Navigation path

Left navigation

Additional tools

Vita Európa jövőjéről: Reding alelnök a görögországi Szaloniki lakosaival találkozik

European Commission - IP/13/243   21/03/2013

Other available languages: EN FR DE DA ES NL IT SV PT FI EL CS ET LT LV MT PL SK SL BG RO

Európai bizottság

Sajtóközlemény

Brüsszel, 2013. március 21.

Vita Európa jövőjéről: Reding alelnök a görögországi Szaloniki lakosaival találkozik

Miközben az Európa jövőjéről és a gazdasági válság következményeiről szóló vita egyre dinamikusabbá válik, az Európai Bizottság képviselői különböző európai városokba látogatnak, hogy közvetlenül is meghallgathassák a polgárokat a jövővel kapcsolatos aggodalmaikról és reményeikről. 2013. március 22-én Viviane Reding alelnök Szalonikibe (Görögország) látogat, ahol több mint 500 polgár részvételével zajlik majd a vita.

„Azért utazom Szalonikibe, hogy meghallgassam a polgárokat és közvetlen párbeszédet folytathassak velük. Szükség van arra, hogy ne csak a görögökről, hanem a görögökkel is többet beszéljünk”, jelentette ki Viviane Reding alelnök, uniós jogérvényesülési biztos. Barátként megyek Görögországba. És a barátoknak őszintének kell lenniük egymáshoz: a súlyos reformoknak nincs alternatívája. Azért van szükség rájuk, hogy ne a jövő nemzedékeinek kelljen kiegyenlíteniük azt a számlát, ami elődeik hibái nyomán keletkezett. Az Európai Unió segítséget nyújt Görögországnak e nehéz folyamathoz.”

A vitára a szaloniki Velidio konferenciaközpontban kerül sor. Szaloniki megfelelő hely a konferencia számára: Athén után ez Görögország második legnagyobb városa, és az egyik legnagyobb egyetemi város Délkelet-Európában. Görögországban nincs olyan város, amely több diáknak adna otthont. A diákok közül kerül ki a vezetők következő nemzedéke, a párbeszéd pedig jó alkalmat teremt számukra, hogy kezükbe vegyék jövőjük irányítását.

A Viviane Reding alelnök és a polgárok közötti vita középpontjában a gazdasági válság és annak a lakosság mindennapi életére gyakorolt hatása, az európai polgárok jogai, illetve az Unió jövője áll majd. A párbeszédet Reding alelnök és Yiannis Boutaris, Szaloniki polgármestere nyitja meg. Az Európai Parlament görög tagjai, Chrysoula Paliadeli, Ioannis Tsoukalas és Theodoros Skylakakis szintén részt vesznek a vitán.

A vita élő internetes közvetítés révén követhető nyomon. A polgárok Európa bármely szegletéből bekapcsolódhatnak a vitába a Twitteren keresztül is a @DialogosPoliton követésével, valamint a #EUDeb8 címke segítségével.

Háttér-információk

Miről szólnak a civil párbeszédek?

Az Európai Bizottság januárban elindította a polgárok európai évét (IP/13/2), amely kiemelt figyelmet szentel a polgároknak és jogaiknak. 2013-ban ünnepeljük az uniós polgárság – 1993-ban, a Maastrichti Szerződéssel történt – bevezetésének 20. évfordulóját, és csak egy esztendőnyire vagyunk a 2014-es európai parlamenti választásoktól. A Bizottság tagjai az egész év folyamán Unió-szerte civil párbeszédek (lakossági találkozók) keretében folytatnak eszmecserét a polgárokkal arról, hogy utóbbiak mit várnak a jövő Európájától.

Reding alelnök már Cádizban (Spanyolország), Grazban (Ausztria), Berlinben (Németország) és Dublinban (Írország) (lásd IP/13/2), valamint Coimbrában (Portugália) folytatott ilyen vitát (lásd IP/13/129). Andor László biztos Nápolyban (Olaszország), míg Malmström biztos Göteborgban (Svédország) és Torinóban (Olaszország) vett részt civil párbeszéden, Tajani alelnök pedig Rómában (Olaszország) vett részt a polgárokkal folytatott eszmecserén. 2013 folyamán az egész Európai Unióban számos hasonló párbeszédre kerül sor, amelyeken európai, nemzeti és helyi politikusok folytatnak majd vitát a legkülönbözőbb háttérrel rendelkező polgárokkal. A viták itt követhetők: http://ec.europa.eu/european-debate/index_hu.htm.

