Navigation path

Left navigation

Additional tools

Egy jelentés szerint a migráns gyermekek nagyobb valószínűséggel kerülnek szegény iskolába

European Commission - IP/13/323   11/04/2013

Other available languages: EN FR DE DA ES NL IT SV PT FI EL CS ET LT LV MT PL SK SL BG RO

Európai Bizottság

Sajtóközlemény

Brüsszel, 2013. április 11.

Egy jelentés szerint a migráns gyermekek nagyobb valószínűséggel kerülnek szegény iskolába

Egy, az Európai Bizottság megbízásából végzett tanulmány szerint a frissen érkezett migráns gyermekek könnyebben válnak szegregáció áldozataivá és kerülnek kevesebb erőforrással rendelkező iskolákba. Emiatt a gyermekek alulteljesítenek és nagyobb eséllyel morzsolódnak le az iskolából. A tanulmány úgy véli, hogy a tagállamoknak célzottan kellene támogatniuk a migráns gyermekek oktatását, például erre szakosodott oktatók révén vagy azáltal, hogy a gyermekek integrálását minden esetben szüleik és közösségük bevonásával mozdítják elő.

A tanulmány abban a tizenöt országban vizsgálta az újonnan érkező migráns gyermekeket támogató nemzeti szakpolitikákat, amelyek a közelmúltban jelentős bevándorlási hullám célországai voltak. Ezek a következők: Ausztria, Belgium (holland nyelvű közösség), Cseh Köztársaság, Ciprus, Dánia, Franciaország, Németország, Görögország, Írország, Olaszország, Luxemburg, Hollandia, Norvégia, Svédország és Egyesült Királyság. A tanulmány szerint a dán és a svéd modell a legsikeresebb. E modellek a célzott segítségnyújtáson és az iskolák ésszerű mértékű autonómiáján alapulnak. A többi ország hajlamos e szempontoknak csak egyikére összpontosítani figyelmét, s így kevesebb sikerrel jár a migráns gyermekek társadalmi befogadásában.

Andrula Vasziliu, az oktatásügyért, a kultúráért, a többnyelvűségért és az ifjúságpolitikáért felelős európai biztos a következőket nyilatkozta: „Minden gyermeket a családi hátterétől függetlenül megillet, hogy az oktatásban méltányos esélyt kapjon azon készségek megszerzésére, amelyek az élethez és a jó elhelyezkedési kilátásokhoz szükségesek. Európának jobban kell teljesítenie ezen a területen, és a lakosság kiszolgáltatott csoportjainak több segítséget kell nyújtania. Változtatni kell azon a szellemiségen, amely sajnos még ma is sok iskolában uralkodik. Elsősorban az országban nevelkedett diákoknak kell a migráns gyermekek igényeihez alkalmazkodniuk. Arra kell ösztönözni őket, hogy társaikat szívesen fogadják, ehhez pedig a szüleik támogatására is szükség van. Ha nem teszünk semmit, ördögi kör alakulhat ki: a kilátástalanság miatt a gyermekek rosszul fognak teljesíteni az iskolában, és felnőve nagyobb eséllyel lesznek munkanélküliek vagy szegények.”

A tanulmánybeli elemzés nyomatékosítja az iskolák autonómiájának fontosságát, valamint annak jelentőségét, hogy az újonnan érkezett migráns gyermekek holisztikus szemléletű – a nyelv és a tárgyi ismeretek elsajátításának támogatására, a szülők és a közösség bevonására, valamint az interkulturális oktatásra egyaránt kiterjedő – oktatási segítséget kapjanak. Az elemzés szerint az iskoláknak kerülniük kell a szegregációt és a tanulók korai osztályozását képességeik szerint, ez ugyanis a migráns gyermekeket hátrányosan érinti az új nyelvhez való alkalmazkodás szakaszában. A tanulmány azt is kiemeli, hogy fejlesztésre szorul a migráns tanulóknak és diákoknak az oktatáshoz való hozzáféréséről, illetve abban való részvételéről és tanulmányi teljesítményéről szóló statisztikák nyomon követése és összegyűjtése.

A tanulmány megállapításai egybehangzanak az OECD nemzetközi tanulói teljesítménymérésével (PISA-felmérés), amely a tizenöt évesek képességeit és tudását méri. Az OECD felmérése szerint 2010-ben a külföldön született tanulók 25,9%-a hagyta el idő előtt tanulmányait vagy képzését, míg a belföldön születetteknek csupán 13%-a.

