Navigation path

Left navigation

Additional tools

A Bizottság együttműködést sürget a fenntartható európai akvakultúra fellendítése érdekében

European Commission - IP/13/381   29/04/2013

Other available languages: EN FR DE DA ES NL IT SV PT FI EL CS ET LT LV MT PL SK SL BG RO

Európai Bizottság

Sajtóközlemény

Brüsszel, 2013. április 29.

A Bizottság együttműködést sürget a fenntartható európai akvakultúra fellendítése érdekében

Az Európai Bizottság az uniós akvakultúra fejlődésének fellendítése érdekében stratégiai iránymutatásokat adott ki, együttműködésre törekedve a tagállamokkal és az érintett szereplőkkel az ágazat előtt álló kihívások megoldásában. Az EU akvakultúra-ágazata jelentős növekedési potenciált rejt, és segíthet megóvni a túlzott mértékben kiaknázott tengeri erőforrásokat. A mai napon ismertetett iránymutatások a tagállamok erőfeszítéseinek összehangolását segítik elő. Nem állapítanak meg új jogi kötelezettségeket, hanem önkéntes lépéseket javasolnak, amelyekkel a tagállamok, a Bizottság és az érintett szereplők előmozdíthatnak egy gazdasági, szociális és környezeti szempontból is fenntartható ágazatot, amely egészséges, kiváló minőségű tengeri élelmiszerekkel látja el a fogyasztókat.

Amint a Közös Halászati Politika – jelenleg tárgyalt – reformja is kiemeli, az akvakultúra-ágazat segíthet áthidalni a tengeri eredetű élelmiszerek folyamatosan növekvő fogyasztása és a csökkenő halállományok közötti szakadékot. Az akvakultúra életképes alternatívát jelenthet a túlhalászásra, illetve növekedést és munkahelyeket teremthet mind a tengerparti, mind a szárazföldi területeken. A világ más régióiban az ágazat látványosan fejlődik. Az EU-n belül viszont összességében stagnál, részben a lassú engedélyeztetési eljárások, illetve az adminisztráció különböző szintjeinek nem kellő hatékonysága miatt.

„Jelenleg egy új telep működési engedélyének beszerzése akár három évig is elhúzódhat, ami nyilvánvalóan elrettenti a beruházókat”, nyilatkozta Maria Damanaki tengerügyi és halászati biztos. A tagállamokkal közösen azon kívánunk munkálkodni, hogy csökkentsük a bürokráciát, és támogassuk az ágazat versenyképességét a jelenleg meglévő magas szintű fogyasztó- és környezetvédelemre építve”.

A Bizottság az érintettekkel folytatott intenzív konzultáció nyomán az akvakultúra-ágazatban négy fő kihívást jelölt meg: a bürokrácia és a gazdasági szereplőket fenyegető bizonytalanságok visszaszorítása; a tengeri területekhez és felségvizekhez való hozzáférés megkönnyítése; az ágazat versenyképességének szükséges fokozása; valamint kedvezőbb versenyfeltételek teremtése a „származási hely: EU” címkével ellátott halászati termékek nyújtotta versenyelőny kiaknázása révén.

Az iránymutatások e kihívásokra keresnek választ, meghatározva, milyen intézkedések – köztük az adminisztráció egyszerűsítése, a területhasználat tervezése, a piacszervezés, a diverzifikáció, illetve a hatékonyabb címkézés és tájékoztatás – segíthetik a piaci erőket az uniós akvakultúra-ágazat potenciáljának felszabadításában. Az intézkedések néhány példája:

  • a Bizottság koordinálni kívánja az újonnan induló akvakultúra-vállalkozások engedélyeztetési idejének csökkentése terén kialakult bevált módszerek feltérképezését,

  • a Bizottság integrált területhasználat-tervezési megközelítést szorgalmaz, amely segít garantálni a haltenyésztőknek a területekhez és vízhez való megfelelő hozzáférést, egyúttal minimálisra csökkentve a környezetre és az egyéb gazdasági tevékenységekre kifejtett hatást,

  • az európai akvakultúra csúcsminőségű termékeket kínál, melyek megfelelnek a legmagasabb szintű fogyasztóvédelmi, környezetvédelmi és állatjóléti normáknak. Ennek termelői szempontból bizonyos költségvonzatai vannak, azonban a termékek minőségére vonatkozó megfelelő tájékoztatás, például a címkézés, versenyelőnyt kovácsolhat belőle, kedvezőbb képet alakítva ki a fogyasztókban a termékekről.

A következő lépések

A stratégiai iránymutatások kapcsolódnak a Közös Halászati Politika (KAP) javasolt reformjához, mely az úgynevezett „nyílt koordináció módszerével” kívánja támogatni az akvakultúrát. A tagállamok az iránymutatások alapján a KAP reformjáról folytatott tárgyalások eredményétől függetlenül elkészítik többéves nemzeti stratégiai terveiket, az egyes országok egyedi alapfeltételeinek, kihívásainak és potenciáljának figyelembe vételével. A Bizottság a tevékenységek koordinációjában, a bevált módszerek megosztásában nyújt segítséget, további iránymutatásokat dolgozva ki arra nézve, hogyan lehet a gyakorlatban összeegyeztetni a gazdasági tevékenységeket az uniós jogszabályokkal.

Háttér

2010-ben az EU akvakultúra-termelésének összértéke 1,26 millió tonnás termelés mellett elérte a 3,1 milliárd eurót. Ez a világ akvakultúra-termelésének mintegy 2%-át teszi ki. Az elmúlt évtizedben az EU akvakultúra-termelése stagnált, míg más régiókban – elsősorban Ázsiában – az ágazat igen gyors ütemű növekedést produkált.

Ma az EU-ban elfogyasztott tengeri eredetű élelmiszereknek 10%-a származik az uniós akvakultúrából, 25%-a az uniós halászatból, és 65%-a harmadik országokból származó importból (utóbbi halászati és akvakultúra-termékeket egyaránt magába foglal); az elmúlt években folyamatosan mélyült a fogyasztás és a halászat által kitermelt halfogások közötti szakadék, és az akvakultúra segíthet kitölteni ezt a hiányt. A jelenlegi uniós fogyasztás minden százalékpontja, amelyet belső akvakultúra-termeléssel sikerül lefedni, 3000–4000 teljes munkaidős munkahelyet teremt.

További információk:

http://ec.europa.eu/fisheries/cfp/aquaculture/index_hu.htm

MEMO/13/391

Kapcsolattartók:

Oliver Drewes (+32 2 299 24 21)

Lone Mikkelsen (+32 2 296 05 67)


Side Bar

My account

Manage your searches and email notifications


Help us improve our website