeszítéseinek támogatásához, amelyek az oktatás és a tanulás minőségének javítására irányulnak.

2. ajánlás

Minden egyes intézménynek ki kellene dolgoznia és alkalmaznia kellene egy olyan stratégiát, amely az oktatás és a tanulás minőségének folyamatos javítását célozza; biztosítania kellene az e feladat végrehajtásához szükséges személyi és pénzügyi forrásokat; valamint be kellene építenie ezt a prioritást az általános küldetésébe, és az oktatásnak az őt megillető, a kutatással egyenértékű súlyt kellene biztosítania.

3. ajánlás

A felsőoktatási intézményeknek bátorítaniuk kellene és figyelembe kellene venniük a hallgatói visszajelzéseket, amelyek korán jelezhetik az oktatási és tanulási környezetben jelentkező problémákat, továbbá gyorsabb és hatékonyabb fejlesztést tesznek lehetővé.

4. ajánlás

2020-ra a felsőoktatási intézmények teljes oktatói karának diplomával tanúsított pedagógiai képzéssel kellene rendelkeznie. A felsőoktatásban oktató tanárok számára követelményként kellene előírni a folyamatos tanári szakmai továbbképzést.

5. ajánlás

Más tényezők mellett a tanári képességek értékelését is figyelembe kellene venni a felsőoktatási tanári kar tagjainak felvételével, előmenetelével és előléptetésével kapcsolatos döntéseknél.

6. ajánlás

Az intézményvezetőknek és az intézmények más vezető beosztású munkatársainak el kellene ismerniük és jutalmazniuk kellene (például ösztöndíjakkal és díjakkal) azokat a felsőoktatásban dolgozó tanárokat, akik pedagógiai gyakorlatuk vagy az oktatással és a tanulással kapcsolatos kutatásaik révén jelentős mértékben hozzájárulnak az oktatás és a tanulás minőségének javításához.

7. ajánlás

A képzési terveket az oktatói kar, a hallgatók, a végzett hallgatók és a munkaerőpiac szereplői közötti párbeszéd és partnerség kialakításával, az új oktatási és tanulási módszerek felhasználásával kellene kidolgozni és nyomon követni, hogy így a hallgatók megszerezhessék azokat a készségeket, amelyek növelik a foglalkoztatási esélyeiket.

8. ajánlás

A hallgatók tanulmányi teljesítményét világos és egyezményes tanulmányi eredménymérés alapján kellene értékelni, amelyet az adott karon belül az értékelésben részt vevő valamennyi oktató együttműködésével kellene kialakítani.

9. ajánlás

A felsőoktatási intézményeknek és a nemzeti döntéshozóknak a hallgatókkal együttműködve tanácsadási, iránymutatási, mentorálási és nyomonkövetési rendszereket kellene létrehozniuk, amelyekkel támogatják a hallgatók bejutását a felsőoktatásba, majd elkísérik őket a diplomáig, sőt azon túl is.

10. ajánlás

A felsőoktatási intézményeknek be kellene vezetniük és ösztönözniük kellene az oktatás, a tanulás és az értékelés multi-, inter- és transzdiszciplináris megközelítését, segítve így a hallgatókat a széles látókör, továbbá a vállalkozói és innovatív szemléletmód kialakításában.

11. ajánlás

A felsőoktatási intézményeknek – a közigazgatás és az EU támogatásával – ösztönözniük kellene az oktatóikat arra, hogy fejlesszék az online oktatással, valamint más, olyan oktatási és tanulási formákkal kapcsolatos készségeiket, amelyek a digitális kor beköszönte óta állnak rendelkezésre. Az oktatás és a tanulás minőségének javítása érdekében a felsőoktatási intézményeknek a technológia által nyújtott lehetőségeket is ki kellene aknázniuk.

