Chemin de navigation

Left navigation

Additional tools

A Bizottság az igazságszolgáltatáshoz való tényleges hozzáférés biztosítása érdekében kollektív jogorvoslati mechanizmusok kialakítását ajánlja a tagállamoknak

Commission Européenne - IP/13/524   11/06/2013

Autres langues disponibles: FR EN DE DA ES NL IT SV PT FI EL CS ET LT LV MT PL SK SL BG RO

Európai Bizottság

Sajtóközlemény

Brüsszel, 2013. június 11.

A Bizottság az igazságszolgáltatáshoz való tényleges hozzáférés biztosítása érdekében kollektív jogorvoslati mechanizmusok kialakítását ajánlja a tagállamoknak

Az Európai Bizottság a mai napon közös, nem kötelező erejű elveket határozott meg a tagállamok kollektív jogorvoslati rendszereire vonatkozóan, hogy a polgárok és a vállalkozások az uniós jog által biztosított jogaik sérelme esetén fel tudjanak lépni azok érvényesítése érdekében. Az ajánlás arra irányul, hogy koherens horizontális megközelítést biztosítson a kollektív jogorvoslatra vonatkozóan az Európai Unióban, a tagállami rendszerek harmonizálása nélkül. Nemzeti jogorvoslati mechanizmusokra van szükség számos olyan területen, ahol az uniós jog a polgárok és a vállalkozások számára garantál bizonyos jogokat, különösen a fogyasztóvédelem, a versenyjog, a környezetvédelem és a pénzügyi szolgáltatások terén. A Bizottság azért ajánlja a tagállamoknak, hogy alakítsanak ki nemzeti szintű kollektív jogorvoslati mechanizmusokat, hogy ezáltal javuljon az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés, miközben a visszaélésszerű pereskedés megakadályozása érdekében megfelelő eljárási garanciákat is biztosítanak. Az ajánlás kiegészíti az antitröszt szabályok megsértésén alapuló kártérítési keresetekről szóló irányelvre vonatkozó javaslatot (lásd: IP/13/525, MEMO/13/531), amely elősegíti, hogy a trösztellenes szabályok megsértésével kapcsolatos ügyek sértettjei a tagállamokban igénybe vehető keresetek alkalmazásával kártérítéshez juthassanak. Míg az ajánlás arra kéri fel a tagállamokat, hogy léptessenek hatályba kollektív jogorvoslati mechanizmusokat, az irányelv a tagállamok döntésére bízza, hogy a versenyjog magánjogi érvényesítése tekintetében kívánnak-e kollektív jogorvoslati kereseteket bevezetni.

A kollektív jogorvoslatra vonatkozó jogi hagyomány tagállamonként igen eltérő, és a Bizottság tiszteletben kívánja tartani ezeket a különbségeket. Kezdeményezésünk célja, hogy nagyobb legyen a koherencia az uniós jogot érintő esetekben”– nyilatkozta Viviane Reding, az Unió jogérvényesülési biztosa. „Ez az ajánlás kiegyensúlyozott megközelítést érvényesít, hogy a polgárok könnyebben gyakorolhassák az igazságszolgáltatáshoz való jogukat, ugyanakkor megelőzhessük, hogy az Egyesült Államokban szokásos csoportos kereseteket lehetővé tevő rendszer jöjjön létre, és elkerülhessük a megalapozatlan követelések és a visszaélésszerű pereskedés kockázatát.”

Joaquín Almunia alelnök, a Bizottság versenypolitikáért felelő tagja kifejtette: „A versenyjogi szabályok megsértése miatt kárt szenvedő polgárok és a vállalkozások – különösen a kkv-k – gyakran komoly akadályokkal szembesülnek, amikor megpróbálnak kártérítést követelni. E nehézségek felszámolása érdekében előterjesztettünk egy irányelvet az antitröszt szabályok megsértésén alapuló kártérítési keresetekről. Mivel az okozott kár számos károsult felet érinthet, kollektív keresetet lehetővé tevő mechanizmusokra is szükség van. Ez az ajánlás tehát hasznos kiegészítő elem, amely egyértelmű üzenetet közvetít a tagállamok felé.”