Előzmények

A Bizottság tanulmánya szerint a legtöbb országban az iskolák vagy magukra vannak utalva, s csupán nagy vonalakban meghatározott nemzeti iránymutatást kapnak az erőforrások elosztását illetően, vagy éppen ellenkezőleg, nem rendelkeznek kellő autonómiával ahhoz, hogy a támogatást az egyéni igényekre szabják, és az országos szakpolitikát a helyi sajátosságokhoz igazítsák.

A tanulmány öt típusba sorolja az oktatási támogatási rendszereket:

Átfogó támogatási modell (példák: Dánia, Svédország)

Folyamatos támogatás azokon a területeken, amelyek az újonnan érkezett migráns gyermekek társadalmi befogadása szempontjából a legfontosabbak: a nyelv és a tárgyi ismeretek elsajátításának támogatása, a szülők bevonása, interkulturális oktatás és barátságos tanulási környezet.

Nem következetes támogatási modell (példák: Olaszország, Ciprus, Görögország)

Ezt a modellt a segítségnyújtáshoz való ötletszerű közelítésmód jellemzi. A szakpolitikák nincsenek mindig világosan megfogalmazva, kellő erőforrásokkal ellátva vagy végrehajtva. Az oktatók, a szülők és a helyi közösségek többnyire nem kapnak egyértelmű iránymutatást.

Hézagpótló támogatási modell (példák: Belgium, Ausztria)

Ide tartoznak azok a támogatási politikák, amelyekben a fogadó ország nyelvét folyamatosan oktatják, a tárgyi ismeretek elsajátítását azonban csekély mértékben támogatják, továbbá korán megtörténik a gyermekek képességfelmérése és képességi csoportokba osztása. Ez a modell „hézagpótló” jellegű, vagyis a különbségek ellensúlyozására törekszik, nem pedig a kezdeti hátrány felszámolására.

Integrációs modell (példa: Írország)

E modell jellemzője, hogy fejlett az együttműködés és az interkulturális oktatási politika. Rendszeres a kapcsolattartás az iskola, a szülők és a helyi közösség között, az interkulturális oktatás pedig szerves része a tananyagnak, és az iskola mindennapi életében is kifejezésre jut. A modell nem a nyelvtanulás támogatása köré szerveződik.

A belépés központilag vezérelt támogatásának modellje (példák: Franciaország, Luxemburg)

E modell középpontjában a migráns gyermekek központosított befogadása és a tárgyi ismeretek elsajátításának támogatása áll. A modell fejlett támogatási programokat kínál az alulteljesítő tanulóknak, továbbá segítséget nyújt a nyelv elsajátításában, és elősegíti a kapcsolattartást a szülőkkel.

A független tanulmányt a litván Public Policy and Management Institute készítette a Bizottság megbízásából.

Munkahely-teremtési és növekedési stratégiája részeként az Európai Unió arra ösztönzi a tagállamokat, hogy oktatási ráfordításaik növelése révén szilárdítsák meg gazdaságukat és lássák el a fiatal korosztályt a munkaerőpiacon való elhelyezkedéshez szükséges szakértelemmel. Az Európai Unió országai vállalták, hogy 2020-ig csökkentik azon fiatalok számát, akiknek az alapkészségei (olvasás, matematika, természettudományok) gyengék, illetve akik idő előtt abbahagyják tanulmányaikat. Az országok abban állapodtak meg, hogy 2020-ig 15% alá kell csökkenteni azon 15 évesek részarányát, akik nem rendelkeznek kellő olvasási, matematikai és természettudományos készséggel, 10% alá kell szorítani a tanulmányaikat, illetve képzésüket idő előtt abbahagyók arányát, továbbá a 30–34 éves korosztály legalább 40%-ának felsőoktatási végzettséggel kell rendelkeznie.

Az Európába érkező nettó bevándorlás megháromszorozódott 1960 óta. A bevándorló gyermekek oktatása egyre inkább kulcskérdés: a 2009/2010-es iskolaévben például az osztrák iskolákba beíratott gyermekek 17,6%-ának nem a német volt a fő nyelve; Görögországban az elmúlt öt évben 7,3%-ról 12%-ra nőtt a külföldről bevándorolt tanulók aránya az alap- és középfokú oktatásban.

További információk

Zárójelentés

Európai Bizottság: Oktatás és képzés

Andrula Vasziliu honlapja

Andrula Vasziliu a Twitteren: @VassiliouEU

Kapcsolattartók:

Dennis Abbott (+32 2 295 92 58); Twitter: @DennisAbbott

Dina Avraam (+32 2 295 96 67)


Side Bar

My account

Manage your searches and email notifications


Help us improve our website