Navigation path

Left navigation

Additional tools

Európai Bizottság

Sajtóközlemény

Brüsszel, 2013. május 8.

Az uniós Charta valósággá váltja a polgárok alapvető jogait

Három évvel jogilag kötelező erejűvé válása után egyre nyilvánvalóbbak az Európai Unió Alapjogi Chartájának hatásai. A Charta nem csupán az uniós intézmények számára válik referenciaponttá a jogalkotási javaslatok kidolgozásakor, hanem az európai és a nemzeti bíróságok számára is, ezáltal valósággá váltva az alapvető jogokat az európai polgárok számára. Ezeket a megállapításokat tartalmazza az Európai Unió Alapjogi Chartájának alkalmazásáról szóló, 2012-re vonatkozó, ma közzétett harmadik éves jelentés, amely az alapjogi kérdéseket felvető legváltozatosabb ügyek segítségével szemlélteti, hogy az EU tovább építi az emberek alapvető jogainak védelmét szolgáló koherensebb rendszert. A mai jelentést a nők és férfiak közötti egyenlőségről szóló, 2012-re vonatkozó új eredményjelentés kíséri, és ugyancsak a mai napon teszik közzé – a Bizottság 2013. évi európai uniós polgárságról szóló jelentésében foglaltaknak megfelelően – a polgárok jogainak megerősítését célzó új intézkedéscsomagot (lásd IP/13/410 és MEMO/13/409).

„Az alapvető jogok képezik az Európai Unió alapkövét: szüntelenül védeni és erősíteni kell őket. Ezt várják el tőlünk a polgárok” – jelentette ki Viviane Reding alelnök, a jogérvényesülésért, az alapvető jogokért és az uniós polgárságért felelős biztos. „A Bizottság elkötelezett aziránt, hogy jó példával járjon elöl, ezért az EU jogkörébe tartozó valamennyi területen lépéseket tettünk az alapvető jogok érvényesítése érdekében, a személyes adatok védelmének biztosításától kezdve a nemek közötti egyenlőség előmozdításán keresztül a tisztességes eljáráshoz való jog garantálásáig. Az Európai Unió Alapjogi Chartája nem pusztán egy dokumentum, hanem ez válik valósággá Európa 500 millió polgára számára. Ez a nemzeti bíróságoknak is köszönhető, amelyek egyre inkább életre keltik a Chartát.”

A mai jelentés átfogó képet nyújt arról, miként hajtották végre az alapvető jogokat az EU-ban az elmúlt év folyamán. Kiemeli például, hogy az uniós intézmények mennyire szem előtt tartják a Chartában rögzített jogokat az uniós jogalkotási javaslatok kidolgozása, illetve a jogszabályok elfogadása során, míg a tagállamok csak az uniós szakpolitikák és jogszabályok végrehajtásakor kötelesek figyelembe venni a Chartát. A jelentés az Európai Unió Alapjogi Chartájának hat fejezete – Méltóság, Szabadságok, Egyenlőség, Szolidaritás, A polgárok jogai és Igazságszolgáltatás (részletesebben lásd MEMO IP/13/411) – alapján hat címet tartalmaz.

A jelentésből kiderül, hogy a polgárok leggyakrabban a következő területeket érintő, alapjogi kérdéseket felvető ügyekkel fordultak a Bizottsághoz: szabad mozgás és tartózkodás (a Bizottsághoz érkező, alapjogokat érintő levelek 18 %-a), a nemzeti igazságszolgáltatások működése (15 %), az igazságszolgáltatáshoz való jog (12,5 %), a foglalkozás megválasztásának szabadsága és a munkavállaláshoz való jog (7,5 %), a fogyatékossággal élő személyek integrációja (4,5 %), valamint a személyes adatok védelme (4 %) (a részletes bontást lásd a mellékletben).

A Charta valósággá váltásának két módja

1. A Charta érvényesülését elősegítő bizottsági intézkedések

Azokon a területeken, ahol az EU megfelelő hatáskörrel rendelkezik, a Bizottság javaslatot tehet olyan uniós jogszabályokra, amelyek biztosítják a Chartában lefektetett jogok és elvek tényleges megvalósulását.

