Navigation path

Left navigation

Additional tools

Európai Bizottság

Sajtóközlemény

Brüsszel, 2013. március 19.

Közúti közlekedésbiztonság: az EU beszámolója szerint tavaly volt az eddigi legalacsonyabb a közúti halálesetek száma, és az Unió megtette az első lépéseket a sérülések visszaszorítására irányuló stratégia kialakítása felé

2012-ben 9%-kal csökkent a közúti balesetek halálos áldozatainak száma az EU-ban. Az Európai Bizottság által ma közzétett legújabb számadatok szerint 2012-ben volt a legalacsonyabb az uniós országokban közúti közlekedésben elhunytak száma, mióta gyűjtik ezeket az adatokat.

Siim Kallas, az Európai Bizottság alelnöke, közlekedési biztos így nyilatkozott: „A 2012. év fordulópont volt az európai közúti közlekedésbiztonság szempontjából, hiszen soha nem volt még ilyen alacsony a közúti balesetek halálos áldozatainak száma. A tavalyi 9%-os csökkenés azt jelenti, hogy 3000 emberéletet sikerült megkímélni. Ezek az eredmények igen biztatóak. Azonban továbbra is 75 ember veszti életét naponta Európa útjain, ezért nincs okunk az elégedettségre. Nagyratörő céljaink szerint 2020-ra a felére kívánjuk csökkenteni a közúti halálesetek számát az EU-ban, és ennek eléréséhez meg kell őriznünk a jelenlegi lendületet.

A halálos kimenetelű közúti balesetek csak a jéghegy csúcsát jelentik. Minden egyes, Európa útjain bekövetkező halálesetre 10 súlyos sérülés jut (például az agy vagy a gerincvelő károsodása). Olyan stratégiára van szükségünk, amellyel az EU-ban mindenütt csökkenteni tudjuk a súlyos közúti sérülések számát.

Az országokra lebontott statisztika (lásd a lenti táblázatot) azt mutatja, hogy a közúti halálesetek száma még mindig jelentősen eltér az egyes uniós országok között. Továbbra is az Egyesült Királyság, Svédország, Hollandia és Dánia azok az országok, amelyekben a legalacsonyabb volt a halálos kimenetelű közúti balesetek száma; a statisztika szerint körülbelül 30 haláleset jutott 1 millió lakosra.

A 2011. év adatai csalódást keltettek: a közúti halálesetek számát csak 2%-kal sikerült visszaszorítani; ezekkel összehasonlítva a 2012-ben elért 9%-os csökkenés azt jelenti, hogy a tagállamok ismét a kitűzött cél felé haladnak, hogy 2010 és 2020 között a felére csökkentsék a közúti balesetek halálos áldozatainak számát. E cél elérése érdekében évente átlagosan mintegy 7%-os csökkenést kell elérni.

A 2011-re vonatkozó közúti biztonsági statisztika leginkább aggodalomra okot adó vonása az volt, hogy nagymértékben emelkedett a közúti balesetben elhunyt védtelen közlekedők – mint például gyalogosok, motorkerékpárosok és idősek – száma, noha összességében csökkent a közúti balesetek halálos áldozatainak száma. A 2012. évre vonatkozó előzetes adatok szerint 2012-ben jelentősen csökkent a közúti balesetben elhunyt védtelen közlekedők száma.

A 2011–2020 közötti időszakra szóló uniós közúti közlekedésbiztonsági cselekvési program

A 2011–2020 közötti időszakra szóló európai közúti közlekedésbiztonsági cselekvési program (lásd: MEMO/10/343) nagyratörő terveket határoz meg annak érdekében, hogy a közúti halálesetek száma az elkövetkező tíz évben a felére csökkenjen Európában. A gépjárműveknek, az infrastruktúrának és az úthasználók magatartásának javítására irányuló ambiciózus javaslatokat tartalmaz. A közelmúlt kiemelt kezdeményezései közé tartoznak például a következők:

Új uniós vezetői engedély 2013 januárjától, amely szigorúbb szabályokat ír elő a fiataloknak a nagy teljesítményű motorkerékpárok használatához;

A tagállamok által benyújtott nemzeti ellenőrzési tervek, melyek a bevált gyakorlatok gazdag forrását jelentik;

2012 november óta érvényben vannak a határokon átnyúló jogérvényesítési szabályok a külföldön elkövetett közlekedési szabálysértések (ittas vezetés, gyorshajtás stb.) elleni szigorú fellépés érdekében;

Folyik a munka egy, a sérülések visszaszorítására irányuló stratégia kidolgozása érdekében (lásd alább).

A sérülések visszaszorítására irányuló stratégia kialakítása felé: a jelenlegi helyzet

A becslések szerint minden egyes, Európa útjain bekövetkező halálesetre 10 súlyos és 40 kevésbé súlyos sérült jut.

A két egymást követő tízéves időszakra szóló közúti közlekedésbiztonsági stratégia által is követett eredményorientált megközelítés kulcsfontosságú tényező volt a halálos kimenetelű közúti balesetek sikeres visszaszorításában. Sokat lehetne profitálni abból, ha hasonló figyelmet kapnának a közúti közlekedés során elszenvedett súlyos, de nem halálos sérülések. A probléma az, hogy a súlyos sérülésekre vonatkozó jelenlegi adatok általános jellegű, becsült adatok. Gondot jelent, hogy a súlyos sérülésekre vonatkozóan az adatokat helytelenül állapítják meg és jelentik, illetve a valóban megtörténtnél kevesebb súlyos sérülést jelentenek, továbbá az adatok nem összehasonlíthatók az EU különböző részei között.

