Chemin de navigation

Left navigation

Additional tools

Csökken az iskolai lemorzsolódás, a diplomások száma pedig nő – a fiúk azonban egyre nagyobb lemaradásban vannak

Commission Européenne - IP/13/324   11/04/2013

Autres langues disponibles: FR EN DE DA ES NL IT SV PT FI EL CS ET LT LV MT PL SK SL BG RO

Európai Bizottság

Sajtóközlemény

Brüsszel, 2013. április 11.

Csökken az iskolai lemorzsolódás, a diplomások száma pedig nő – a fiúk azonban egyre nagyobb lemaradásban vannak

Az Eurostat 2012-re vonatkozó, ma közzétett adatai szerint az uniós tagállamok többségének sikerült előrelépést tennie az Európa 2020 stratégia azon céljainak megvalósítása terén, hogy 2020-ra a korai iskolaelhagyás (vagyis lemorzsolódás) aránya 10% alá csökkenjen, a felsőfokú vagy azzal egyenértékű végzettséggel rendelkező fiatalok aránya pedig meghaladja a 40%-ot. Ennek ellenére továbbra is jelentős eltérések figyelhetők meg egyrészt a tagállamok, másrészt a nemek között. A lemorzsolódók aránya az EU-ban jelenleg átlagosan 12,8%, míg 2011-ben 13,5% volt, vagyis kismértékben csökkent. 2012-ben az Unióban a 30 és 34 év közötti diplomások aránya 35,8%-a volt, az előző évi 34,6%-hoz viszonyítva.

Andrula Vasziliu, az oktatásügyért, a kultúráért, a többnyelvűségért és az ifjúságpolitikáért felelős európai biztos a következőket nyilatkozta: „A gazdasági bizonytalanság idején az oktatási céljaink megvalósítása terén elért előrehaladás különösen pozitív üzenetet hordoz. A jövő munkahelyeihez magasabb képzettségi szint lesz szükséges, és e számok azt mutatják, hogy egyre több fiatal törekszik arra, hogy a lehető legtöbbet kihozza magából. Annak is tanúi vagyunk, hogy az európai oktatási rendszerek jobbítására és az oktatás hozzáférhetőbbé tételére irányuló erőfeszítések valóban kifizetődők. Arra biztatom a tagállamokat, hogy a 2020-ra kitűzött céljaink elérése érdekében folytassák erőfeszítéseiket; azokat az országokat pedig, amelyek mutatói stagnáltak vagy akár romlottak az előző évhez képest, arra kérem, hogy javítsák eredményeiket, és kövessék a bevált módszereket, amelyekre oly sok példa hozható.”

Tizenkét tagállamnak (Ausztria, a Cseh Köztársaság, Dánia, Finnország, Hollandia, Írország, Litvánia, Lengyelország, Luxemburg, Svédország, Szlovákia és Szlovénia) sikerült a 10%-os uniós célérték alá vinnie a lemorzsolódók arányát. Írország most első alkalommal érte el ezt az eredményt. A legnagyobb lemorzsolódás Spanyolországban (24,9%), Máltán (22,6%) és Portugáliában (20,8%) tapasztalható, ám 2011-hez viszonyítva az elmúlt évben ezekben az országokban is javultak a mutatók. Az Egyesült Királyság, Görögország, Írország, Lettország és Németország legalább egy százalékponttal csökkenteni tudta a lemorzsolódódók arányát, viszont Bulgária, Ciprus, a Cseh Köztársaság, Lengyelország, Luxemburg, Magyarország, Svédország, Szlovákia és Szlovénia esetében romlottak az eredmények.

2012-ben a következő tizenkét tagállamnak sikerült a 40%-os uniós célérték felé tornásznia a felsőfokú képesítéssel rendelkező 30–34 évesek arányát: Belgium, Ciprus, Dánia, az Egyesült Királyság, Finnország, Franciaország, Hollandia, Írország, Litvánia, Luxemburg, Svédország, Spanyolország. Lengyelország és Szlovénia várhatóan jövőre teljesíti e célt. A diplomás fiatalok aránya Olaszországban (21,7%), Szlovákiában (23,7%), Romániában (21,8%), Máltán (22,4%), a Cseh Köztársaságban (25,6%) és Portugáliában (27,2%) továbbra is alacsony. Aggasztó jelenség, hogy Bulgáriában a felsőfokú képesítéssel rendelkező fiatalok már eredetileg is alacsony részaránya 2012-ben kismértékben tovább csökkent (26,9%).