Az uniós polgárság bevezetése óta eltelt húsz évben sok mindent elértünk: egy közelmúltban napvilágot látott uniós felmérés tanúsága szerint ma már a polgárok 63%-a „európainak” érzi magát. Görögországban ez a szám csak 46% – bár a görögök 63%-a a válság következtében közelebb érzi magát más európai országok polgáraihoz.

A polgárok szerte az Unióban napi szinten gyakorolják jogaikat. Az európaiak az uniós jogszabályoknak köszönhetően fokozott védelemben részesülnek a határokon átnyúló vásárlásaik során, az európai egészségbiztosítási kártya révén más uniós tagállamban is igénybe vehetik az egészségügyi szolgáltatásokat és alacsonyabb roamingdíjakkal telefonálhatnak. A polgárok azonban gyakran nincsenek tisztában e jogaikkal. A felmérések többek között azt mutatják, hogy a görögök mintegy kétharmada úgy érzi, nem kap kellő tájékoztatást az őt uniós polgárként megillető jogokról. A görögök több mint 60%-a szeretne többet megtudni az uniós polgárságból fakadó jogairól.

A Bizottság ezért nyilvánította 2013-at az európai polgárok évének, amelynek középpontjában a polgárok és jogaik állnak. A cél kettős: egyrészt el kell magyarázni, mit is jelent az uniós polgárság, és az uniós polgárságukból fakadóan milyen jogok illetik meg az európaiakat.

Másrészt meg kell hallgatni a polgárokat. Az év folyamán Reding alelnök és a többi biztos összefog a nemzeti és a helyi politikusokkal, hogy Európa-szerte, valamennyi tagállamban vitákat folytassanak a polgárokkal – közvetlen vitát kezdeményezzenek arról, mik a polgárok igényei, mit gondolnak a jogaikról, és milyen irányt képzelnek el, merre fejlődjön az Unió a következő tíz év során. Fontos, hogy az európai polgárok hangot tudjanak adni aggályaiknak, és elő tudják készíteni a terepet a jövőbeni választások számára.

Miért éppen most rendezi a Bizottság ezeket a vitákat?

Azért, mert Európa válaszúthoz érkezett. Már az utca embere is Európa jövőjét latolgatja – és gyakran hallani olyan hangokat, miszerint egyfajta politikai unió, nemzetállamok szövetsége vagy Európai Egyesült Államok felé kell elmozdulnunk. Az elkövetkezendő hónapok és évek döntő fontosságúak lesznek az Európai Unió jövőjére nézve. Az európai integráció elmélyítése együtt kell, hogy járjon az Unió demokratikus legitimációjának megerősítésével.

Barroso elnöknek az Unió helyzetéről tartott szeptemberi beszéde óta (SPEECH/12/596) javában zajlik az Európa jövőjéről szóló vita: 2012. november 29-én a Bizottság már felvázolta a teljes gazdasági, monetáris és költségvetési unió irányába történő elmozdulás tervezetét, 2012. december 5-én pedig az Európai Tanács elnöke, az Európai Bizottság elnöke, az eurócsoport elnöke, valamint az Európai Központi Bank elnöke közös jelentést tett közzé. A Bizottság és a többi intézmény jelenleg dolgozik a politikai unió ütemtervén. Nagyon fontos, hogy a polgárok kifejthessék véleményüket az Európai Unió jövőjéről, és a párbeszéd az egyik legjobb módja annak, hogy szóhoz juttassuk őket és fórumot biztosítsunk számukra.

Az európai polgároknak képesnek kell lenniük arra, hogy még a 2014-es európai parlamenti választások előtt, illetve azt megelőzően kifejtsék véleményüket, hogy bármilyen, a Szerződés módosítására irányuló javaslat napvilágot látna.

Az európaiaknak jelenleg több mint a fele (68%) érzi úgy, hogy szava semmit sem számít Európában – ezen változtatnunk kell.

