Chemin de navigation

Left navigation

Additional tools

Európai Bizottság

Sajtóközlemény

Brüsszel, 2013. június 11.

A Bizottság cselekvési terve az acélágazat számára

Az Európai Bizottság a mai napon az európai acéliparnak szóló cselekvési tervet terjesztett elő, amellyel egyrészt segíteni kíván az ágazatnak abban, hogy megbirkózzon napjaink kihívásaival, másrészt az innováció fokozása, a növekedés és a munkahelyteremtés révén az ágazat jövőbeli versenyképességének megalapozására törekszik. Az 1977-es Davignon-terv óta ez a Bizottság első acélipari cselekvési terve. A Bizottság az EU-n belül és kívül egyaránt fokozni kívánja az Unióban előállított acél iránti keresletet azáltal, hogy tisztességes kereskedelmi módszerek biztosításával hozzáférést biztosít az uniós acélgyártók számára a harmadik országok piacaihoz. Az Európai Bizottság amellett is elkötelezett, hogy csökkentse az iparágat terhelő költségeket, azaz többek között az uniós szabályozásból eredő költségeket is. Az innováció, az energiahatékonyság és a fenntartható termelési folyamatok nélkülözhetetlenek a következő generációs acéltermékek szempontjából és alapvető fontosságúak a többi kulcsfontosságú uniós iparág számára. A cselekvési terv az ágazat foglalkoztatottságának támogatására irányuló és a szerkezetátalakítást kísérő célzott intézkedéseket is előirányoz annak érdekében, hogy a magasan képzett munkaerő Európában maradjon (MEMO/13/523).

Antonio Tajani, az Európai Bizottság alelnöke, ipar- és vállalkozáspolitikai biztos a következőképpen nyilatkozott: „Az acélipar ígéretes jövő előtt áll Európában. Ha sikerül megtartania vezető szerepét a hagyományos erősségének számító innovatív termékek területén, világszintű versenyelőnyre tehet szert. Az acélágazat élénkítését célzó mai tervezettel egyértelműen jelezni kívánjuk az acélágazat felé, hogy Európában stratégiai jelentőséggel bír, és a növekedés motorja. Az Európai Unió számára még soha nem volt ennyire fontos, hogy a gazdaság fellendítése érdekében támaszkodni tudjon a reálgazdaságra. Célunk, hogy 2020-ra az ipar adja a GDP 20 %-át. Ez egy folyamat kezdete, amelyet figyelemmel fogok kísérni annak érdekében, hogy az igényeknek megfelelően ki tudjuk igazítani a meghozott intézkedéseket. Egy év múlva megnézzük, hogy a javasolt intézkedések kiváltották-e a várt hatásokat.”

http://ec.europa.eu/enterprise/sectors/metals-minerals/steel/index_en.htm

További információk

Az acélipart érintő fő kihívások

Az európai acélipart egyszerre sújtja az alacsony kereslet és a globális többletkapacitás hatása, ugyanakkor az energiaárak magasak, és az ágazatnak a zöld gazdasághoz való alkalmazkodás céljából be kell ruháznia az innovatív termékek fenntartható módon történő termelésébe.

…a világszintű acélkereslet azonban növekedni fog

Európában az acél iránti kereslet jelenleg 27 %-kal elmarad a válság előtti szinthez képest. A foglalkoztatottság 2007 és 2011 között 10 %-kal csökkent az ágazatban. Mindezek ellenére az Európai Unió még mindig a világ második legnagyobb acéltermelője: évente több mint 177 millió tonna acélt állít elő, amely a világ acéltermelésének 11%-át teszi ki, és több mint 360 000 ember dolgozik az ágazatban.

Az OECD szerint a világszintű acélkereslet 2025-re 2,3 milliárd tonnára fog növekedni, elsősorban a feltörekvő gazdaságokban és főleg az építőipari, a közlekedési és a gépipari ágazatban jelentkező keresletnek köszönhetően. Az európai acélipar számára létfontosságú, hogy teljes mértékben ki tudja használni ezt a versenypiacot.

A jelenlegi helyzetben új szakpolitikai stratégiára van szükség az acélágazat számára. A Bizottság ezért:

  • biztosítja, hogy megfelelő szabályozási keret álljon rendelkezésre: az intézkedések között szerepel, hogy 2013 végéig értékelik, hogy az egyes szakpolitikák összességükben milyen szabályozásból eredő terheket okoznak az acéliparnak és milyen hatással vannak a versenyképességre;