A lányok jellemzően jobban teljesítenek: náluk a korai iskolaelhagyás aránya 24%-kal alacsonyabb, mint a fiúk esetében. A különbségek Cipruson (+58%), Lettországban (+57%), Luxemburgban (+57%) és Lengyelországban (+55%) a leginkább szembeötlőek: itt a fiúknál a lemorzsolódás aránya több mint kétszer akkora, mint a lányok esetében. A nőknél 27%-kal nagyobb a valószínűsége annak is, hogy felsőfokú képesítést szereznek. A nemek közötti különbségek Lettországban (+85%), Észtországban (+79%), Szlovéniában (+68%) és Bulgáriában(+67%) a legnagyobbak e téren.

Háttér-információk

Az adatokat az Eurostat állította össze az EU munkaerőpiacának helyzetéről és alakulásáról adatokat szolgáltató munkaerő-felmérés részeként, amelyben kitér az oktatásban és képzésben való részvételre és a megszerzett végzettségekre is.

A lemorzsolódók arányát a legfeljebb alsó középfokú végzettséggel rendelkező, oktatásban és képzésben részt nem vevő 18–24 éves fiatalok arányaként szokás meghatározni. A felsőoktatási végzettséget/felsőfokú képesítést szerzők arányát pedig a felsőoktatási vagy azzal egyenértékű tanulmányok befejezésével felsőfokú képesítést szerzők 30–34 évesek korcsoportján belüli részaránya alapján számítják ki.

A következő lépések

A tagállamok a 2013 februársi tancsi ülés alkalmával megállapodtak abban, hogy törekedni fognak a korai iskolaelhagyás veszélyének fokozottan kitett és alacsony szintű alapkészségekkel rendelkező fiatalok teljesítményének növelésére. Ez többek között úgy valósítható meg, hogy az iskolai tanulmányok valamennyi szakaszában figyelmet fordítanak a korai felismerésre, és személyre szabott támogatást nyújtanak az érintett tanulóknak.

Az Európai Bizottság a következő hónapban értékeli azokat az intézkedéseket, amelyeket a tagállamok a foglalkoztatást és növekedést célzó Európa 2020 stratégia kiemelt céljainak elérése érdekében hoztak. Ennek keretében országspecifikus ajánlásokat fogalmaz majd meg.

A Bizottság a lemorzsolódásra és a felsőfokú végzettségre vonatkozó legfrissebb információkról a legközelebb 2013 őszén megjelenő Oktatási és Képzési Figyelőben is beszámol majd.

További információk

Európai Bizottság: Lemorzsolódás

Európai Bizottság: A felsőoktatás korszerűsítési menetrendje

Eurostat: Munkaerő-felmérés

Európai Bizottság: Oktatás és képzés

Andrula Vasziliu honlapja

Kövesse Andrula Vasziliut a Twitteren: @VassiliouEU

Kapcsolattartók :

Dennis Abbott (+32 2 295 92 58); Twitter: @DennisAbbott

Dina Avraam (+32 2 295 96 67)

1. ábra: A lemorzsolódás aránya az EU-ban (%-ban 2010-ben, 2011-ben és 2012-ben), a tavalyi évben bekövetkezett változások (százalékpontban) és az Európa 2020 nemzeti célkitűzései

 

2010

2011

2012

Change 2011-2012

National target

EU

14.0

13.5

12.8p

-0.7

less than 10.0

Austria

8.3

8.3

7.6

-0.7

9.5

Belgium

11.9

12.3

12.0

-0.3

9.5

Bulgaria

13.9

11.8

12.5

0.7

11.0

Cyprus

12.7

11.3

11.4

0.1

10.0

Czech Republic

4.9

4.9

5.5

0.6

5.5

Denmark

11.0

9.6

9.1

-0.5

less than 10.0

Estonia

11.6

10.9

10.5

-0.4

9.5

Finland

10.3

9.8

8.9

-0.9

8.0

France

12.6

12.0

11.6

-0.4

9.5

Germany

11.9

11.7

10.5p

-1.2

less than 10.0

Greece

13.7

13.1

11.4

-1.7

9.7

Hungary

10.5

11.2

11.5

0.3

10.0

Ireland

11.4

10.8

9.7

-1.1

8.0

Italy

18.8

18.2

17.6

-0.6

15.0-16.0

Latvia

13.3

11.6b

10.5

-1.1

13.4

Lithuania

8.1

7.2

6.5

-0.7

less than 9.0

Luxembourg

7.1

6.2

8.1p

1.9

less than 10.0

Malta

24.8

23.6

22.6

-1.0

29.0

Netherlands

10.0

9.1

8.8p

-0.3

less than 8.0

Poland

5.4p

5.6p

5.7p

0.1

4.5

Portugal

28.7

23.2

20.8

-2.4

10.0

Romania

18.4

17.5

17.4

-0.1

11.3

Slovakia

4.7

5.0

5.3

0.3

6.0

Slovenia

5.0

4.2

4.4

0.2

5.0

Spain

28.4

26.5

24.9

-1.6

15.0

Sweden

6.5

6.6

7.5

0.9

less than 10.0

United Kingdom

14.9

15.0

13.5

-1.5

No target

Forrás: Eurostat, EU munkaerő-felmérés (EU LFS)