Példák a 2012-ben előterjesztett bizottsági javaslatokra:

  1. A személyes adatok védelmének uniós szabályaira vonatkozó átfogó reformjavaslat (IP/13/46);

  2. proaktív megközelítés alkalmazása a nemek közötti egyensúly javításának felgyorsítása érdekében a tőzsdén jegyzet európai vállalatok vezetőtestületeiben (IP/12/1205);

  3. az eljárási jogok és a bűncselekmények sértettjei jogainak biztosítását szolgáló intézkedések (IP/12/575, IP/12/1200)

A Szerződések őreként a Bizottság elkötelezett az iránt, hogy szükség esetén beavatkozzon, és gondoskodjon róla, hogy az uniós jog tagállami végrehajtása hatékonyan, a Chartának megfelelően történjen.

Példák a 2012-es kötelezettségszegési eljárásokra:

  1. a Bizottság fellépése mintegy 274 magyarországi bíró és ügyész korai nyugdíjazása ellen, amelyet a kötelező nyugdíjkorhatár 70-ről 62 évre történő hirtelen leszállítása eredményezett. Az Európai Unió Bírósága helyt adott a Bizottság értékelésének (MEMO/12/832), miszerint a kényszernyugdíjazás összeegyeztethetetlen az egyenlő bánásmódra vonatkozó uniós jogszabályokkal (az életkoron alapuló megkülönböztetés tilalmáról szóló irányelvvel és a Charta 21. cikkével);

  2. kötelezettségszegési eljárás az azonos nemű házastársak vagy regisztrált élettársak azon jogának érvényesülése érdekében, hogy uniós polgárokhoz csatlakozhassanak, és velük együtt tartózkodhassanak Máltán (az EU szabad mozgásra vonatkozó irányelve alapján, IP/11/981).

2. A Chartát alkalmazó bíróságok

Csupán három évvel elsődleges jogként való hatálybalépése után pozitív jelnek tekinthető, hogy a nemzeti bíróságok alkalmazzák a Chartát az uniós jogot érintő ügyekben. Az osztrák alkotmánybíróság például mérföldkőnek számító ítéletet hozott a Charta alkalmazásáról az alkotmányosság hazai bírósági felülvizsgálata során. Az osztrák bíróság döntése szerint az egyének a hazai jogszabályok jogszerűségének kétségbe vonásakor hivatkozhatnak az uniós Chartában lefektetett jogokra és elvekre.

Az Európai Unió Bírósága szintén egyre gyakrabban hivatkozik határozataiban a Chartára: az indoklásban a Chartát idéző határozatok száma 2011-ben 43 volt, 2012-ben pedig 87, tehát csaknem megduplázódott. A Bírósághoz kérdést intéző nemzeti bíróságok (előzetes döntéshozatal) is egyre gyakrabban hivatkoznak a Chartára: 2012-ben az ilyen hivatkozások száma több mint 50 %-kal, 27-ről 41-re nőtt 2011-hez képest.

Az egyre gyakoribb hivatkozás a Chartára jelentős lépés az alapvető jogok védelmének koherensebb rendszere felé vezető úton, amely rendszer az uniós jog végrehajtásakor valamennyi tagállamban azonos szintű a jogokat és védelmet biztosít.

Az alapvető jogok védelmét tovább erősíti majd az EU csatlakozása az emberi jogok európai egyezményéhez. A csatlakozási megállapodással kapcsolatos tárgyalások már befejeződtek.

A Chartával kapcsolatos tájékozottság javulása

2012 során a polgárok, illetve az Európai Parlament tagjai 4 000 alapjogi vonatkozású levelet, petíciót és kérdést juttattak el a Bizottsághoz. A levelek többsége (58 %) olyan eseteket mutatott be, amelyekben a Charta alkalmazható. Ez arról tanúskodik, hogy a Bizottság arra irányuló tájékoztató tevékenysége, hogy a Charta hogyan és mikor alkalmazható, meghozta gyümölcsét, ugyanis 2010-ben az uniós hatáskörön kívül eső ügyek még a levelek 69 %-át tették ki.