12. ajánlás

A felsőoktatási intézményeknek olyan átfogó stratégiákat kellene kidolgozniuk és alkalmazniuk, amelyek a nemzetközi kapcsolatok fejlesztését célozzák, és ezeknek általános küldetésük és alapfeladataik szerves részévé kell válniuk. A hallgatók és az oktatók megnövekedett mobilitásának, a képzési tervek nemzetközi dimenziójának, az oktatói kar nemzetközi tapasztalatainak, az angol és egy második idegen nyelv kielégítő ismeretének, az interkulturális kompetenciák megszerzésének, a transznacionális képzéseknek és diplomáknak, valamint a nemzetközi szövetségeknek mind az európai, mind az Európán kívüli felsőoktatás elengedhetetlen alkotóelemeivé kell válniuk.

13. ajánlás

Az Európai Uniónak támogatnia kellene ezeknek az ajánlásoknak a megvalósítását, és ennek érdekében ösztönöznie kellene az alábbiakat:

innovatív oktatási és tanulási módszertanok és pedagógiai megközelítések;

iránymutatási, tanácsadási és képzési („coaching") módszerek;

jobb programkialakítás, amely figyelembe veszi a legfrissebb humán tanulási kutatásokat;

az oktatók, a képzők és a tanári kar szakmai színvonalának emelése és továbbképzése;

a felsőoktatási tanári kar hosszú távú oktatói megbízások keretében megvalósuló mobilitása és csereprogramjai; valamint

szisztematikus és rendszeres adatgyűjtés az oktatás és a tanulás minőségét érintő kérdésekben.

14. ajánlás

Az Európai Uniónak ösztönöznie kellene egy Európai Oktatási Akadémia létrehozását, amelyet az érdekelt felek irányítanának, és amelyet az e jelentésben ismertetett követendő gyakorlatok inspirálnának.

15. ajánlás

A Marie Skłodowska-Curie cselekvések által támogatott kutatók és a felsőoktatási karriert tervezők számára biztosítani kellene a lehetőséget a tanári szakképesítés megszerzésére, és támogatni kellene őket a kutatás melletti tanári tevékenység végzésében.

16. ajánlás

A tagállamokat arra bátorítjuk, hogy a régiókkal együttműködve a strukturális alapok keretében megkötött partnerségi megállapodásaikban biztosítsanak elsőbbséget azoknak a kezdeményezéseknek, amelyek a pedagógiai kompetenciák fejlesztésének elősegítésére, a szociális és munkaerő-piaci igényekre válaszoló programok tervezésére és végrehajtására, valamint a felsőoktatás, az üzleti és a kutatási ágazat közötti együttműködés erősítésére irányulnak.

A felsőoktatás korszerűsítésével foglalkozó magas szintű munkacsoport tagjai

Mary McAleese (elnök)

Mary McAleese 1997 és 2011 között Írország elnöke volt. 1973-ban jogászdiplomát szerzett a belfasti Queen's University egyetemen, 1974-ben pedig az Északír Ügyvédi Kamara tagja lett. 1975-ben professzornak (Reid Professor) nevezték ki a dublini Trinity College egyetemen a büntetőjog, a kriminológia és a büntetés-végrehajtás szakterületén. 1987-ben visszatért a Queen’s University egyetemre, ahol igazgatóként irányította a jogi szaktanulmányok intézetének munkáját. Ugyanitt 1994-ben rektorhelyettessé nevezték ki – személyében első ízben töltötte be nő ezt a pozíciót.
Agneta Bladh

Dr. Agneta Bladh elnöki tisztséget tölt be a Jönköpingi Egyetem Egészségtudományi Karának vezetőtestületében és a Stockholmi Egyetemi Könyvtári Tanácsban. Ezen túlmenően tagja az Uppsalai Egyetem igazgatótanácsának, valamint az Alkalmazott Tudományok Oslói és Akershusi Egyetemét (Norvégia) vezető testületnek és annak a testületnek, amely két norvégiai egyetem egyesülését készíti elő. Dr. Bladh tagja továbbá a Dán Akkreditációs Tanácsnak és a Svéd Felsőoktatási Hatóság Tanácsadó Testületének is. 2004 februárja és 2009 decembere között rektori tisztet töltött be a svédországi Kalmar város egyetemén. 1998 és 2004 között a Svéd Oktatás- és Tudományügyi Minisztérium felsőoktatásért és kutatásért felelős államtitkáraként, 1995-től 1998-ig pedig a Nemzeti Felsőoktatási Ügynökség főigazgatójaként tevékenykedett. Agneta Bladh politológiai doktorátussal rendelkezik, doktori címét a Stockholmi Egyetemen szerezte 1988-ban.

