Navigation path

Left navigation

Additional tools

Európai Bizottság

Sajtóközlemény

Brüsszel, 2013. március 13.

A Bizottság a tengeri és tengerparti területek fenntartható kezelését célzó intézkedéseket hoz a kék növekedés támogatására

A mai napon a Bizottság javaslatot terjesztett elő, amelynek célja a tengeri tevékenységek tervezésének és a tengerparti területek kezelésének javítása. A javasolt irányelvtervezet célja közös európai keretet létrehozni az uniós tagállamokban végzett tengeri területrendezés és integrált tengerparti gazdálkodás számára azzal a céllal, hogy biztosítani lehessen a tengeri és tengerparti tevékenységek fokozódásának, valamint a tengeri és tengerparti erőforrások használatának fenntarthatóságát.

Maria Damanaki tengerügyi és halászati biztos az alábbiakat nyilatkozta: „A ma előterjesztett javaslat az Európai Unió integrált tengerpolitikájának újabb lépését jelenti, egyben új eszközt kínál a kék növekedés stratégiája számára. A fenntartható tengeri fejlesztések és beruházások megkönnyítése által az irányelv hozzá fog járulni az európai kék gazdaságban rejlő növekedési és munkahelyteremtő potenciál kibontakoztatásához.”

Janez Potočnik, az Európai Bizottság környezetvédelmi biztosa így nyilatkozott: „A kezdeményezés elősegíti a tengerparti régiókban élő 200 millió uniós polgár környezetének egészségessé tételét és életkörülményeinek javítását, valamint egyúttal a növényeknek és az állatoknak felbecsülhetetlen élőhelyet biztosító változatos és egyedi tengerparti területek és ökoszisztémák megőrzését.”

A tengeri és tengerparti területeken fokozódnak az emberi és gazdasági tevékenységek, úgymint a tengeri szélenergia kitermelése, tenger alatti kábelek és csővezetékek lefektetése, tengeri szállítás, halászat és akvakultúra. A koordináció hiánya következtében verseny alakulhat ki a területekért, és fokozódhat az értékes erőforrásokra nehezedő nyomás. A javasolt intézkedés értelmében a tagállamoknak a tengerek hatékonyabb hasznosítása érdekében tengeri területrendezési terv keretében számba kell majd venniük az említett tevékenységeket, továbbá tengerparti gazdálkodási stratégiát kell kidolgozniuk, amelynek keretében összehangolják a különféle politikai területeken a tengerparti övezetekben zajló tevékenységekre vonatkozóan hozott intézkedéseiket. A javasolt irányelvben foglalt minimumkövetelményeknek való megfelelés érdekében a tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy az általuk végzett tengeri tervezés és tengerparti gazdálkodás támogatja a fenntartható növekedést, valamint arról, hogy mindez az érdekeltek bevonásával és a szomszédos országokkal való együttműködésben történik.

A tengeri területrendezés és az integrált tengerparti gazdálkodás következetes alkalmazása révén várhatóan jobban össze lehet majd hangolni a szárazföldi és tengeri tevékenységeket. A koordináció javulása kedvező hatást fejt ki olyan területeken, mint a tengeri szélerőmű-létesítmények szárazföldi villamosenergia-hálózatokkal való összekapcsolása, a parti erózióvédelmi infrastruktúrára irányuló műveletek és a parti vizekben folyó tevékenységeket szintén érintő éghajlatváltozás.

Az érdekek összehangolását szolgáló egyetlen jogi eszköz létrehozása révén fokozható a befektetők számára fontos jogbiztonság, mérsékelhetők a nemzeti közigazgatásokat és a piaci szereplőket sújtó adminisztratív terhek, és fenntarthatók az ökoszisztéma-szolgáltatások. Egyes országokban jelenleg akár nyolc közigazgatási szervvel is kapcsolatba kell lépni egy akvakultúra-telepre vonatkozó engedély beszerzéséhez. Az irányelvben javasolt egyablakos ügyintézés megszünteti a bonyolult adminisztrációt, ami idő- és pénzmegtakarítást jelent. A becslések szerint az üzleti biztonság javulása és az adminisztratív terhek csökkenése uniós szinten akár 1,6 milliárd eurós gazdasági hasznot is jelenthet, amelyen elsősorban a kkv-k osztoznának. Tanulmányok adatai szerint például a szélenergia hasznosítására és az akvakultúra-tevékenységekre irányuló beruházások egy éven át tartó erőteljes megnövelése 2020-ra 60 millió EUR, három éves növelés esetén pedig 600 millió EUR hasznot generálna.

