Navigation path

Left navigation

Additional tools

Európai Bizottság

Sajtóközlemény

Brüsszel, 2013. április 15.

A közlekedésbiztonság javítását és a környezetkárosítás csökkentését ígérő új szabályok a közúti teherszállításban

Az Európai Bizottság a mai napon irányelvjavaslatot terjesztett elő a tehergépjárművek kialakításával kapcsolatban, amely lehetővé teszi az aerodinamikai szempontból kedvezőbb jellemzőkkel rendelkező – és ennek folytán 7–10%-kal kevesebb üzemanyagot fogyasztó és ezért kevesebb üvegházhatású gázt is kibocsátó – járművek bevezetését, valamint a veszélyeztetett úthasználók biztonságának fokozását.

Az új szabályok szerint a jövőben legömbölyített formájú is lehet a vezetőfülke, és a jármű hátuljára légterelők szerelhetők. Ennek köszönhetően számottevően javul majd a tehergépjárművek aerodinamikája: egy a közúti teherfuvarozásban nagy távolságokra használt tehergépjármű például 100 000 km-en évente akár 5000 euró üzemanyagköltséget is megtakaríthat. Mindez az üvegházhatású gázkibocsátás 7–10%-os csökkentésének (azaz a példában említett tehergépjárművet és távolságot tekintve 7,8 tonnával kevesebb CO2-nek) felel meg. Az új formatervezés a vezető látóterét is megnöveli, ezáltal éves szinten 300–500 fővel csökkenhet a halálos kimenetelű közúti balesetet szenvedő veszélyeztetett úthasználók (gyalogosok, kerékpárosok) száma.

Az Európai Bizottság közlekedésért felelős alelnöke, Siim Kallas a következőképpen nyilatkozott: „A téglatestnél aerodinamikai szempontból elképzelni sem lehetne rosszabb formát, ezért van szükség a közutakon közlekedő tehergépjárművek átalakítására. A javaslatban szereplő módosításokkal a közúti közlekedés tisztábbá és biztonságosabbá válhat. A fuvarozóknak csökkennek majd az üzemanyagköltségei, az európai tervezők pedig – a jövő tehergépjárműveit „kizöldítve” – jelentős versenyelőnyre tehetnek szert a világpiacon.

A nehéz tehergépjárművekre vonatkozó, jelenleg hatályos szabályozás még 1996-ban született (a 96/53/EK irányelv). Azóta jelentősen fejlődött a technika, és ehhez a szabályozásnak is igazodnia kell.

A javaslat fő hozadékai várhatóan a következők:

  • Javul a környezeti teljesítmény: Az EU-ban a közlekedés energiaszükségletének fedezetét mintegy 96%-ban kőolaj és kőolajszármazékok adják1. A nagy távolságra történő közúti teherfuvarozás során felhasznált üzemanyag mennyiségének 7–10%-os csökkentése gazdasági és környezetvédelmi szempontból jelentős haszonnak számít. A javaslat értelmében megnő a megengedett legnagyobb tömeg, kifejezetten abból a megfontolásból, hogy az alternatív hajtási rendszerű (hibrid és elektromos), elsősorban városi közlekedésben használt tehergépjárművek és távolsági autóbuszok által igényelt nehezebb akkumulátorok használata ne ütközzön akadályokba. A tehergépjárművek befogadóképességét ugyanakkor a javaslat nem érinti.

  • Nő a biztonság a közutakon: A vezetőfülke jelenlegi „kocka” kialakítása ütközéskor súlyosabb személyi sérüléseket okozhat. A vezető ráadásul oldalirányban rosszabbul lát ki, nagyobb a holttér. Ez különösen a kerékpárosokra és a gyalogosokra jelent fokozott veszélyt. Legömbölyített vezetőfülkéből jobban ki lehet látni, és ha a baleset kis sebesség mellett – jellemzően városi környezetben – történik, kisebb a súlyos sérülések kockázata.

  • A fuvarozók is nyernek: Egy kedvezőbb aerodinamikai jellemzőkkel rendelkező tehergépjárművel 100 000 km-en évente akár 5000 euró üzemanyagköltséget is megtakaríthatnak.

  • A gépjárműgyártók új iparági lehetőségekre tesznek szert: Az európainehézgépjármű-gyártó ágazat piacvezetőnek számít és a kutatás és fejlesztés területén az egyik legnagyobb vállalati beruházó. Az aerodinamikai szempontból kedvezőbb kialakítású, új vezetőfülkék és a hátsó légterelők koncepciója új modellek kidolgozására sarkallja majd a gyártókat, s ennek nyomán új munkahelyek keletkeznek és bővül a gazdaság Európában.

  • Az ellenőrzések következetesebbek lesznek, a közutak pedig kevésbé károsodnak: Az ellenőrzött tehergépjárművek közül csaknem minden harmadiknak az össztömege nagyobb a megengedettnél, ezért kárt tesz a közutakban és veszélyezteti a biztonságot. Ma már a digitális menetíró-készülékhez kapcsolódóan léteznek ugyanakkor olyan fedélzeti tömegmérő rendszerek, illetve a főutakon elhelyezett, menet közbeni tömegmérést lehetővé tevő olyan mérőállomások, amelyeknek köszönhetően az ellenőrzés országról országra egységesebbé tehető. A túlsúllyal közlekedő tehergépjárművek évente mintegy 950 millió euróba kerülnek az adófizetőknek.

  • Ösztönzést kap az intermodális szállítás: Leegyszerűsödik az adminisztráció, ezért könnyebben lehet majd a 45 láb hosszúságú konténerek közúti szállítását hajón vagy vasúton történő szállítással kombinálni.

2012 júniusában Siim Kallas iránymutatással szolgált arról, hogy milyen feltételekkel lehet a megengedettnél hosszabb tehergépjárművekkel más országok területére belépni. Ennek során külön kiemelte, hogy a szubszidiaritás elvével összhangban – a helyi viszonyok ismeretében – a tagállamok maguk döntik el, hogyan szabályozzák a megengedettnél hosszabb tehergépjárművek használatát. A tagállamok nem kötelesek engedélyezni a megengedettnél hosszabb tehergépjárművek használatát, ha azt nem tartják helyénvalónak. Az iránymutatás ugyanakkor arra is rámutatott, hogy az országhatárokat átlépő áruszállításban a megengedettnél hosszabb járművek igénybevétele jogszerű lehet, ha a jármű menetvonala csak egyetlen államhatárt keresztez, a két érintett tagállam az ilyen járművek közlekedését egyébként saját területén megengedi, és ez nincs jelentős hatással a nemzetközi versenyre. Az irányelv felülvizsgált, új változatába már bekerült ez az iránymutatás.

Mi lesz a következő lépés?

Az Európai Parlamentnek és az EU-tagállamok kormányainak jóvá kell hagyniuk a javaslatot ahhoz, hogy az jogszabállyá váljon. Európa útjain várhatóan 2018–2020-ban jelennek meg az első, új formatervezésű tehergépjárművek.

További információkért lásd még:

http://ec.europa.eu/transport/modes/road/weights-and-dimensions_en.htm

A jelenleg hatályos 96/53/EK irányelv

Kapcsolattartók:

Helen Kearns (+32 2 298 76 38)

Dale Kidd (+32 2 295 74 61)

1 :

Európai Bizottság, „EU Energy and Transport in Figures, 2010” [Az EU energetikai és közlekedési ágazata számokban, 2010],

http://ec.europa.eu/transport/facts-fundings/statistics/index_en.htm


Side Bar

My account

Manage your searches and email notifications


Help us improve our website