Tonio Borg fogyasztópolitikai biztos hozzátette: „A mai napon fontos lépést teszünk a kollektív jogorvoslat uniós keretének kialakítása felé. Felkérjük a tagállamokat, hogy biztosítják az uniós fogyasztók számára azokat az eszközöket, amelyek segítségével érvényesíthetik jogaikat és kártérítést követelhetnek az uniós jog megsértésének következtében elszenvedett kárért. A tagállamoknak olyan kollektív jogorvoslati eljárásokat kell biztosítaniuk, amelyek tisztességesek, méltányosak, gyorsak és nem járnak olyan költségvonzattal, amely kizárná az eljárás igénybevételét.”

A Bizottság ajánlásának alapelvei

A Bizottság ajánlása felkéri valamennyi tagállamot, hogy alakítsa ki a kollektív jogorvoslat nemzeti rendszerét, és közös európai elveket határoz meg, amelyet ezeknek a rendszereknek tiszteletben kell tartaniuk:

  • a tagállamoknak olyan kollektív jogorvoslati rendszert kell kialakítaniuk, amely lehetővé teszi a magánszemélyek és szervek számára, hogy az uniós jog által biztosított jogaik sérelme esetén a jogsértés megszüntetésére irányuló bírósági kereseteket indítsanak (ez a jogsértés megszüntetésére irányuló jogorvoslat), továbbá azt, hogy az ilyen jogsértések miatt elszenvedett kárért kártérítést követeljenek (ez a kártérítésre irányuló jogorvoslat), amikor ugyanazon jogellenes gyakorlat sok személynek okoz kárt.

  • A tagállamoknak olyan kollektív jogorvoslati eljárásokat kell biztosítaniuk, amelyek tisztességesek, méltányosak, gyorsak és nem járnak olyan költségvonzattal, amely kizárná az eljárás igénybevételét.

  • A kollektív jogorvoslati rendszereknek főszabályként a részvétel kinyilvánításának elvén („opt-in”) kell alapulniuk, amelynek értelmében a felperes pertársaságok a tagok közvetlenül kinyilvánított hozzájárulása révén jönnek létre. Ez alól az elv alól csak akkor biztosítható jogszabály vagy bírósági végzés formájában kivétel, ha azt az igazságszolgáltatás megbízható működésével kapcsolatos okok megfelelően alátámasztják. Ezzel párhuzamosan az ajánlás azt is hangsúlyozza, hogy tájékoztatást kell nyújtani a potenciális felperesek számára, akik esetleg csatlakozni kívánnak a kollektív keresethez.

  • A Bizottság fontos eljárási biztosítékokat javasol annak érdekében, hogy a kollektív jogorvoslati rendszerekkel való visszaélés ne legyen kifizetődő. Így például ajánlatos, hogy a tagállamok ne tegyék tehetővé a sikerdíjat, amely ösztönözheti a visszaéléseket. Emellett a felpereseket képviselő szerveknek nonprofit jellegűeknek kell lenniük, annak biztosítása érdekében, hogy e szervek a tömeges károkozással járó helyzet miatt kárt szenvedők érdekei szerint járnak el. A visszaélésszerű pereskedés megelőzésének másik eszköze a büntető jellegű kártérítés tilalma, mivel az ilyen kártérítés általában erősíti a keresetekhez fűződő gazdasági érdekeket. Ehelyett a kártérítés teljes összegét az érintett egyéneknek kell juttatni, ha a bíróság megerősíti, hogy követeléseik jogosak.

  • A kollektív perben a bíró számára kell biztosítani a központi szerepet; neki kell gondoskodnia az ügy hatékony kezeléséről, és különös figyelmet kell fordítania az esetleges visszaélések elkerülésére. A Bizottság nem zárja ki az európai kollektív igényérvényesítés harmadik fél általi finanszírozását, ám az összeférhetetlenség kizárása érdekében ezt – különösen az átláthatóságra vonatkozó – feltételekhez köti.

  • Az ajánlás ösztönzi az alternatív vitarendezési eljárást is, felszólítva arra, hogy e lehetőséget megegyezéses alapon tegyék elérhetővé a felek számára.

A következő lépések: Az ajánlás felkéri a tagállamokat, hogy legkésőbb két éven belül hozzák meg a megfelelő intézkedéseket. Az ajánlás végrehajtása után legkésőbb két évvel a Bizottság a tagállamok éves jelentései alapján értékelni fogja a helyzetet, hogy mérlegelje, szükség van-e további lépésekre az ajánlásban megfogalmazott horizontális megközelítés megerősítése érdekében.

Előzmények

Mi a kollektív jogorvoslat lényege és miért van rá szükség?