Előzmények

Az Európai Unió célja, hogy 2020-ig intelligens, fenntartható és inkluzív gazdasággá váljon. A tengeri ágazatok lehetőséget adnak az e célt támogató innovációra, fenntartható növekedésre és munkahelyteremtésre. Amint azt a kék növekedésről, valamint a tengergazdálkodási és tengergazdasági ágazatokban elérhető fenntartható növekedéssel kapcsolatos kilátásokról szóló bizottsági közleményből (IP/12/955) is kiderül, a mai javaslat is az európai kék gazdaság fejlesztésének célkitűzését szolgálja, és annak alapvető részét képezi.

A tengeri területrendezés olyan átlátható, átfogó és az érdekeltek bevonásával zajló folyamat, amelynek során elemzik és megtervezik, hogy hol és mikor végezzenek valamilyen emberi tevékenységet a tengeren. A cél a rendelkezésre álló tengeri területek leghatékonyabb és fenntartható hasznosítása most és a jövőben. 2008-ban a Bizottság közzétette „Tengeri területrendezési útiterv: Egységes alapelvek érvényesítése az EU-ban” című közleményét, ezt követően pedig, 2010-ben, „Tengeri területrendezés az EU-ban – Eredmények és további lépések” című közleményét, amelyek a ma előterjesztett javaslat alapjául szolgáltak.

A javaslat célja gondoskodni arról, hogy a gazdasági tevékenységek tervezésének korai szakaszától kezdve vegyék figyelembe a természetes erőforrások védelmének szempontjait, valamint az éghajlatváltozáshoz kapcsolódó kockázatokat és a természeti veszélyforrásokat, amelyekkel szemben a parti területek különösen kiszolgáltatott helyzetben vannak. Ez gazdasági előnyökkel jár, hiszen a természeti erőforrások képezik az alapját az olyan tevékenységeknek, mint a halászat és az akvakultúra, amelyekhez elengedhetetlen a tengerek tisztaságának megőrzése. A szóban forgó új eszközök javítani fogják az uniós környezetvédelmi jogszabályok, így a tengervédelmi stratégiáról szóló keretirányelv és az élőhelyvédelmi irányelv végrehajtását is.

Az integrált tengerparti gazdálkodás olyan módszer, amelynek révén össze lehet hangolni a tengerparti övezeteket érintő valamennyi szakpolitikai folyamatot, koordináltan lehet kezelni a szárazföldi és a tengeri területeket érintő, egymással összefüggő kérdéseket, és ezáltal biztosítani lehet azok fenntartható fejlődését. A módszer azt is biztosítja, hogy a gazdálkodási és fejlesztési kérdésekben valamennyi ágazatban egységes döntések szülessenek. Az integrált parti övezeti gazdálkodásról szóló 2002-es ajánlás meghatározza a megalapozott tengerparti tervezés és gazdálkodás elveit és a végrehajtásukra kínálkozó legalkalmasabb módszereket. Az EU részes fele a barcelonai egyezménynek. Az egyezményhez csatolt, az integrált tengerparti gazdálkodásról szóló és 2011. márciusban hatályba lépett jegyzőkönyv valamennyi földközi-tengeri tagállam számára kötelezővé tette az integrált parti gazdálkodást.

A Bizottság javaslata a továbbiakban az Európai Unió Tanácsa és az Európai Parlament elé kerül, és elfogadása esetén az új kezdeményezés beépül az uniós jogba.

További információ:

MEMO/13/210

http://ec.europa.eu/environment/iczm/home.htm

http://ec.europa.eu/maritimeaffairs/policy/maritime_spatial_planning/index_hu.htm.

Kapcsolattartók:

Tengeri ügyek: Oliver Drewes (+32 2 299 24 21) - Lone Mikkelsen (+32 2 296 05 67)

Környezetvédelem: Joe Hennon (+32 2 295 35 93) - Monica Westeren (+32 2 299 18 30)


Side Bar

My account

Manage your searches and email notifications


Help us improve our website