Chemin de navigation

Left navigation

Additional tools

Egységes égbolt: a Bizottság fellép Európa légterének túlzsúfoltsága ellen

Commission Européenne - IP/13/523   11/06/2013

Autres langues disponibles: FR EN DE DA ES NL IT SV PT FI EL CS ET LT LV MT PL SK SL BG RO

Európai Bizottság

Sajtóközlemény

Brüsszel, 2013. június 11.

Egységes égbolt: a Bizottság fellép Európa légterének túlzsúfoltsága ellen

Az Európai Bizottság a mai napon intézkedést hozott az európai légiforgalom-irányítási rendszer reformjának felgyorsítása érdekében. A Bizottság a kapacitáshiány megelőzésére törekszik, mivel az előrejelzések szerint az elkövetkezendő 10–20 év alatt 50%-kal növekedni fog a repülések száma. A széttagolt európai légtér alacsony hatékonysága közel 5 milliárd EUR többletköltséget jelent évente a légitársaságoknak és ügyfeleiknek. Átlagosan 42 kilométerrel növeli meg a repülőutak hosszát, emiatt a légi járművek több üzemanyagot fogyasztanak, nagyobb a károsanyag-kibocsátásuk, a légitársaságok több használati díjat kénytelenek fizetni, és egyre hosszabbak a járatkésések. Az Egyesült Államokban ugyanakkora méretű, de nagyobb forgalmú légtér légiforgalom-irányítása közel feleannyiba kerül.

Az EU közlekedési biztosa, Siim Kallas így nyilatkozott: „Légitársaságainknak és utasaiknak az egységes európai égbolt megteremtését megelőzően több mint 10 évig csökkentett szolgáltatásokat és elmulasztott határidőket kellett elviselniük. Ezt tovább már nem engedhetjük meg magunknak. A mai napon megerősítjük a rendszer alapvető elemeit, hogy nagyobb terhelésnek is ellenálljon, és gazdasági szempontból nehéz időkben is képes legyen nagyra törő reformokat végrehajtani. Növelnünk kell az európai légiközlekedési ágazat versenyképességét, és több munkahelyet kell teremtenünk a légitársaságoknál és a repülőtereken.”

A Bizottság az egységes európai égboltot (SES) megteremtő négy rendelet aktualizálására, valamint az Európai Repülésbiztonsági Ügynökségre (EASA) vonatkozó szabályok módosítására tesz javaslatot. A SES2+ néven is ismert javaslatok kulcsfontosságú elemei a következők:

Fokozottabb biztonság és felügyelet

Továbbra is a biztonság marad a fő prioritás a légi közlekedés terén. Az EASA (Európai Repülésbiztonsági Ügynökség) által a tagállamokban végrehajtott ellenőrzések jelentős hiányosságokra derítettek fényt a légiforgalom-irányító szervezetek felügyeletében. A Bizottság a nemzeti felügyeleti hatóságok és az általuk felügyelt légiforgalom-irányító szervezetek teljes körű szervezeti és költségvetési elkülönítését javasolja, valamint azt, hogy elegendő forrást biztosítsanak a nemzeti felügyeleti hatóságoknak a feladataik ellátásához. Ennek mind a felügyeletre, mind a biztonságra nagyon pozitív hatása lesz. Jelenleg számos felügyeleti hatóság alulfinanszírozott, és azon szervezetek támogatásától függ, amelyeket felügyelnie kell.

A jövőben a légitársaságok szerepköre bővülni fog: szerepet kapnak a légiforgalom-irányító szervezetek beruházási terveinek jóváhagyásában annak érdekében, hogy azok jobban összpontosítsanak az ügyfelek igényeinek kielégítésére.

A légiforgalom-irányítás teljesítményének javítása

Az európai légiforgalom-irányítási rendszer reformját négy fő teljesítménycél vezérli: a biztonság, a költséghatékonyság, a kapacitás és a környezet. Ezek a célok a reformfolyamat lényegét jelentik, mivel változásra kényszerítik a légiforgalom-irányító szervezeteket, hogy alacsonyabb áron jobb szolgáltatásokat nyújtsanak.

Az elmúlt években a teljesítménycélok teljesítése jelentős mértékben elmaradt a kitűzött célok szintjétől. Ennek az az oka, hogy a jelenlegi rendszerben a tagállamok kezében van a végső döntés a célokat és – ha a célok nem teljesülnek – a korrekciós intézkedések elfogadását illetően.

A Bizottság javaslata növeli a célmeghatározás függetlenségét, átláthatóságát és érvényesíthetőségét, ezáltal erősíti a teljesítményrendszert. A Bizottság szerepét is megszilárdítja a nagyra törő célok kitűzésében. Ezzel egy időben növeli a teljesítmény-felülvizsgálati szerv – mint kulcsfontosságú műszaki tanácsadó – függetlenségét, és szankciók alkalmazását teszi lehetővé, amennyiben a célok nem teljesülnek.

Új üzleti lehetőségek a támogató szolgáltatások terén

A Bizottság új üzleti lehetőségek megteremtését javasolja a vállalkozások számára, hogy azok támogató szolgáltatásokat nyújtsanak a légiforgalom-irányító szervezeteknek. A támogató szolgáltatásokat, mint például a meteorológia, a légiforgalmi tájékoztatás, a kommunikációs, navigációs vagy légtér-ellenőrzési szolgáltatások, külön kell választani, hogy a szokásos közbeszerzési szabályok szerint, nyílt és átlátható módon pályázati felhívást lehessen kiírni rájuk. A légiforgalom-irányítási alapszolgáltatások természetesen monopóliumok, ezekre az új szabályok nem fognak vonatkozni.