Vincent Berger

Vincent Berger a Párizsi Diderot Egyetem elnöke. 1990-től 2001-ig a repüléstechnológiával foglalkozó Thales (korábbi nevén Thomson CSF) multinacionális cég központi kutatólaboratóriumában dolgozott. 2001-ben csatlakozott a Párizsi Diderot Egyetem (hivatalos nevén: Paris-VII) oktatói gárdájához. 2006-ig a kvantumjelenségekkel és –anyagokkal foglalkozó laboratóriumot vezette. 2001-ben elnyerte a Fabry-De Gramont-díjat, 2002-ben pedig az MIT Fiatal Innovátorok díját. Vincent Berger hozzávetőleg 150 cikket publikált különböző nemzetközi folyóiratokban, és 16 szabadalom fűződik a nevéhez. 2012-ben Geneviève Fioraso francia oktatási miniszter a felsőoktatással és kutatással foglalkozó országos egyeztető fórum főelőadójává nevezte ki.

Christian Bode

Christian Bode 20 éven keresztül (1990-től 2010-ig) főtitkári posztot töltött be a Német Akadémiai Csereszolgálatnál. Mielőtt pályáját megkezdte, jogi tanulmányokat folytatott. 1971-ben doktorált a Bonni Egyetemen. 1972 és 1982 között több vezető pozíciót töltött be a Német Szövetségi Oktatás- és Tudományügyi Minisztériumban. 1982-től 1990-ig a Német Rektori Konferencia főtitkára volt. Egyike a brüsszeli székhelyű Felsőoktatási Együttműködési Egyesület (Academic Cooperation Association) alapítóinak, és több ízben viselt elnökhelyettesi tisztséget a szervezetben.

Számos publikációja jelent meg a felsőoktatási politika különféle vetületeivel kapcsolatban. Írásaiban kiemelt figyelmet szentelt az egyetemek közötti nemzetközi együttműködés kérdéskörének. Christian Bode több – németországi és külföldi (a müncheni, a berlini, a maszkati és a sanghaji) – egyetem és szakmai szervezet vezetőtestületének tagja.

Jan Muehlfeit

Jan Muehlfeit a Microsoft Corporation európai elnöke. Csaknem 20 éve dolgozik a Microsoftnál különböző pozíciókban. 1993-tól 2000-ig a vállalat cseh/szlovák leányvállalatánál tevékenykedett, 2000 és 2005 között pedig a közép- és kelet-európai régió tartozott a felelősségi körébe. 2005-ben a Microsoft közszektorral foglalkozó részlegének, 2006-ban pedig az Európára, a Közel-Keletre és Afrikára irányuló vállalati és kormányzati stratégiával foglalkozó szervezeti egységnek volt az elnökhelyettese. Jan Muehlfeit egyike az Academy of Business in Society alelnökeinek, vezetőségi tagja a Junior Achievement szervezetnek, társelnöke a European e-Skills Association szövetségnek, tagja továbbá az AIESEC (Közgazdászhallgatók Nemzetközi Egyesülete) diákszervezet vezetői testületének, valamint a technológiai elemzésre és tanácsadásra szakosodott Ovum cég tanácsadó testületének. A fentieken túl tagja volt több olyan tanácsadó testületnek is, amelyek különböző európai országok kormányait látták el tanácsokkal információs technológiával, nemzeti versenyképességgel és oktatásüggyel kapcsolatos kérdésekben. Jan Muehlfeit képviseli a Microsoft vállalatot a „transzatlanti üzleti párbeszéd” elnevezésű folyamatban, és projekttanácsadóként segíti a Világgazdasági Fórum, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) és az Európai Politikai Központ munkáját. Vezetőségi tagja továbbá a Cseh Nemzeti Múzeumnak, és vezetőtanácsi tagja a Vállalatvezetők Nemzetközi Fórumának (IBLF). Jan Muehlfeit a Cseh Műszaki Egyetemen végzett, ezt követően pedig vezetőképzésben vett részt (Wharton, London School of Economics és Harvard).

