Navigation path

Left navigation

Additional tools

Nagy nyomás nehezedik a tagállamok oktatási költségvetésére

European Commission - IP/13/261   21/03/2013

Other available languages: EN FR DE DA ES NL IT SV PT FI EL CS ET LT LV MT PL SK SL BG RO

Európai Bizottság

sajtóközlemény

Brüsszel, 2013. március 21.

Nagy nyomás nehezedik a tagállamok oktatási költségvetésére

25 tagállamból nyolcban csökkent az oktatásra fordított beruházások mértéke – ez derül ki az Európai Bizottság tanulmányából, amely azt vizsgálta, milyen hatást gyakorolt a válság 2010 óta az oktatási költségvetésekre. Görögország, Litvánia, Magyarország1, Olaszország2 és Portugália több mint 5%-kal költött kevesebbet az oktatásra, de az Egyesült Királyságban (Skóciában), Észtországban, Lengyelországban3 és Spanyolországban is 1–5%-kal csökkentek az oktatási kiadások. Öt tagállam, Ausztria, Dánia, Luxemburg, Málta, Svédország, valamint Belgium német ajkú része viszont több mint 1%–kal növelte oktatási költségvetését. Németország és Hollandia nem szolgáltatott adatokat a 2010 óta eltelt időszakról.

Más tagállamokban változóak a költségvetési tendenciák, előfordul, hogy a kiadások növelését a következő évben csökkentés követi, de ennek fordítottjára is van példa. Belgium francia ajkú része, Ciprus, Lettország, Finnország, Franciaország, Írország, Szlovénia és az Egyesült Királyság (Wales), valamint a közeljövőben az EU-hoz csatlakozó Horvátország a 2010–2011-es időszakban növelték oktatási kiadásaikat, 2011–2012-ben viszont kevesebbet költöttek erre a területre. Bulgáriában, a Cseh Köztársaságban, Romániában és Szlovákiában épp ellenkező volt a helyzet: ezekben az országokban a 2010–2011-es időszakban csökkentek, ezt követően pedig nőttek az oktatásra fordított összegek. Belgium flamand közösségében változatlan volt az oktatási kiadások mértéke ezekben az időszakokban.

A tagállamok költségvetési szempontból nehéz időszakon mennek keresztül, az oktatásra és képzésre fordított állami beruházások terén azonban következetességre van szükség, mivel ez garantálja a mai fiatal generáció jövőjét és a hosszú távon fenntartható gazdasági fellendülést. Ha a tagállamok nem biztosítanak megfelelő forrásokat az oktatás és a képzés megújítására, Európa le fog maradni globális versenytársai mögött, és még nehezebb lesz leküzdeni a fiatalokat sújtó munkanélküliséget – nyilatkozta Andrula Vasziliu, az oktatásügyért, kultúráért, többnyelvűségért és ifjúságpolitikáért felelős uniós biztos.

Az említett tanulmány 35 nemzeti és regionális oktatási rendszer kiadásait vizsgálta meg az oktatás minden szintjén, az iskola előtti neveléstől a felsőfokú oktatásig. Az is kiderül belőle, hogy 2011-ben és 2012-ben 11 ország csökkentette vagy fagyasztotta be a tanári fizetéseket és juttatásokat (Bulgária, Észtország, Görögország, Horvátország, Írország, Magyarország, Olaszország, Lettország, Litvánia, Portugália és Spanyolország). Az oktatási költségvetések több mint 70%-át a pedagógusok fizetése teszi ki.

A kiadáscsökkentés miatt 10 tagállamban pedagógusok elbocsátására is sor került (Bulgária, Ciprus, az Egyesült Királyság, Észtország, Franciaország, Lettország, Litvánia, Olaszország, Portugália és Románia). A pedagógusok létszámának csökkentéséhez a válság mellett az is hozzájárult, hogy kevesebb diák vesz részt az oktatásban. Mindemellett reményre ad okot, hogy 18 európai ország többet költött a pedagógusképzés finanszírozására – figyelembe véve az oktatás minősége és a tanulók eredményei közötti összefüggést, ez jelentős előrelépésnek tekinthető.

A változások 2011-ben és 2012-ben a legtöbb országban nem érintették a tanulók és a hallgatók állami támogatását, például az ösztöndíjakat, a diákhiteleket és a családi támogatásokat. A munkanélküli vagy alacsony képzettségű polgárok nyolc tagállamban (Ausztriában, Görögországban, Írországban, Lettországban, Litvániában, Luxemburgban, Németországban és Portugáliában) kaphatnak speciális támogatást készségeik fejlesztésére vagy megújítására. A legtöbb esetben ezeket a beruházásokat az Európai Szociális Alap is támogatja.

