Chemin de navigation

Left navigation

Additional tools

Európai Bizottság

Sajtóközlemény

Brüsszel, 2013. március 25.

Hogyan tegyük vonzóvá az EU-t külföldi diákok és kutatók számára?

Az Európai Uniónak szüksége van olyan tehetséges diákokra és kutatókra, akik tudásukkal és készségeikkel hozzájárulhatnak az uniós gazdasági növekedéshez és elősegíthetik a versenyképesség javulását. Az EU határain túlról évente 200 000 diák és kutató érkezik új lehetőségeket keresve hosszabb-rövidebb időre Európába, közülük azonban sokaknak kell felesleges bürokratikus akadályokkal megküzdeniük. A jelenlegi szabályozás alapján a diákvízum vagy a tartózkodási engedély megszerzése gyakran csak szövevényes és zavaros, illetve hosszadalmas eljárások útján lehetséges. Ezenfelül a tagállamokban különböző szabályozások vannak érvényben, ami hozzájárul ahhoz, hogy a tagállamok közti mozgás nagyon nehéz vagy szinte lehetetlen. Ennek következtében szűkebb az a tehetségkészlet, amelyből az uniós tagországok meríthetnek, és csökken az EU, mint világszintű kiválósági központ vonzereje is.

A Bizottság a mai napon olyan intézkedéseket terjesztett elő, amelyek a harmadik országbeli diákok, kutatók és más csoportok számára könnyebbé és vonzóbbá teszik a három hónapnál hosszabb európai uniós tartózkodást. Az új jogszabályok konkrétabb határidőket írnak majd elő a kérelmek elbírálását végző nemzeti hatóságoknak, valamint munkaerő-piaci lehetőségek szélesebb körét nyújtják EU-ban tartózkodásuk ideje alatt az ideérkezőknek, továbbá megkönnyítik majd ezen személyek Unión belüli mobilitását is.

„A szükségesnél sokkal nehezebb tanulmányi vagy kutatási célból az Európai Unióba jönni. Meg kell szüntetnünk az akadályokat, hogy az EU-t nyitottabbá tegyük a tehetségek számára. A tudás és az új gondolatok körforgását elősegítő mobilitás javára szolgál az EU-nak és konkrétan a gazdaságnak is” nyilatkozta Cecilia Malmström, uniós belügyekért felelős biztos.

„Ahogy a szólás tartja: a tudás hatalom. Létfontosságú tehát, hogy idevonzzuk a legokosabb és legjobb kutatókat és diákokat, mert ők hozzájárulnak az uniós tudásgazdasághoz. A Marie Curie és az új Erasmus mindenkinek programok segítségével kívánjuk elérni azon célunkat, hogy Európa kedvelt felsőoktatási, kutatási és innovációs célponttá váljon – tette hozzá Andrula Vasziliu, az oktatásügyért, a kultúráért, a többnyelvűségért és az ifjúságpolitikáért felelős biztos.

A jelenlegi jogszabályok végrehajtása során a tagállamoknak nem sikerült teljes mértékben megoldani azokat a problémákat, amelyekkel az EU-ba tanulmányi vagy kutatási céllal beutazási, illetve tartózkodási engedély iránti kérelmet benyújtók szembesülnek. A Bizottság egyértelműbb, következetesebb és átláthatóbb szabályokat javasol Unió-szerte. A kutatókra vonatkozó és a diákokra vonatkozó két irányelv tartalmát módosítják, és egy irányelvbe fogják össze. E módosításoktól a következő területeken várnak javulást:

  • Eljárási garanciák, mindenekelőtt azáltal, hogy a tagállamok hatóságai számára max. 60 napos határidőt szabnak, hogy vízumokról és tartózkodási engedélyekről döntsenek. Ez egyértelműbbé és átláthatóbbá teszi majd a kérelmekkel kapcsolatos eljárásokat.

  • Unión belüli mobilitás; készség- és tudástranszfer. A szabályok egyszerűsödése és rugalmasabbá válása révén a kutatóknak, a diákoknak és a javadalmazásban részesülő gyakornokoknak több lehetősége lesz az Unión belüli mozgásra, ami különösen fontos a közös programokban részt vevő diákok és kutatók számára. A kutatók családtagjai is kapnak bizonyos mobilitási jogokat.