Tea Petrin

Tea Petrin a Ljubljanai Egyetem közgazdasági karának professzora, egyúttal a tanszék vállalkozástudománnyal foglalkozó részlegének vezetője. Tagja az egyetem szenátusának. Vendégprofesszor volt a Massachusettsi Egyetem amhersti kampuszán és a Kaliforniai Egyetemen (Haas School of Business, Berkeley), valamint Fulbright-professzor a Nemzetközi Tanulmányok Intézetében (Kaliforniai Egyetem, Berkeley) és az Ipari Versenyképességi Központban, a Massachusettsi Egyetem lowelli kampuszán. Tea Petrin elismert szakértőnek számít a vállalkozástudomány, az innovációs politika és a regionális fejlesztési programok területén. 1999 és 2004 között ő töltötte be a nemzetgazdasági miniszteri posztot a szlovén kormányban. 2004-től 2008-ig Szlovénia hollandiai nagykövete volt, képviselte hazáját az Európai Kisvállalkozói Tanácsban, és tagja volt a Nemzetközi Kisvállalkozói Tanácsnak. Tea Petrin a Versenyképességi Intézet tanácsadó testületének alelnöke, ezen túlmenően pedig tagja a Vállalkozáskutatás Európai Fórumát tudományos tanácsokkal segítő testületnek és az Akadémiai Kutatói Hálózat vezetőtestületének. 2009 és 2010 között az Európai Bizottság Vállalkozáspolitikai és Ipari Főigazgatóságán a klaszterekkel foglalkozó szakpolitikai csoport elnökeként tevékenykedett, 2010 és 2011 között részt vett az Európai Bizottság Kutatási és Innovációs Főigazgatóságának szinergiákkal foglalkozó szakértői csoportjának munkájában, 2013 januárja és 2015 decembere között pedig tagja az ENSZ fejlesztéspolitikai bizottságának.

Alessandro Schiesaro

Alessandro Schiesaro a latin nyelvű irodalom professzora a római Sapienza Egyetemen, és a Scuola Superiore di Studi Avanzati Sapienzia igazgatója. Tanulmányait Pisában, Berkeley-ben és Oxfordban végezte, majd egyetemi oktatóként dolgozott az Egyesült Államokban – ahol többek között klasszika-filológiát tanított a Princetoni Egyetemen –, valamint az Egyesült Királyságban, ahol latint oktatott a londoni King´s College egyetemen. 2008 óta Alessandro Schiesaro látja el az olasz Felsőoktatási és Kutatási Minisztérium szakmai kérdésekkel foglalkozó titkárságának elnöki tisztét.

Lukasz Culakisz

Lukasz Culakisz az Athéni Egyetem európai integrációs kérdésekkel foglalkozó Jean Monnet-professzora, egyúttal pedig vendégprofesszor az Európa Tanulmányok Szakkollégiumában, az intézmény bruges-i kampuszán. A Görög Európa-politikai és Külügyi Alapítvány elnöke és az Európai Bizottság elnökének különleges tanácsadója. Tanított az Oxfordi Egyetemen, a Londoni Közgazdaságtudományi Egyetemen, a Párizsi Politikatudományi Intézetben, valamint a firenzei Európai Egyetemi Intézetben. Lukasz Culakisz számos könyvet és cikket publikált az európai integráció és a nemzetközi politikai gazdaságtan témájában, melyeket számos nyelvre lefordítottak

Side Bar

My account

Manage your searches and email notifications


Help us improve our website