  • kielégíti a készségigényeket és megkönnyíti a szerkezetátalakítást: az ágazat versenyképességének fokozása érdekében ösztönzi a készségfejlesztést és a fiatalok foglalkoztatását célzó intézkedéseket az ágazatban, valamint felméri a lehetőségét annak, hogy termelési telephelyek bezárása esetén megfelelő uniós forrásokból támogassa a munkavállalókat abban, hogy új munkahelyet találjanak. Az Európai Szociális Alap és az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap várhatóan a továbbiakban is hozzá fog járulni a célok megvalósításához. Valamennyi uniós alap a regionális intelligens szakosodás elvén fog működni és figyelembe veszi egy adott régióban a munkahelyek létrehozására és megtartására irányuló beruházások fenntarthatóságát;

  • fokozza az acél iránti keresletet: az intézkedések között szerepel olyan célzott intézkedés is, amely ösztönzi a keresletet a gépjárműipari és a fenntartható építőipari ágazatokban;

  • a külső piacokhoz való jobb hozzáférést és egyenlő versenyfeltételeket biztosít az uniós acélkivitel támogatása, a tisztességtelen kereskedelmi módszerek leküzdése és a létfontosságú nyersanyagokhoz való hozzáférés érdekében. Meg fog valósulni a hulladékpiacok felügyelete, hogy növekedjen a nyersanyagként fémhulladékot felhasználó uniós acéltermelők ellátásának biztonsága;

  • garantálja a megfizethető energiaárakat: a belső energiapiac megvalósítása és az ellátás diverzifikálása, valamint az energiahatékonyság növelése révén csökkeni fognak a költségek. A Bizottság kész iránymutatást adni a szolgáltatók és a fogyasztók közötti hosszú távú villamosenergia-ellátási szerződésekhez azért, hogy az energiaköltségek kiszámíthatóbbak legyenek. Rövid távon azonban az energiaigényes iparág energiaköltségeinek csökkentése a tagállamokon múlik. A Bizottság meg fog tenni mindent a cél elérése érdekében;

  • végrehajtja éghajlat-változási politikáját: az Európai Unió 2030-as éghajlat-változási kerete – az éghajlatváltozásról szóló, kötelező nemzetközi megállapodásra irányuló tárgyalásokhoz hasonlóan – kulcsfontosságú szerepet fog játszani az ipar versenyképessége szempontjából. Egyes kovácsoltvas-tartalmú termékek gyártása fel fog kerülni a CO2-kibocsátásáthelyezési listára, és a tagállamoknak a kibocsátáskereskedelmi rendszer keretében folyó árverésekből származó bevételt az energiaigényes iparágat célzó K+F projektekre kellene elkülöníteniük;

  • ösztönzi az innovációt: az új acélfajták kifejlesztése által támogatja a környezetbarát technológiákat, valamint ösztönzi az innovatív K+F-tevékenységeket, különösen a nagyon költséges kísérleti és demonstrációs szakaszban. A 2014 és 2020 közötti időszakban a kutatás és az innováció finanszírozása elsősorban a Horizont 2020 programból történik, amely különös hangsúlyt helyez az ipar vezető szerepére az innováció terén. Az acélágazat részesül továbbá a nyersanyagokra vonatkozó európai innovációs partnerség forrásaiból, valamint azonos programozási időszakra 280 millió EUR támogatást kap a Szén- és Acélipari Kutatási Alapból.

A Bizottság egy magas szintű csoport hivatalos létrehozását javasolja, amelynek feladata a terv végrehajtásának felügyelete lesz, és egy év múlva számba veszi az elért eredményeket.

Háttér

Az acélipari ágazat 360 000 foglalkoztatott, mintegy 170 milliárd EUR forgalom és számos kapcsolódó ágazat feldolgozóipari értékláncában való jelenléte révén stratégiai szerepet tölt be a gazdaságban.

Az acélipar szorosan kötődik több ipari ágazathoz, például a gépjárműiparhoz, az építőiparhoz, az elektronikai iparághoz, a gépgyártáshoz és az elektrotechnikához. Igen jelentős uniós dimenzióval rendelkezik: az Európai Unió 23 tagállamában 500 termelési telephely található, vagyis igazi európai iparágról van szó mind történelmi értelemben, mind jelenleg. Az acél az EU történetének fontos szereplője kezdetektől fogva, hiszen az európai projekt az Európai Szén- és Acélközösséggel kezdődött.

Európának szüksége van alapanyagiparára ahhoz, hogy segíteni tudja a többi iparág újraiparosítását. Az acél, a vegyipari termékek, az üveg és a cement az ipari értéklánc lényeges elemei a gazdaság zöldebbé tétele szempontjából. Az acél 100 %-ban újrahasznosítható és a legalapvetőbb anyag egy termék feldolgozóipari értékláncában.

Kapcsolattartók:

Carlo Corazza (+32 2 295 17 52) Twitter: @ECspokesCorazza

Sara Tironi (+32 2 299 04 03)


Side Bar

Mon compte

Gérez vos recherches et notifications par email


Aidez-nous à améliorer ce site