  • Munkavállalási jog. Ahhoz, hogy megfelelően el tudják tartani magukat és részt tudjanak vállalni a gazdasági folyamatokban, a diákok dolgozhatnak majd, hetente minimum 20 órát. A kutatók kutatásaik lezárultával, illetve a diákok tanulmányaik befejeztével, bizonyos feltételek teljesülése esetén, további 12 hónapig maradhatnak az Unió területén, hogy feltérképezhessék álláslehetőségeiket vagy vállalkozásba foghassanak. Ez nem jelent automatikus munkavállalási engedélyt, mivel annak megadása továbbra is a tagállamok saját hatáskörébe tartozik majd.

  • További, harmadik országbeli csoportok általános védelme, mint az au pairek, általános és középiskolások, valamint a javadalmazásban részesülő gyakornokok, akik kívül esnek a meglévő uniós jogszabályok hatókörén.

Következő lépések

Az irányelvjavaslatot, amelyet a Bizottság átdolgozás formájában nyújt be, az Európai Parlamentnek és Tanácsnak még meg kell vitatnia és jóvá kell hagynia. A Bizottság reméli, hogy az új szabályok 2016-tól hatályba léphetnek.

Számok és tények dióhéjban

A jelenlegi gazdasági visszaesés és a növekvő munkanélküliség ellenére számos tagállamban még mindig nem tudnak betölteni képzett munkaerőt kívánó álláshelyeket. Látható jelei vannak annak, hogy ez a nehézség – gazdasági és demográfiai okokból – az elkövetkező évtizedben sem fog megszűnni.

Az egyik probléma abból adódik, hogy az EU nem képes idevonzani a szükséges munkaerőt, míg a világ más országai már az egyetemi tanulmányok vagy kutatási projektek kezdeti szakaszaiban is sokkal sikeresebben csábítják magukhoz a tehetségeket. Így az EU saját érdeke, hogy attraktívabbá váljon a harmadik országbeli diákok és kutatók számára, és növelje vonzerejét, mint világszintű kiválósági központ. A cserediákok és nemzetközi tudósok számának növekedése gazdasági növekedéshez vezet, ösztönzőleg hat az innovációra, és hosszú távon több munkahelyhez vezet.

2011-ben körülbelül 220 000 harmadik országbeli érkezett az EU területére tanulmányok folytatása, diákcsere, javadalmazás nélküli gyakorlat, illetve önkéntes szolgálat céljából1. Közülük legtöbben tanulmányi céllal érkeztek az EU-ba. 2011-ben a következő országok fogadták a legtöbb diákot: Franciaország (64 794), Spanyolország (35 037), Olaszország (30 260), Németország (27 568) és Hollandia (10 701).

Ugyanabban az évben körülbelül 7000 harmadik országbeli érkezett kutatási céllal az EU-nak a „kutatói irányelv” által érintett 25 tagállamába; a legtöbben Franciaországba (2075), Hollandiába (1616), Svédországba (817), Finnországba (510) és Spanyolországba (447)2.

A Bizottság által működtetett Európai Migrációs Hálózat (EMN) szintén ma teszi közzé a külföldi diákok bevándorlásáról az Európai Unióba című tanulmányt. A tanulmány megalapozott elemző áttekintést és statisztikai adatokat nyújt a tagállamok bevándorlási és mobilitási politikáiról, valamint azon nemzeti stratégiáikról, amelyekkel segítik Európát vonzóbb célponttá tenni a harmadik országbeli diákok számára.

Hasznos linkek

MEMO/13/281

Link to the proposal

Nemzeti jelentések a külföldi diákoknak az Európai Unió tagállamaiba való bevándorlásáról

Cecilia Malmström honlapja

Kövesse Malmström biztos híreit a Twitteren

A Belügyi Főigazgatóság honlapja

Kövesse a Belügyi Főigazgatóság híreit a Twitteren

Az Európai Unió bevándorlási portálja

Kapcsolattartók:

Michele Cercone (+32 2 298 09 63)

Dennis Abbott (+32 2 295 92 58)

Tove Ernst (+32 2 298 67 64)

Dina Avraam (+32 2 295 96 67)

1 :

Az adatok csak arra a 24 tagállamra vonatkoznak, amelyekre nézve kötelező a 2004/114/EK irányelv. Dániára, Írországra és az Egyesült Királyságra nézve nem kötelező. Forrás: Eurostat.

2 :

Az adatok nem vonatkoznak Dániára és az Egyesült Királyságra, amelyekre nézve nem kötelező a 2005/71/EK irányelv. Forrás: Eurostat.


Side Bar

Mon compte

Gérez vos recherches et notifications par email


Aidez-nous à améliorer ce site