Mi lesz a párbeszédek eredménye?

A polgároktól a párbeszédek során érkező visszajelzések segítik a Bizottságot, hogy meghatározza: merre kell elindulni az EU jövőbeni reformjának megtervezésekor. A párbeszédek egyik fő célja, hogy előkészítsék a terepet a 2014-es európai választásokhoz.

A jövő évi választásoknak az európai témákról kell szólniuk, és nem arról, hogy a görögöknek vagy bármely más népnek gondja van nemzeti kormányával. Az európai dimenziónak egyértelműen kell érvényesülnie, hogy a görög választók tudatában legyenek: nem csupán egy görög politikai pártra szavaznak, hanem pártok olyan közösségére, amely közös politikai irányvonalat követ Európában.

A párbeszédekkel párhuzamosan a Bizottság lépéseket tesz az európai választások legitimációjának megerősítésére is. Március elején a Bizottság felkérte a politikai pártokat, hogy nevezzék meg jelöltjeiket a Bizottság elnökének posztjára (IP/13/215). A Bizottság valódi európai vitát szeretne látni, amelyben az európai politikai pártok Európa jövőjéről alkotott elképzeléseik világos programjával kampányolnak.

Eközben a Bizottság igyekszik felszámolni a polgároknak bosszúságot okozó akadályokat is. Az uniós polgárságról szóló 2010. évi jelentésben (lásd IP/10/1390 és MEMO/10/525) 25 konkrét intézkedést vázolt fel azon akadályok megszüntetése érdekében, amelyek továbbra is hátráltatják az uniós polgárokat az Unión belüli szabad mozgáshoz való joguk gyakorlásában. Ezen intézkedések egyike arra irányul, hogy tudatosítsa az emberekben uniós polgári státusukat, ezzel kapcsolatos jogaikat, valamint azt, hogy a hétköznapi életük során mit jelentenek számukra e jogok.

A polgárok európai éve során – 2013. május 9. körül – a Bizottság közzéteszi az uniós polgárságról szóló második jelentését, amelyben feltérképezi majd a 2010-ben felvázolt intézkedések eredményeit, és további 12 konkrét intézkedést vázol fel az uniós polgárok életét továbbra is megnehezítő problémák megszüntetésére. Az online nyilvános konzultáció és a párbeszédek folyamán felvetett témák beépülnek majd a jelentésbe, és hozzájárulnak a Bizottság polgársági szakpolitikájának kialakításához.

További információk

További információk a szaloniki párbeszédről:

http://www.citizensdialogue.gr/

Viták a polgárokkal Európa jövőjéről:

http://ec.europa.eu/european-debate/index_hu.htm

A polgárok európai éve:

http://europa.eu/citizens-2013/hu/home

Az európaiak kinyilvánítják véleményüket: az uniós polgárok jogaival kapcsolatos konzultáció eredménye:

http://ec.europa.eu/justice/citizen/files/eu-citizen-brochure_hu.pdf

Viviane Reding alelnök, jogérvényesülésért felelős biztos honlapja:

http://ec.europa.eu/reding

A viták Twitter- címkéje: #EUDeb8

Kövesse az alelnök bejegyzéseit a Twitteren is: @VivianeRedingEU

Kapcsolattartók:

Mina Andreeva (+32 2 299 13 82)

Natasha Bertaud (+32 2 296 74 56)

MELLÉKLET

1. A görögök szerint uniós szinten lehet a legjobban kezelni a pénzügyi és gazdasági válságot

Source: EB Standard 78 EL National report

2. A görögök az eredményeket a többi tagállam polgáraival azonos módon értékelik

Source: EB Standard 78 EL National report

3. A görögök kevesebb mint fele érzi magát uniós polgárnak

Source: EB Standard 78 EL National report

4. A görögök kevesebb mint 40%-a gondolja úgy, hogy jól tájékozott az őt uniós polgárként megillető jogok tekintetében

Source: FL 365 "EU Citizenship" p22 (Fieldwork Nov 2012/Published: Feb 2013)

5. A görögök érzik magukat a legkevésbé tájékozottnak az Európai Unióról

Source: Eurobarometer Standard 78 National report


Side Bar

My account

Manage your searches and email notifications


Help us improve our website