Dohányzási szokások az EU-ban: a Bizottság jelentése alapján csökkent, de továbbra is magas fokú a passzív dohányzásnak való kitettség

Európai Bizottság

Sajtóközlemény

Brüsszel, 2013. február 22.

Dohányzási szokások az EU-ban: a Bizottság jelentése alapján csökkent, de továbbra is magas fokú a passzív dohányzásnak való kitettség

A Bizottság mai napon közzétett jelentése alapján jelentősen javult a passzív dohányzás elleni védelem az EU-ban. 2012-ben az európai polgárok 28%-a volt a bárokban kitéve mások dohányfüstjének, szemben a 2009. évi 46%-os értékkel. A jelentés a 27 tagállam által a dohányfüstmentes környezetről szóló 2009-es tanácsi ajánlás (2009/C 296/02) nyomán elkészített beszámolókra támaszkodik, amely ajánlás arra szólította fel a nemzeti kormányokat, hogy fogadjanak el és hajtsanak végre olyan jogszabályokat, amelyek teljes körű védelmet nyújtanak a lakosság számára a zárt légterű nyilvános helyeken, munkahelyeken és a tömegközlekedésben a dohányfüstnek való kitettséggel szemben. A jelentés eloszlatja azokat a kételyeket, melyek szerint a dohányzási tilalom bevezetése kedvezőtlen hatást gyakorolna a bárok és éttermek bevételeire, hiszen annak gazdasági hatása korlátozott marad, semleges, sőt idővel kedvező is lehet. A jelentés azonban rávilágít arra is, hogy néhány tagállamban lemaradások tapasztalhatók a közegészségügy védelmét szolgáló, átfogó törvények és azok végrehajtása tekintetében.

Tonio Borg, egészségügyi és fogyasztópolitikai európai biztos így fogalmazott: „A mai napon közzétett jelentés azt mutatja, hogy a tagállamok komoly fejlődést értek el a lakosság passzív dohányzás elleni védelme terén. A polgárok dohányzásnak való kitettsége azonban Unió-szerte továbbra is igen eltérő, és hosszú út áll még előttünk a valóban „dohányfüstmentes Európa” megteremtéséig. Arra buzdítom ezért a tagállamokat, fokozzák erőfeszítéseiket a jogszabályok érvényre juttatását illetően, dicsérve azokat, amelyek már elfogadtak a füstmentességet célzó, ambiciózus törvényeket és ugyanerre a lépésre ösztönözve a többi tagállamot.”

A másodlagos dohányfüstnek való kitettség jelentősen hozzájárul a halálozáshoz, morbiditáshoz és fogyatékossághoz az EU-ban. Óvatos becslések¹ szerint 2002-ben az Európai Unióban több mint 70 000 felnőtt halt meg a környezeti dohányfüstnek való kitettség következtében, köztük sok nem dohányzó vagy a munkahelyen passzív dohányzást elszenvedő személy.

A WHO dohányzás-ellenőrzési keretegyezménye felszólítja az azt aláíró valamennyi (összesen 176) felet, hogy hozzanak hatékony intézkedéseket a „zárt munkahelyeken, tömegközlekedési eszközökön, a zárt közterületeken és, értelemszerűen, egyéb közterületeken a dohányfüstártalom elleni védelem” érdekében. 2007-ben iránymutatásokat fogadtak el, segítséget nyújtva a feleknek kötelezettségeik teljesítéséhez.

Ez a háttere a Tanács által 2009-ben elfogadott, a dohányfüstmentes környezetről szóló ajánlásnak, amely a másodlagos dohányfüstnek való kitettség elleni hatékony védelmet biztosító intézkedések – legkésőbb 2012 novemberéig történő – bevezetésére szólítja fel a tagállamokat.

A jelentés más fontosabb megállapításai:

• Az összes tagállam beszámolt a lakosság dohányfüsttel szembeni védelmére irányuló intézkedések elfogadásáról.

• A nemzeti intézkedések dimenziója és hatálya jelentős eltéréseket mutat. 2009 óta a tagállamok mintegy fele fogadott el vagy szigorított már meglévő, füstmentességet célzó jogszabályokat. Közülük többen már 2009-et megelőzően hoztak ilyen intézkedéseket.

• Néhány tagállam esetében a jogszabályok érvényre juttatása tűnik problémásnak. Az összetett szabályozás (azaz a mentességeket is tartalmazó jogszabályok) érvényesítése bizonyult különösen nehéz feladatnak.

• A dohányfüstnek való tényleges kitettség aránya az uniós polgárok körében 2009–2012 között mindenütt csökkent (a vendéglátóhelyeken például 46%-ról 28%-ra esett vissza). A tagállamok között azonban hatalmas különbségek vannak.

• Belgium, Spanyolország és Lengyelország azon országokat képviseli, ahol az átfogó jogszabályok elfogadását követően rövid időn belül jelentősen csökkent a kitettségi ráta.

• A füstmentességet célzó szabályozás egészségre gyakorolt pozitív hatása azonnal érezhető: egyrészt csökken a szívrohamok aránya, másrészt javulás tapasztalható a légzőszervi megbetegedések terén is.

• Az európai lakosság kiáll a füstmentességet célzó jogszabályok mellett. Egy 2009-ben készült felmérés alapján az európai polgárok többsége támogatja a dohányzásmentes politikát. A tagállamok közvéleménykutatásai is megerősítik ezt a megállapítást, hiszen azt mutatják, hogy a hatékony intézkedések bevezetését követően még nagyobb támogatottságot szerzett a füstmentes Európa gondolata.

A füstmentességet célzó uniós jogszabályokkal kapcsolatos bővebb információt itt talál:

http://ec.europa.eu/health/tobacco/smoke-free_environments/index_en.htm

Tonio Borg biztos honlapja:

http://ec.europa.eu/commission_2010-2014/borg/index_en.htm

Kövesse Tonio Borgot a Twitteren: @EU_Health