Navigation path

Left navigation

Additional tools

Európa jobban felvértezi magát a természeti és ember okozta katasztrófák ellen

European Commission - IP/13/329   16/04/2013

Other available languages: EN FR DE DA ES NL IT SV PT FI EL CS ET LT LV MT PL SK SL BG RO

Európai Bizottság

Sajtóközlemény

Brüsszel, 2013. április 16.

Európa jobban felvértezi magát a természeti és ember okozta katasztrófák ellen

Az Európai Bizottság a mai napon egy két részből álló csomagot terjeszt elő: az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra vonatkozó uniós stratégia meghatározza azokat a kereteket és mechanizmusokat, amelyekkel új szintre emelhető az EU-nak a jelenlegi és jövőbeli éghajlati hatásokra való felkészültsége; kísérő intézkedésként pedig a Bizottság zöld könyvet fogadott el a természeti és az ember okozta katasztrófákra köthető biztosításokról. Ez a nyilvános konzultáció széleskörű vitát indít a biztosítások jelenlegi kínálatának megfelelőségéről és hozzáférhetőségéről.

Connie Hedegaard, az Európai Unió éghajlat-politikai biztosa így fogalmazott: „A globális felmelegedés 2°C alatt tartása és az éghajlat-változás veszélyeinek megelőzése érdekében továbbra is kiemelten fontos célunknak kell tekinteni a világ üvegházhatású gázkibocsátásának csökkentését. Az éghajlatváltozás káros hatásai azonban egyre nyilvánvalóbbak Európában. Az európai területfejlesztés egyik legalapvetőbb kihívásai közé tartozik az ezekhez a változásokhoz való alkalmazkodás. A stratégiánk segíteni fogja az európai döntéshozókat a polgáraik számára legkedvezőbb megoldás kiválasztásában. Ez előmozdítja a növekedést és a foglalkoztatást, valamint megelőzi, hogy idővel olyan emberi, gazdasági és környezeti költségek keletkezzenek, amelyek máskülönben akár tetemes mértéket is ölthetnek.”

Michel Barnier, a belső piacért és a szolgáltatásokért felelős biztos így fogalmazott: „Egyre több a természeti és az ember okozta katasztrófa, miközben az ezek ellen biztosítást kínáló biztosítási szektor kapacitása nincs teljes mértékben kihasználva. Fel kell tárni, hogy ez a biztosítási rés milyen európai szintű megoldásokkal hidalható át, milyen közös eszközök állíthatók a megelőzés szolgálatába, és minderre hogyan hívható fel a lakosság és az üzleti szféra figyelme. Ez a zöld könyv fontos vitát indít ezekről a témákról, és az egyes tagállamokban uralkodó helyzet teljesebb megismerését teszi lehetővé.”

Krisztalina Georgieva, a nemzetközi együttműködésért, a humanitárius segítségnyújtásért és a válságkezelésért felelős biztos a következőket mondta: „A jól kidolgozott biztosítási kötvények olyan piaci alapú eszközként is szolgálhatnak, amely az embereket eltántorítja a kockázatos viselkedéstől, tudatosítja bennük a kockázatokat, és a gazdasági és pénzügyi döntésekben érvényre juttatja a katasztrófákkal szembeni ellenálló képességet mint szempontot.”

A stratégia három fő célkitűzése

  • A tagállamok cselekvésre ösztönzése: A Bizottság átfogó alkalmazkodási stratégiák elfogadására fogja ösztönözni a tagállamokat (jelenleg 15 ország rendelkezik ilyen stratégiával), és finanszírozást fog biztosítani az alkalmazkodóképességük megerősítéséhez és a szükséges intézkedések megtételéhez. Ezenkívül a Polgármesterek Szövetsége kezdeményezésen alapuló önkéntes kötelezettségvállalás segítségével szorgalmazni fogja a városi szinten történő alkalmazkodást is.

  • Uniós intézkedések az éghajlatváltozás hatásaival szembeni ellenálló képesség érdekében: ehhez a legfontosabb sebezhető ágazatokban – például a mezőgazdaságban, a halászatban és a kohéziós politikában – még jobban elő kell segíteni az alkalmazkodást, gondoskodni kell Európa infrastruktúrájának ellenálló képesebbé tételéről, és elő kell mozdítani a természeti és az ember okozta katasztrófák elleni biztosítások igénybe vételét.

  • Tájékozottabb döntéshozatal az alkalmazkodásra vonatkozó ismeretbeli hiányosságok felszámolása, valamint az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás európai platformjának (Climate-ADAPT) az alkalmazkodással összefüggő európai információszerzés egyablakos ügyintézési pontjává történő továbbfejlesztése által.

Munkahelyteremtés, költségcsökkentés

A stratégia nagy hangsúlyt fektet az alacsony költséggel járó, a gazdaságra és az éghajlatra jótékony hatású, több szempontból is ésszerű alkalmazkodási lehetőségekre. A stratégia elő fogja segíteni a fenntartható növekedést, az éghajlatváltozás hatásaival szemben ellenállóképes beruházásokat, valamint munkahelyeket fog teremteni, különösen az építőiparban, a vízgazdálkodás ágazatában, a biztosítási szektorban, továbbá a mezőgazdasági technológiák és az ökoszisztéma-alapú gazdálkodás ágazatában.