A kollektív jogorvoslat olyan eljárásjogi mechanizmus, amely az eljárások gazdaságossága és/vagy a jogérvényesítés hatékonysága érdekében lehetővé teszi számos (ugyanazon esetre vonatkozó) egyéni kereset egyetlen bírósági keresetben való egyesítését. Átfogó fogalom, amely magába foglalja a jogsértés megszüntetésére irányuló jogorvoslatot (a jogellenes magatartás megtiltására irányuló kereseteket) és a kártérítésre irányuló jogorvoslatot (az okozott kár megtérítésére irányuló kereseteket). Határozottan el kell különíteni úgynevezett „csoportos keresettől”, amelyet az Egyesült Államok jogrendszerében gyakran alkalmaznak. Európában egyes tagállamokban már bevezettek kollektív jogorvoslati eljárásokat, ám a hatályban lévő eljárások igen eltérőek.

A Bizottság mint hatóság és az uniós szerződések őre az uniós jog érvényesítéséért felel. Ezzel párhuzamosan az egyének, a vállalkozások és a különböző társadalmi csoportokat képviselő szervek az uniós jogrendszer által biztosított jogaik érvényesítése érdekében kereseteket nyújthatnak be a nemzeti bíróságokon. Bizonyos esetekben az uniós jog megsértése számos egyéni keresethez vezethet. Az ilyen ügyekben a kollektív jogorvoslat kiegészítheti a közjogi jogérvényesítést. A hatályos uniós jog a fogyasztóvédelmi jog területén már lehetővé teszi a jogsértés megszüntetésére irányuló kollektív keresetek indítását, ám a nemzeti jogrendszerek igen eltérő módon rendelkeznek a pénzügyi piacok, a versenyjog, a környezetvédelem és egyéb jogi területek tekintetében. A tagállamok közötti különbségek még nagyobbak abban az esetben, ha ugyanazon ügyben több fogyasztó vagy vállalkozás akar kártérítési keresetet indítani. Az ajánlás előkészítése során a Bizottság 2011-ben széles körű nyilvános konzultációt végzett, hogy értékelje, a kollektív jogorvoslat európai megközelítése hozzáadott értékkel szolgálhat-e az európai polgárok és vállalkozások számára, és amennyiben igen, milyen feltételek esetén (IP/11/132). Figyelembe vette „A kollektív jogorvoslattal kapcsolatos egységes európai megközelítés felé” címmel kiadott európai parlamenti állásfoglalást is, amelyben az Európai Parlament a kollektív jogorvoslat horizontális keretének kialakítását szorgalmazza.

Bizottsági lépések a kollektív jogorvoslat terén

Az Európai Bizottság a fogyasztói jogok és a versenyjog területén már több éve dolgozik a kollektív jogorvoslatra vonatkozó európai szabályok kidolgozásán. A Bizottság a trösztellenes szabályok megsértésén alapuló kártérítési keresetekről 2005-ben zöld könyvet fogadott el, majd 2008-ban fehér könyvet – mindkét dokumentum külön fejezetet tartalmaz a kollektív jogorvoslatról. A Bizottság 2011-ben nyilvános konzultációt folytatott, amelynek keretében mintegy 300 intézmény és szakértő, továbbá 10 000 polgár fejtette ki véleményét a kollektív jogorvoslat európai keretéről. A nyilvános konzultációból kiderült, hogy az érdekelt felek között jelentős véleménykülönbségek vannak és kiegyensúlyozott megoldásokra van szükség.

További információk

Ajánlás:

http://ec.europa.eu/justice/newsroom/civil/news/130611_en.htm

MEMO/13/530

Viviane Reding alelnök, a jogérvényesülésért, az alapvető jogokért és az uniós polgárságért felelős biztos honlapja:

http://ec.europa.eu/reding

Kövesse az alelnök bejegyzéseit a Twitteren is: @VivianeRedingEU

Tonio Borg egészségügyi és fogyasztópolitikai biztos honlapja:

http://ec.europa.eu/commission_2010-2014/borg/

Joaquín Almunia alelnök, versenypolitikai biztos honlapja:

http://ec.europa.eu/commission_2010-2014/almunia/

Kapcsolattartók:

Mina Andreeva (+32 2 299 13 82)

Natasha Bertaud (+32 2 296 74 56)


Side Bar

Mon compte

Gérez vos recherches et notifications par email


Aidez-nous à améliorer ce site