Chemin de navigation

Left navigation

Additional tools

Környezetvédelem: Mit lehetne tenni a műanyaghulladékokkal? Uniós szintű vitát indít a most megjelent zöld könyv

Commission Européenne - IP/13/201   07/03/2013

Autres langues disponibles: FR EN DE DA ES NL IT SV PT FI EL CS ET LT LV MT PL SK SL BG RO

Európai Bizottság

Sajtóközlemény

Brüsszel, 2013. március 7.

Környezetvédelem: Mit lehetne tenni a műanyaghulladékokkal? Uniós szintű vitát indít a most megjelent zöld könyv

Mai modern világunkban nem tudjuk elkerülni a műanyag használatát. A műanyag nagyon hasznos, mivel sokoldalú felhasználási lehetőségeket kínál, ezenfelül tartós is, ám ha hulladékká válik, kezelése – éppen tartóssága miatt – problémát okoz. Az Európai Bizottság ma zöld könyvet tett közzé, melyben strukturált vitát kezdeményez arról, hogyan lehetne a műanyag termékeket teljes életciklusuk tartamára fenntarthatóbbá tenni, és miként lehetne a műanyaghulladékok környezeti hatását csökkenteni.

Janez Potočnik környezetvédelmi biztos így nyilatkozott: „A műanyaghulladék kezelése környezetvédelmi szempontból jelentős kihívás, egyúttal viszont óriási lehetőség is, ha erőforrás-hatékonyságban gondolkodunk. Úgy gondolom, hogy a körkörös gazdaságban, ahol a nyersanyaghiány problémájára a nagy arányú újrafeldolgozás kínál megoldást, a műanyagnak van jövője. Arra szeretném kérni az érdekelt feleket, hogy vegyenek részt az együttgondolkodás folyamatában, melynek célja választ találni arra a kérdésre, hogyan érhetjük el, hogy a műanyag ne baj forrása, hanem a megoldás része legyen.”

A környezetbe – különösen tengeri környezetbe – jutva a műanyaghulladék akár évszázadokig megmarad. Évente csaknem 10 millió tonnányi szemét, nagy részben műanyaghulladék kerül az egész világon az óceánokba és a tengerekbe. Ennek következtében tengereink a világ legnagyobb műanyag-lerakodóhelyeivé váltak.

Az „eldobható tárgyak” korában a műanyagot gyakran olcsó, eldobható anyagnak tekintjük, és csak kis mértékben dolgozzuk fel újra. Az Európában termelt műanyaghulladékok fele hulladéklerakókban végzi, amit pedig el kellene kerülni, hiszen a műanyag veszélyes összetevőket is tartalmazhat, és a hulladékártalmatlanítás nemkívánatos vegyianyag-kibocsátáshoz és nagy koncentrációjú szennyező anyagok visszamaradásához vezethet.

A zöld könyv rámutat arra, hogy a műanyag nagyon fontos szerepet játszik sok ipari folyamatban és alkalmazásban, és hogy a nagyobb mértékű újrafeldolgozásban jelentős gazdasági haszon rejlik. A világ népessége egyre növekedik, természeti erőforrásaink pedig egyre szűkösebbek. A műanyagok újrafeldolgozása ezért kecsegtető alternatívát jelent az érintetlen erőforrások kiaknázásával szemben. A változás felgyorsítása érdekében jobb keretfeltételeket kell teremteni a környezettudatos tervezés és a környezetvédelmi innováció ösztönzéséhez, hogy a hulladékképződés megelőzése és az újrafeldolgozás már a műanyag termékek tervezésekor fontos szempont legyen.

