Navigation path

Left navigation

Additional tools

Jelentés a Duna-stratégia elért eredményeiről: Jó kezdés után ideje nagyobb sebességbe kapcsolni

European Commission - IP/13/307   09/04/2013

Other available languages: EN FR DE DA ES NL IT SV PT FI EL CS ET LT LV MT PL SK SL BG RO

Európai Bizottság

Sajtóközlemény

Brüsszel, 2013. április 9.

Jelentés a Duna-stratégia elért eredményeiről: Jó kezdés után ideje nagyobb sebességbe kapcsolni

Az Európai Bizottság a stratégia indítása után két évvel tette közzé az Európai Unió Duna régióra vonatkozó stratégiája által elért eredményekről szóló első jelentését. A jelentés részletezi azokat a fontos eredményeket, amelyeket a hiányzó közlekedési összeköttetésektől kezdve a versenyképesség hiányán át a környezetszennyezés és a bűnözés problémáit felölelő kérdések kezelése terén sikerült elérni. A Duna makrorégió 14 országból áll, melyek közül 8 az EU tagállama. A jelentés részletezi, hogy ezeknek az országoknak hogyan sikerült számos közös projekt és kezdeményezés útján máris konkrét együttműködési rendszert kialakítaniuk.

A Bizottság jelentése ugyanakkor felkéri a Duna menti országok kormányait, hogy kövessék nyomon politikai kötelezettségvállalásaikat azáltal, hogy minden érintett szakpolitikai területen prioritásként kezelik a stratégiát. Arra sürgeti továbbá a 8 EU-tagállamot és Horvátországot, hogy foglalják bele a stratégiát a programok új generációjára vonatkozó terveikbe a 2014–2020-as időszak regionális politikája keretében.

Johannes Hahn, az EU regionális fejlesztési biztosa a következőképpen nyilatkozott: „Nagyon jól indítottunk. A Duna-stratégia máris megmutatja, hogy együtt dolgozva sokkal nagyobb hatást sikerül elérnünk, mint ha elszigetelten próbálnánk kezelni a problémákat. Most nagyobb sebességbe kell kapcsolnunk. A 14 érintett ország számára az együttműködés nem maradhat másodlagos kérdés vagy ködös ideál. A Duna stratégia prioritásait szeretném viszontlátni a regionális alapok programozásának új generációjában, valamint stabilan beépítve minden egyes érintett ország nemzeti, regionális és helyi prioritásaiban. A stratégiát minden vonatkozó szakpolitikai területen figyelembe kell venni, és politikai szempontból stabil, megfelelően finanszírozott struktúrákkal kell támogatni.”

A jelentés a stratégia négy kulcsfontosságú területén elért konkrét haladásra összpontosít: a Duna régió összekapcsolása, a környezetvédelem, a jólét megteremtése és a Duna régió megerősítése.

A jelentés szerint a Duna-stratégia nagyon értékes hosszú távú együttműködési struktúrák kialakításához járult hozzá, és egyértelmű politikai elkötelezettséget alakított ki a partnerek között.

A jelentés világos ajánlásokat fogalmaz meg a jövőre való tekintettel: felkéri a tagállamokat, hogy foglalják bele a stratégiát a regionális politika programjainak új, 2014–2020-ra vonatkozó generációjába.

Arra sürgeti a kormányokat, hogy hatékonyan és egymással kombinálva használják fel a következő alapokból elérhető forrásokat: az európai strukturális és beruházási alapokat, a „Horizont 2020” keretprogramot, a COSME forrásait és az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközt.

Felkéri a 14 részt vevő országot a megfelelő személyzettel ellátott és megfelelő finanszírozású struktúrák biztosítására a Duna-stratégia prioritásainak nemzeti szintű végrehajtásához.

Felkéri az uniós kormányokat, hogy mozdítsák elő a Duna-stratégia célkitűzéseit a Miniszterek Tanácsa kapcsolódó ágazati találkozóin (pl. az EU közlekedési minisztereinek, környezetvédelmi minisztereinek, kutatási és belügyminisztereinek találkozóin).