A nemek közötti egyenlőség terén 2012-ben tett előrelépésekről szóló jelentés

Az egyenlőséghez való alapvető jog tekintetében elért eredmények értékelése céljából ma önálló jelentést tettek közzé a nemek közötti egyenlőség európai stratégiájának végrehajtása során elért eredményekről. A jelentés megállapítja, hogy az EU munkavállalói között egyre nagyobb arányban vannak jelen a nők, és egyre gyakoribb, hogy ők a család fő kenyérkeresői. A munkavállaló nők aránya az 1997-es 55 %-ról mára 62,4 %-ra emelkedett. A munkavállaló férfiak arányától (74,6 %) azonban még így is jócskán elmarad. A válság előtt a nők minden európai ország munkaerőpiacán lassan felzárkóztak a férfiakhoz. A válság azonban megálljt parancsolt a kedvező tendenciáknak. A férfiak foglalkoztatottsága gyorsabban és nagyobb mértékben esett vissza, mint a nőké – ez a nemek közötti foglalkoztatási szakadék mérséklődésének valódi oka.

A legmagasabb döntéshozatali pozíciók betöltése tekintetében a nők továbbra is jelentős akadályokba ütköznek. A tőzsdén jegyzett vállalkozások vezetőtestületeiben kialakítandó nemek közötti egyensúlyra vonatkozó bizottsági javaslat mérföldkőnek számít a nemek közötti egyenlőség szempontjából. Az élénk nyilvános vita és a szabályozó intézkedések egyaránt előmozdították a nemek közötti egyenlőséget a döntéshozatalban, és a nők vezetőtestületbeni arányára vonatkozó 2012-es adat az előző év összehasonlításában az eddigi legnagyobb változást mutatja (IP/13/51).

A jelentés szerint ugyan tapasztalható bizonyos előrelépés, ám a legtöbb területen továbbra is lényeges kihívásokkal kell szembenézni. Az Európa 2020 stratégia, illetve a nők és férfiak közötti egyenlőségre vonatkozó stratégia célkitűzéseinek teljesítése érdekében a tagállamoknak további erőfeszítéseket kell tenniük.

Háttér-információk

A Lisszaboni Szerződés 2009. december 1-jei hatálybalépésével az Európai Unió Alapjogi Chartája jogilag kötelező erejűvé vált. A Charta olyan alapvető jogokat rögzít – köztük a kifejezés szabadságát és a személyes adatok védelmét -, amelyek Európa közös értékeit és alkotmányos örökségét tükrözik.

2010 októberében a Bizottság elfogadta a Charta hatékony végrehajtására irányuló stratégiát. „Alapjogi ellenőrző listát” állított össze, melynek segítségével hatékonyabban mérheti fel, milyen hatással vannak jogalkotási javaslatai az alapvető jogokra. A Bizottság kötelezettséget vállalt, hogy tájékoztatja a polgárokat arról, mikor léphet fel az alapvető jogokat érintő kérdésekben, valamint az Európai Parlament kérésének eleget téve éves jelentéseket tesz közzé a Charta alkalmazásáról az elért eredmények nyomon követése érdekében. A jogérvényesítésre vonatkozó gyakorlati információk az európai igazságügyi portálon találhatóak.

További információk

MEMO/13/411

Sajtócsomag:

http://ec.europa.eu/justice/newsroom/citizen/news/130508_en.htm

Európai Bizottság – Alapvető jogok:

http://ec.europa.eu/justice/fundamental-rights/index_hu.htm

Európai Bizottság – Nemek közötti egyenlőség:

http://ec.europa.eu/justice/gender-equality/index_hu.htm

Viviane Reding alelnök, a jogérvényesülésért, az alapvető jogokért és az uniós polgárságért felelős biztos honlapja:

http://ec.europa.eu/reding

Kövesse az alelnök bejegyzéseit a Twitteren is: @VivianeRedingEU

Kacsolattartók:

Mina Andreeva (+32 2 299 13 82)

Natasha Bertaud (+32 2 296 74 56)

MELLÉKLET


Side Bar

My account

Manage your searches and email notifications


Help us improve our website