Háttér

A Funding of Education in Europe: The Impact of the Economic Crisis (Oktatásfinanszírozás Európában: a gazdasági válság hatásai) című tanulmány az alábbi fő témákat tárgyalja:

  • gazdasági környezet

  • az oktatási célú tagállami közkiadások és költségvetések alakulása

  • az oktatásban dolgozók jövedelmével (munkabérekkel és juttatásokkal) kapcsolatos tendenciák

  • az oktatási infrastruktúrára és az oktatástámogató rendszerekre fordított tagállami kiadások

  • a finanszírozás legújabb tendenciái és a tagállami politikák változásai a tanulók és a hallgatók pénzügyi támogatása tekintetében

Az elemzés a következő országokat vizsgálta: Ausztria, Belgium, Bulgária, Ciprus, Csehország, Dánia, az Egyesült Királyság, Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Horvátország, Izland, Írország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Magyarország, Málta, Németország, Norvégia, Olaszország, Portugália, Románia, Spanyolország, Svédország, Szlovákia, Szlovénia és Törökország. Németország és Hollandia nem szolgáltatott adatokat a 2010–2012-es időszakról. Az Egyesült Királyságból Skócia és Wales adatai rendelkezésre álltak, Angliáé és Észak-Írországé azonban nem.

Eurydice

A tanulmányt a Bizottság megrendelésére a Eurydice hálózat készítette el, amely 36 ország 40 nemzeti központjából áll (az EU 27 tagállamán kívül az Európai Szabadkereskedelmi Társuláshoz tartozó Izlandon, Liechtensteinben, Norvégiában és Svájcban, valamint Horvátországban, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságban, Montenegróban, Szerbiában és Törökországban is működik ilyen központ). A Eurydice hálózat koordinátora az EU Oktatási, Audiovizuális és Kulturális Végrehajtó Ügynöksége.

További információk

A tanulmány elérhető angol nyelven a Eurydice honlapján.

Az Európai Bizottság oktatással és képzéssel foglalkozó weboldala (angol nyelven)

Andrula Vasziliu honlapja (angol nyelven)

Andrula Vasziliu a Twitteren @VassiliouEU

Kapcsolattartók:

Dennis Abbott (+32 2 295 92 58)

Dina Avraam (+32 2 295 96 67)

Melléklet

1. ábra: az oktatási költségvetés változása az oktatás összes szintjét tekintetbe véve4, 2010–2012

2011-ben, 2010-hez viszonyítva 2012-ben, 2011-hez viszonyítva

1%-nál kisebb növekedés
Több mint 5%-os növekedés
Több mint 5%-os

vagy csökkenés csökkenés

1–5% közötti növekedés
1–5% közötti csökkenés
Nincs adat

Forrás: Eurydice

2. ábra: az állami szektorban dolgozó pedagógusok és iskolaigazgatók bértábla szerinti fizetésének változása abszolút értékben, 2010–2012

2011-ben, 2010-hez viszonyítva 2012-ben, 2011-hez viszonyítva

Fizetésreformnak köszönhető
Kifejezetten a tanári fizetések
Csak a megélhetési költségekkel
emelkedés kiigazításának köszönhető arányos kiigazítás

emelkedés

Befagyasztott fizetések
Csökkenés
Nincs adat

Forrás: Eurydice

3. ábra: tendenciák az oktatásra fordított összes közkiadás alakulásában, 2000–2010

Megjegyzés: X tengely = referenciaévek; 2000–2010

Y tengely = relatív százalékos növekedés, 2000=100

„:” = nincs adat

Forrás: Eurostat, nemzeti számlák adatai (2012. novemberi adatok).

1 :

A Magyarországra vonatkozó adat a 2011-es és a 2010-es kiadásokat hasonlítja össze.

2 :

A 2010-es adatokat alapul véve 2011-ben 1–5%-nyi mértékben, 2011-hez viszonyítva 2012-ben pedig több mint 5%-kal csökkent az olasz oktatási költségvetés.

3 :

A Lengyelországra vonatkozó adat a 2011-es és a 2010-es kiadásokat hasonlítja össze.

4 :

. Az 1. ábrán látható adatok „változatlan árak” mellett, azaz az inflációs ráták különbségeinek figyelembevételével kerültek kiszámításra.


Side Bar

My account

Manage your searches and email notifications


Help us improve our website