b = idősortörés, p = ideiglenes

Megjegyzés: A lemorzsolódókra vonatkozó máltai adatsorokat módosították. A módosítás egyes középfokú képesítések osztályozását érinti. Az erre vonatkozó további magyarázatok az Eurostat weboldalán olvashatók. A nemzeti célértékek a módosítást megelőző adatokra vonatkoznak.

2. ábra: Korai iskolaelhagyás nemek közötti bontásban, fiúk= 100, 2012.

Forrás: Eurostat, EU munkaerő-felmérés (EU LFS)

Megjegyzés: Az EU-27 szintjét tekintve minden 100 „lemorzsolódott” fiúra mindössze 76 lány jut. Cipruson 100 fiúra 42 lány jut, míg Bulgária az egyetlen ország, ahol a lemorzsolódás a lányok körében jellemzőbb (107 lány jut 100 fiúra).

3. ábra: A felsőfokú képesítést szerzők aránya a 30–34 évesek korcsoportján belül (%-ban 2010-ben, 2011-ben és 2012-ben), a tavalyi évben bekövetkezett változások (százalékpontban) és az Európa 2020 nemzeti célkitűzései

 

2010

2011

2012

Change 2011-2012

National target

EU

33.5

34.6

35.8p

1.2

at least 40.0

Austria1

23.5

23.8

26.3

2.5

38.0

Belgium

44.4

42.6

43.9

1.3

47.0

Bulgaria

27.7

27.3

26.9

-0.4

36.0

Cyprus

45.3

46.2

49.9

3.7

46.0

Czech Republic

20.4

23.8

25.6

1.8

32.0

Denmark

41.2

41.2

43.0

1.8

at least 40.0

Estonia

40.0

40.3

39.1

-1.2

40.0

Finland

45.7

46.0

45.8

-0.2

42.0

France

43.5

43.3

43.6

0.3

50.0

Germany2

29.8

30.7

31.9p

1.2

42.0

Greece

28.4

28.9

30.9

2

32.0

Hungary

25.7

28.1

29.9

1.8

30.3

Ireland

49.9

49.7

51.1

1.4

60.0

Italy

19.8

20.3

21.7

1.4

26.0-27.0

Latvia

32.3

35.9b

37.0

1.1

34.0-36.0

Lithuania

43.8

45.8

48.7

2.9

40.0

Luxembourg

46.1

48.2

49.6p

1.4

40.0

Malta

21.5

21.4

22.4

1.3

33.0

Netherlands

41.4

41.1b

42.3p

1.2

more than 40.0

Poland

35.3p

36.9p

39.1p

2.2

45.0

Portugal

23.5

26.1

27.2

1.1

40.0

Romania

18.1

20.4

21.8

1.4

26.7

Slovakia

22.1

23.4

23.7

0.3

40.0

Slovenia

34.8

37.9

39.2

1.3

40.0

Spain

40.6

40.6

40.1

-0.5

44.0

Sweden

45.3

46.8

47.9

0.5

40.0-45.0

United Kingdom

43.0

45.8

47.1

1.3

No target

Forrás: Eurostat, EU munkaerő-felmérés (EU LFS)

b = idősortörés, p = ideiglenes

4. ábra: A nemek közötti különbségek a felsőfokú képesítés terén, fiúk= 100, 2012.

Forrás: Eurostat, EU munkaerő-felmérés (EU LFS)

Megjegyzés: Az EU-27 szintjén minden 100 férfira 127 nő jut a 30–34 évesek azon csoportjában, akik 2012-ben rendelkeztek felsőfokú képesítéssel. Lettországban minden 100 fiúra 185 lány jut, míg Luxemburg az egyetlen olyan ország, ahol több férfi rendelkezik felsőfokú képesítéssel, mint nő (97 nő minden 100 férfira).

1 :

Az osztrák nemzeti célértékbe beletartoznak az ISCED4a nem felsőfokú posztszekunder képzés keretében szerzett egyes képesítések is. A 37% az ezek figyelembevételével kapott eredmény (2011).

2 :

A német nemzeti célértékbe beletartoznak az ISCED4a nem felsőfokú posztszekunder képzés keretében szerzett egyes képesítések is. A 42% az ezek figyelembevételével kapott eredmény (2011).


Side Bar

Mon compte

Gérez vos recherches et notifications par email


Aidez-nous à améliorer ce site