A jelentés kiemel számos új projektet és részletezi, hogyan ad lendületet a stratégia a meglévő kezdeményezéseknek az együttműködés és a különböző források ötvözéséhez nyújtott segítség útján. Ez hozzájárul az Unió hosszú távú növekedési stratégiájának, azaz Európa 2020 stratégiának a megvalósításához.

A Duna régió összekapcsolása

(Közlekedési összeköttetések/fenntartható energia/kultúra és turizmus)

A dunai víziút fejlesztéséről szóló nyilatkozat, melyet a Duna régió közlekedési miniszterei 2012 júniusában fogadtak el. Fontos megállapodás a hajózhatóságról Románia és Bulgária között. A stratégia lendületet adott a Romániát és Bulgáriát összekötő Calafat és Vidin közötti híd befejezéséhez, amely még csak a második híd a két ország közötti határ 630 km hosszú folyami szakaszán. Új kutatási projektek, mint például az innovatív hajókra vonatkozó NEWS projekt, a dunai flotta megújítására. Halad a Bulgária és Szerbia közötti földgázvezeték rendszerösszekötő projekt, amely a Balti-tenger térségét köti össze az Adriai-, az Égei- és a Fekete-tengerrel.

Környezetvédelem a Duna régióban

(vízminőség, környezeti kockázatok/a biológiai sokféleség megőrzése)

A DANUBE FLOODRISK projekt: 8 dunai ország osztja meg egymással adatbázisait és árvízkockázati térképeit. A dunai tokhal munkacsoport a folyóban élő e fontos hal életképes populációinak védelme érdekében tevékenykedik.

A jólét megteremtése a Duna régióban

(kutatási kapacitás/ oktatás/ információs technológia, vállalkozások versenyképessége)

Az Osztrák Kereskedelmi Kamara által koordinált Duna Régió Üzleti Fórumban több mint 300 kkv vesz részt. A fórum támogatja a kapcsolatokat a kutatóintézetekkel és az egyetemekkel. A Dunai Kutatási és Innovációs Alap a balti-tengeri makrorégió BONUS programjának tapasztalataira épít. A Duna régió mind a 14 kutatásért felelős miniszterének közös nyilatkozatát 2012. július 9-én Ulmban (Németország) írták alá.

A Duna régió megerősítése

(intézményi kapacitás/együttműködés a szervezett bűnözés kezelésében)

A Duna régió rendőri hatóságai közötti együttműködés mélyítése: a rendőrségi vezetők saját kezdeményezése a folyóval kapcsolatos bűnözés elleni intézkedések javítása (beleértve a szervezett bűnözést), valamint egy transznacionális bűnüldözési platform létrehozása érdekében. Az Europol egyedi fenyegetettségelemzési projektje a Duna régió vonatkozásában.

Előzmények

A stratégia 2011-ben indult (IP/11/472) az uniós kormányok két évvel korábbi kérését követően. A makrorégió 14 országa (köztük 8 EU-tagállam) a következő: Németország, Ausztria, Magyarország, Cseh Köztársaság, Szlovákia, Szlovénia, Bulgária, Románia, Horvátország, Szerbia, Bosznia-Hercegovina, Montenegró, Ukrajna és Moldova.

Az Európai Unió Duna régióra vonatkozó stratégiájának első éves fórumát a németországi Regensburgban tartották 2012 novemberében – melyen Angela Merkel kancellár tartott vitaindító beszédet. A második éves fórumot Bukarestben, Romániában tartják majd idén október 28–29-én. A Duna az EU második makrorégiója, több mint 100 millió ember otthona. Az első makrorégió a 2009 júniusában indított balti-tengeri stratégiával jött létre. A makroregionális stratégiákat értékelő jelentés várhatóan 2013 júniusára készül el. Az Európai Tanács 2012. decemberi ülésén az EU kormányai arra kérték a Bizottságot, hogy nyújtson be javaslatot egy harmadik, az adriai- és jón-tengeri makrorégióra vonatkozóan.

További információ:

Jelentés az Európai Unió Duna régióra vonatkozó stratégiájáról

http://www.danube-region.eu/

Kapcsolattartók:

Shirin Wheeler (+32 2 296 65 65)

Annemarie Huber (+32 2 299 33 10)


Side Bar

My account

Manage your searches and email notifications


Help us improve our website