Nukleáris ellenállóképességi próbák az EU-ban: hatévente kötelező felülvizsgálat

Európai Bizottság

Sajtóközlemény

Brüsszel, 2013. június 13.

Nukleáris ellenállóképességi próbák az EU-ban: hatévente kötelező felülvizsgálat

Az atomenergia biztonságos volta minden európai polgár számára létfontosságú. Szigorú biztonsági rendelkezések biztosítják, hogy Európában ne következzenek be a fukusimaihoz hasonló balesetek. A leghatékonyabb reagálást is biztosítják arra az esetre, ha mégis előfordulna nukleáris veszélyhelyzet. A 2009. évi nukleáris biztonsági irányelv módosítására irányuló mai javaslattal az Európai Bizottság uniós szintű biztonsági célkitűzéseket határoz meg azzal a céllal, hogy jelentős mértékben csökkentse a kockázatokat, valamint megóvja az embereket és a környezetet. A rendszeres európai szakértői értékelések bevezetésével, a nukleáris biztonságot érintő kérdések átláthatóságának növelésével és a nemzeti szabályozó hatóságok hatásköreinek megerősítésével az irányelv a nukleáris biztonság folyamatos javítására törekszik az EU egész területén.

Günther Oettinger energiaügyi biztos a következőket mondta: „A tagállamok maguk dönthetik el, hogy akarnak-e atomenergiát előállítani, vagy sem. Az azonban továbbra is tény, hogy napjainkban 132 atomreaktor üzemel Európában. A Bizottságnál az a feladatunk, hogy megbizonyosodjunk arról, hogy mindegyikben a biztonság kapja a legnagyobb prioritást.”

Ez az új irányelv a következőket állapítja meg:

• biztonsági célkitűzés: a tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy baleset esetén gyakorlatilag kizárt legyen, hogy radioaktív sugárzás érje a környezetet,

• hatévente kötelező értékelés az egész Unióban: a tagállamok megállapodnak a konkrét témá(k)ról és az értékelések közös módszertanáról; az értékeléseket nemzetközi munkacsoportok fogják elvégezni. A tagállamokat az ajánlások megvalósításáért is felelősség terheli. Amennyiben az ajánlások végrehajtása késedelmet szenved vagy elmarad, az Európai Bizottság ellenőrző látogatást szervezhet az érintett tagállamba,

• nemzeti felülvizsgálatok: minden atomerőmű esetében legalább tízévente egyszer rendszeres biztonsági felülvizsgálatot, az élettartamának az esetleges meghosszabbítása esetén pedig külön biztonsági felülvizsgálatot kell végezni,

• új erőművek: valamennyi új atomerőmű tervezési módja biztosítsa, hogy a reaktormag esetleges sérülésének semmilyen következménye ne legyen az erőművön kívül,

• helyszíni készültség és reagálás vészhelyzet esetén: minden atomerőműnek rendelkeznie kell a radioaktivitás, valamint a földrengések és áradások ellen védett, továbbá a balesetek kezelésére vonatkozó szigorú iránymutatásokat végrehajtó veszélyhelyzeti központtal.

Ami az átláthatóságot illeti, a nemzeti szabályozó hatóságoknak és a létesítmények üzemeltetőinek olyan stratégiát kell kidolgozniuk, amely meghatározza, miként tájékoztatják a nyilvánosságot baleset esetén, valamint olyankor, amikor a létesítmény szokásosan üzemel. Ezt a stratégiát közzé kell tenni. Ezenkívül a polgároknak lehetőségük lesz részt venni a döntéshozatali folyamatban új atomerőmű engedélyezése esetén.

Végül az irányelv biztosítja, hogy a nemzeti szabályozó hatóságok független döntéseket hozzanak, és hogy a politikai, gazdasági és társadalmi érdekek ne szorítsák háttérbe a biztonsági célkitűzéseket. A nemzeti szabályozó hatóságoknak megfelelő pénzeszközöket és szakértő személyzetet kell biztosítani az eredményes működéshez.

Előzmények

A 2011 márciusában bekövetkezett fukusimai nukleáris balesetet követően az EU állam- és kormányfői arra kérték a Bizottságot, valamint az Európai Nukleáris Biztonsági Szabályozó Hatóságok Csoportját (ENSREG), hogy végezzenek ellenállóképességi próbákat, továbbá vizsgálják felül az EU nukleáris biztonsági jogszabályait.

A fukusimai baleset és az ellenállóképességi próbák tanulságai mellett a javaslat különböző szakértői forrásokból is merít, ilyen az ENSREG, az Euratom Szerződés 31. cikke értelmében létrehozott tudományos szakértői csoport, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ), a Nyugat-európai Nukleáris Hatóságok Szövetsége (WENRA), valamint olyan EU-n kívüli országok által készített jelentések, mint például Japán vagy az Egyesült Államok. Figyelembe veszi továbbá az érdekelt felek, többek között a nemzeti szabályozó hatóságok, az ipar és a civil társadalom által megfogalmazott véleményeket.

További információk

A nukleáris biztonsági irányelv módosításáról szóló javaslattervezet

Az Európai Nukleáris Biztonsági Szabályozó Hatóságok Csoportjának weboldala

A Bizottság videofilmje a nukleáris biztonságról

Videofilm a nukleáris biztonságról

Memo/13/539