A légiforgalom-irányítás terén jelenleg a támogató szolgáltatások jelentik a legnagyobb költségtényezőt, pillanatnyilag csak a költségek és hasznok megfelelő értékelése nélkül, monopolhelyzetben lévő szolgáltatóktól lehet ezeket a szolgáltatásokat beszerezni. Óvatos becslések szerint 20%-os megtakarítás várható a rendes közbeszerzési szabályok bevezetésétől.

Az ágazati partnerségek elősegítése

A funkcionális légtérblokkok célja, hogy a 27 nemzeti légiforgalom-irányítási tömb jelenlegi mozaikját a hatékonyságnövelés, valamint a költség- és a kibocsátáscsökkentés érdekében nagyobb, regionális tömbök hálózatával váltsák fel. Annak ellenére, hogy 2012 decembere volt az a kötelező határidő, ameddig a tagállamoknak létre kellett hozniuk a funkcionális légtérblokkokat, a kialakított 9 blokk egyike sem teljesen működőképes még. A Bizottság jelenleg vizsgálja, hogy kötelezettségszegési eljárást kezdeményezzen-e valamennyi tagállammal szemben a funkcionális légtérblokkok vonatkozásában, különösen olyan esetekben, ahol a következő hónapokban nem várható előrelépés a reform terén.

A funkcionális légtérblokkok konstrukciója azonban eddig meglehetősen rugalmatlan volt. A Bizottság javaslata szerint ezért biztosítani kell, hogy a szolgáltatók funkcionális légtérblokkok keretében való együttműködését rugalmasabban lehessen megvalósítani annak érdekében, hogy ágazati partnerségeket hozhassanak létre, és a teljesítmény növelése érdekében a partnerek szélesebb körével dolgozhassanak együtt.

A hálózatirányító (Eurocontrol) szerepét is meg kell erősíteni, hogy a központosított szolgáltatások sokkal hatékonyabbak legyenek Európában. A hálózatirányító megerősítése különösképpen azt jelenti, hogy le lehet rövidíteni a járatokat, ami viszont csökkenti az üzemanyag-felhasználást és összességében a légszennyező anyagok kibocsátását.

Mi a következő lépés?

A Bizottság javaslatait a tagállamoknak és a Parlamentnek is jóvá kell hagyniuk ahhoz, hogy az uniós jog részévé váljanak.

Egységes európai égbolt: főbb tények és adatok

Az európai légteret és repülőtereket egyaránt fenyegeti a telítődés kockázata. Már jelenleg is mintegy 800 millió utas fordul meg évente Európa több mint 440 repülőterén. Naponta közel 27 000 ellenőrzött repülésre kerül sor, ami azt jelenti, hogy a légi járművek évente körülbelül 9 millió alkalommal szelik át Európa légterét. A légi járatok 80%-át EU-n belüli légitársaság üzemelteti.

Ezzel a forgalommal még elbír az európai légiközlekedési ágazat, azonban a légi közlekedés volumene normál gazdasági feltételek mellett évente akár 3%-kal is nőhet. A légi járatok száma várhatóan 50%-kal fog emelkedni az elkövetkezendő 10–20 év során.

Hacsak nem teszünk valamit, elhatalmasodik a zűrzavar. Azon túlmenően, hogy Európa nem lesz képes kiszolgálni a kereslet jelentős hányadát, a járatkésések és -törlések is soha nem látott méreteket ölthetnek. Ha a jelenlegi gyakorlat változatlanul folytatódik, a torlódásokból fakadó költségek 2050-re közel 50%-kal nőnek.

A probléma gyökere abban rejlik, hogy a légi közlekedés irányításának európai rendszerei nem egységesek és nem elég hatékonyak.

Az uniós légtér még ma is 27 nemzeti légiforgalom-irányítási rendszerre tagolódik, amelyek közel 60 légiforgalmi irányító központból nyújtanak szolgáltatásokat, míg a légteret több mint 650 körzet alkotja. Ez azt jelenti, hogy a légtér szerkezete jelenleg leképezi az országhatárokat, így a járatok gyakran nem tudnak közvetlen útvonalon haladni. A légtér széttagoltságából fakadóan Európában egy légi jármű átlagosan 42 km-rel nagyobb távot tesz meg, mint ami az úti cél eléréséhez feltétlenül szükséges lenne, s ezzel nő a repülési idő, a késések gyakorisága, az elfogyasztott üzemanyag mennyisége és a szén-dioxid-kibocsátás.

Arról nem is beszélve, hogy a jelenleg használt légiforgalom-irányítási technológiákat még az 50-es években tervezték. Mára ezek azonban igencsak elavultak.

A széttagolt európai légtér alacsony hatékonysága közel 5 milliárd EUR többletköltséget jelent évente. Ezt végső soron a vállalkozásoknak és az utasoknak kell megfizetniük. Ma egy repülőjegy árának 6–12%-a légiforgalom-irányítási költség.

Az USA légiforgalom-irányítási rendszere kétszer olyan hatékony, mint az Unióé; hasonló költséggel harmadannyi irányító központból kétszer annyi járatot irányít.

Amikor ezekre a tényekre fény derült a 90-es évek végén, javaslatok születtek a légi országhatárokat megszüntető, egységes légtér, az „egységes európai égbolt” létrehozására, melynek révén:

a) a biztonság a tízszeresére nő;

b) a légtér kapacitása megháromszorozódik;

c) a légi közlekedés irányításának költségei a felére csökkennek;

d) 10%-kal csökken a környezetre gyakorolt hatás.

További információk:

MEMO/13/525 feljegyzés és http://ec.europa.eu/transport/air/index_en.htm

Kapcsolattartók:

Helen Kearns (+32 2 298 76 38)

Dale Kidd (+32 2 295 74 61)


Side Bar

Mon compte

Gérez vos recherches et notifications par email


Aidez-nous à améliorer ce site