Ezen okoknál fogva az Európai Bizottság a mai napon közzétett egy dokumentumot a közúti közlekedés során elszenvedett súlyos sérülésekről, amely körvonalazza a súlyos közúti sérülésekkel kapcsolatos, átfogó uniós stratégia kialakításához vezető következő lépéseket, amelyek az alábbiak: a közúti közlekedés során elszenvedett súlyos sérülés egységes meghatározása (2013-tól alkalmazandó); a tagállamok teendői a súlyos közúti balesetekre vonatkozó adatgyűjtés javítása érdekében (első adatszolgáltatás az EU egészére kiterjedő összehasonlítható adatgyűjtési módszerek segítségével az új fogalommeghatározás alapján, 2014); a közúti közlekedés során elszenvedett súlyos sérülések számának csökkentésére vonatkozó cél kitűzésének elve (például a 2015–2020 közötti időszakra).

A közúti közlekedés során elszenvedett súlyos sérülések meghatározásának uniós szintű rendszeréről történt megállapodás 2012-ben kulcsfontosságú előrelépést jelentett. Az Európai Bizottság intenzíven együttműködött a tagállamokkal a közúti biztonsággal foglalkozó magas szintű munkacsoportban, hogy a közúti közlekedés során elszenvedett súlyos sérülések meghatározása tekintetében megállapodás jöjjön létre a sérülések súlyosság szerinti besorolására szolgáló MAIS (Maximum Abbreviated Injury Score) rendszer skálájának használatáról. A sérülések visszaszorítására irányuló stratégiára vonatkozó további információkért lásd: MEMO/13/232

5 fontos tény: Mit tudunk eddig a súlyos sérülésekről?

A jelenlegi becslések szerint:

Évente mintegy 250 000 ember szenved súlyos sérülést közlekedési balesetben az EU-ban, míg 2012-ben 28 000-en hunytak el a közutakon.

Míg a közúti balesetek halálos áldozatainak száma 43%-kal csökkent az elmúlt évtized során, a súlyosan sérült személyek száma csak 36%-kal esett vissza.

A közúti közlekedés során leggyakrabban elszenvedett súlyos sérülések a fej- és agysérülések, ezeket a láb- és gerincvelő-sérülések követik.

A közúti közlekedés során elszenvedett súlyos sérülések különösen a védtelen közlekedőket, például a gyalogosokat, a biciklistákat és a motorkerékpárosokat, illetve bizonyos korcsoportokba tartozó közlekedőket – nevezetesen az időseket – sújtják. Súlyos közúti sérülések gyakrabban következnek be városban, mint vidéki utakon.

A „First milestones towards an injury strategy” (Az első mérföldkövek a sérülésekre vonatkozó stratégia kidolgozásához vezető úton) című bizottsági szolgálati munkadokumentumot lásd itt: http://ec.europa.eu/transport/road_safety/topics/serious_injuries/index_en.htm.

Országokra lebontott közúti halálozási statisztika 2012-re1

Tagállam

1 millió lakosra jutó halálesetek száma

A halálesetek számának változása

 

1965

2010

2011

2012

Éves átlagos csökkenés 2000-2010 között

2010-2011

2011-2012

Belgique/België

147

77

78

73

–6%

2%

–12%

България (Bulgaria)

91

103

89

82

–3%

–15%

–8%

Česká republika

150

76

74

71

–5%

–4%

–4%

Danmark

212

46

40

32

–6%

–14%

–18%

Deutschland

234

45

49

44

–7%

10%

–10%

Eesti

178

58

75

65

–10%

29%

–14%

Éire/Ireland

124

47

41

36

–7%

–12%

–12%

Ελλάδα (Elláda)

89

111

101

92

–4%

–9%

–10%

España

114

54

45

41

–9%

–17%

–9%

France

249

62

61

56

–8%

–1%

–8%

Italia

186

68

64

62

–6%

–6%

–2%

Κύπρος (Kypros)/Kibris

162

73

85

59

–5%

18%

–28%

Latvija

290

97

86

86

–10%

–18%

–2%

Lietuva

250

90

97

100

–9%

–1%

2%

Luxembourg

250

64

64

65

–8%

3%

3%

Magyarország

86

74

64

60

–6%

–14%

–5%

Malta

36

36

51

26

–1%

40%

–48%

Nederland

202

32

33

32

–7%

2%

–1%

Österreich

252

66

62

64

–6%

–5%

4%

Polska

79

102

109

93

–4%

7%

–15%

Portugal

117

79

84

71

–6%

–7%

–16%

România

98

111

94

96

0%

–15%

1%

Slovenija

327

67

69

59

–7%

2%

–13%

Slovensko

128

68

60

55

–5%

–13%

–9%

Suomi/Finland

230

51

54

48

–5%

7%

–11%

Sverige

170

28

34

31

–8%

20%

–7%

United Kingdom

146

31

31

28

–7%

3%

–12%

EU

171

62

60

55

–6%

-2%

–9%

Kapcsolattartók:

Helen Kearns (+32 2 298 76 38)

Dale Kidd (+32 2 295 74 61)

1 :

A 2012-re vonatkozó adatok előzetes adatokon alapulnak; az egyes országok végleges adataiban előfordulhatnak kisebb változások. Az 1965. évi számadatok az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága (ENSZ-EGB) adatain alapulnak. Az alábbi országok esetében az első adatok a zárójelben szereplő évről állnak rendelkezésre: Szlovákia, a Cseh Köztársaság és Szlovénia (1970), Észtország, Lettország és Litvánia (1980).


Side Bar

My account

Manage your searches and email notifications


Help us improve our website