A jövőbeli költségekre és haszonra vonatkozó becslések szerint minden egyes, az árvizek elleni védelembe befektetett euróval – a károk elkerülése révén – 6 eurót lehet megtakarítani. Az áradások következtében 1980 és 2011 között több mint 2500-an lelték halálukat, több mint 5,5 millióan váltak árvízkárosulttá és több mint 90 milliárd euró értékű közvetlen gazdasági veszteséget keletkezett. Az éghajlat-változáshoz való alkalmazkodás figyelmen kívül hagyásának az EU egészére vetített minimális költségét 2020-ban évi 100 milliárd euróra, 2050-ben 250 milliárd euróra becsülik.

Zöld könyv a katasztrófák biztosításáról

A világ sok más térségéhez hasonlóan az Európai Unió is szinte mindenféle természeti katasztrófa veszélyének ki van téve. A katasztrófák nem csupán emberéleteket követelnek, hanem akár több milliárd eurót elérő kárt is okoznak minden évben, ez pedig hatással van a gazdasági stabilitásra és növekedésre. A katasztrófáknak határokon átnyúló hatásai is lehetnek, és a szomszédos országokban is egész térségeket veszélyeztethetnek. Még ha a nagyobb katasztrófák költségei szűk területre összpontosulnak is, a költségek megfelelő biztosítási fedezete hiányában a tagállamokra nagy anyagi teher hárulhat, ami belső és külső egyenlőtlenségekhez vezethet. Ez tehát az egész Unióban fontos probléma az állampolgárok, a vállalatok és a kormányok számára.

A zöld könyv számos kérdést vet fel a katasztrófabiztosítások megfelelőségére és hozzáférhetőségére vonatkozóan. A zöld könyvnek az a célja, hogy növelje a tudatosságot, és felmérje, hogy célravezető vagy indokolt-e uniós szintű cselekvéssel fejleszteni az Európai Unión belüli katasztrófabiztosítások piacát. Általánosabb értelemben ez a folyamat növelni fogja a tudásalapot, elő fogja segíteni a biztosításnak mint a katasztrófakezelés eszközének a használatát, és ezzel hozzá fog járulni ahhoz, hogy kialakuljon a katasztrófakockázat megelőzésének és mérséklésének általános kultúrája.

A következő lépések

Az alkalmazkodási stratégiát ismertető közleményt a Bizottság a többi uniós intézmény elé terjeszti véleményezésre. A Bizottság április 29-én Brüsszelben a stratégiáról konferenciát rendez az érdekeltek számára.

A zöld könyvre vonatkozó nyilvános konzultáció 2013. június 30-án zárul le. Amint a Bizottság megvizsgálta a kapott válaszokat, döntést fog hozni a legmegfelelőbb következő lépésről, amely számos – jogalkotási és nem jogalkotási – formában is megvalósulhat.

Előzmények

Európa nagyobb iramban melegszik, mint a világ számos egyéb része: az európai hőmérséklet átlagosan 1,3°C-kal volt magasabb az elmúlt évtizedben, mint az iparosodás előtti korban, míg ugyanez az érték a világ egészére nézve átlagosan 0,8°C. Az éghajlatváltozás az éghajlati, földrajzi és társadalmi-gazdasági viszonyoktól függően más-más hatást fejt ki az EU különböző részein, de végeredményben az összes tagállamot sújtja. Egyes szélsőséges időjárási események megszaporodtak, dél- és közép Európában például gyakoribbak lettek a hőhullámok, az erdőtüzek és a szárazság. Az északi és észak-nyugati területeken az előrejelzések szerint egyre hevesebb esőzésekre és áradásokra lehet számítani, s ennek következtében megnő a part menti vízbetörések és a parti erózió kockázata. Az események előfordulási gyakoriságának növekedése várhatóan egyre nagyobb katasztrófákat idéz majd elő, ami pedig jelentős gazdasági veszteségeket, közegészségügyi problémákat és egyre több emberhalált fog okozni.

Az éghajlatváltozás tekintetében Európában a Földközi-tenger medencéjén kívül különösen érzékeny területnek számítanak még a hegyvidékek, a sűrűn lakott hullámterek, valamint a part menti, a legkülső és az Északi-sarkkörön belül fekvő területek. Európa lakosságának háromnegyede ráadásul a hőhullámok, az áradások és az emelkedő tengerszint veszélyének kitett városi területeken él.

További információk

Az Éghajlat-politikai Főigazgatóság éghajlat-változáshoz való alkalmazkodásról szóló internetes oldala

Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás európai platformja

MEMO/13/334

MEMO/13/335

Kapcsolattartók:

Isaac Valero Ladron (+32 2 296 49 71)

Stephanie Rhomberg (+32 2 298 72 78)


Side Bar

My account

Manage your searches and email notifications


Help us improve our website