A hulladékokra vonatkozó hatályos uniós jogszabályok nem foglalkoznak külön a műanyaghulladékok kezelésével járó sajátos problémákkal. A tagállamoknak a megelőzést és az újrafeldolgozást kell előnyben részesíteniük a hulladékártalmatlanítás különböző módjaival szemben. Ez a hulladékokról szóló keretirányelvben említett hulladékáramok mindegyikére igaz. Nyilvánvaló azonban, hogy ennél többre van szükség. A zöld könyv adatok és vélemények összegyűjtését célozza annak érdekében, hogy fel lehessen mérni a műanyaghulladékok hatását, és európai stratégiát lehessen kidolgozni e hatások enyhítésére. A Bizottság arra kéri az érdekelt feleket, hogy mondják el véleményüket arról, kell-e módosítani a jelenlegi szabályozást, és ha igen, miként, hogy az megfelelően foglalkozzon a műanyaghulladékok kezelésével, és elősegítse a műanyaghulladékok újrahasználatát, újrafeldolgozását és hasznosítását a hulladéklerakókban történő elhelyezéssel szemben. A Bizottság azt is meg szeretné tudni, hogy az érdekelt felek szerint mennyire lehetne újrafeldolgozási célértékek, illetve gazdasági – például a hulladéklerakóban történő elhelyezést tiltó vagy megadóztató, illetve a „szennyező fizet” elven alapuló – intézkedések bevezetésével célt érni. A zöld könyvben feltett kérdések között szerepel az is, hogyan lehetne javítani a műanyag termékek moduláris és kémiai tervezését annak érdekében, hogy az megalapozza az újrafeldolgozás térhódítását, hogyan lehetne csökkenteni a tengerbe jutó hulladék mennyiségét, és szükség van-e a biológiailag lebomló műanyagok használatának ösztönzésére.

Következő lépések

A konzultáció 26 kérdést foglal magában, és 2013. június elejéig tart. A konzultáció eredményét a Bizottság 2014-ben további szakpolitikai intézkedések kidolgozásához fogja felhasználni. Az intézkedések a hulladékgazdálkodási szakpolitika szélesebb körű felülvizsgálatába fognak illeszkedni, melynek során az uniós intézmény nagyító alá veszi többek között a hulladékhasznosításra és a hulladéklerakókban történő elhelyezésre vonatkozó jelenlegi célkitűzéseket, valamint utólagos értékelésnek veti alá a különböző hulladékáramokról szóló öt irányelvet.

Háttér

A műanyag alig több mint egy évszázad alatt nélkülözhetetlenné vált a mérnöktudományok és az építőipar, valamint a fogyasztói igényeket kielégítő tömeggyártás területén. A világ éves műanyagtermelése 1950 és 2008 között – tehát bő 50 év alatt – 1,5 millió tonnáról 245 millió tonnára nőtt, és ez a tendencia várhatóan a jövőben is folytatódik. A tengeri környezet különösen érzékeny a műanyaghulladékra. Az Atlanti-óceánt és a Csendes-óceánt óriási hulladéktömegek szennyezik, melyeknek 80%-a műanyag. A tengeri élőlények beleakadhatnak a műanyagtárgyakba, vagy elfogyasztják azokat, ezért e hulladékok a tengeri fajokra különösen veszélyesek. A tengerek legfélreesőbb területein és partjain is találhatunk műanyagmaradványokat – ez azt mutatja, hogy a műanyaghulladék-termelést a világ drágán fizeti meg. A hagyományos műanyag sok olyan kémiai összetevőt is tartalmaz (néha nagy mennyiségben), amely rákkeltő hatású lehet, vagy más mérgező reakciókat válthat ki, esetleg endokrin zavarokat okoz.

A hatályos hulladékgazdálkodási szabályozás már tartalmaz néhány stratégiai elemet a műanyaghulladékok okozta környezeti probléma kezelésére. A hulladékokról szóló keretirányelv (2008/98/EK) az életciklus-szemléletre, a hulladéktermelés megelőzésére, a kiterjesztett gyártói felelősségre, a terméktervezésre, az erőforrás-hatékonyságra és -megőrzésre, valamint más hasonló szempontokra összpontosít. Az EU tovább kívánja fejleszteni ezt szabályozást, és uniós célérték bevezetését mérlegeli a tengeri hulladék csökkentése érdekében. Ebbe az irányba mutat az erőforrás-hatékony Európa megvalósításának ütemterve, mely 2011-ben készült el, és a 7. környezetvédelmi cselekvési terv, melyet 2012-ben terjesztett elő a Bizottság, és amelynek most folyik a megvitatása az Európai Parlamentben és a Tanácsban.

További információk:

http://ec.europa.eu/environment/consultations/plastic_waste_en.htm

Lásd még: http://ec.europa.eu/environment/waste/index.htm

Kapcsolattartók:

Joe Hennon (+32 2 295 35 93)

Monica Westeren (+32 2 299 18 30)


Side Bar

Mon compte

Gérez vos recherches et notifications par email


Aidez-nous à améliorer ce site